Olimpia Budapesten - konferencia a Corvinuson a közgazdaságtan szemüvegén keresztül

Olimpia Budapesten - konferencia a Corvinuson a közgazdaságtan szemüvegén keresztül

2015. 11. 19.
Megosztás

Közgazdászhallgatók, olimpikonok, gazdasági szakemberek, felsőoktatási vezetők, sportvezetők részvételével rendeztek Olimpia Budapesten címmel a Corvinus Egyetemen a 2024-es budapesti olimpiarendezéssel kapcsolatban konferenciát szerdán délután. Az eseményen előadást tartott többek mellett dr. Fürjes Balázs, a kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos.

A fórum azt tárgyalta, milyen feltételekkel valósulhatna meg a 2024-es olimpia Budapesten, annak milyen hatásai lennének városunk, országunk imázsára, gazdaságára. Az előadásokban az Agenda 2020 reformprogram, a gazdaságos olimpia és a fenntarthatóság elve fogalmazódott meg.

A konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetem Gyakorlati Diplomácia Társasága és a Magyar Olimpiai Bizottság közösen szervezte a Sportgazdaságtani Kutatóközpont szakmai együttműködésével. Az eseményen több olimpikon, ötkarikás érmes - Gergely István, Ábrahám Attila, Vaskuti István, Bóta Kinga, Zsivoczky-Farkas Györgyi és Markovits László - mellett Mocsai Lajos, a TF rektora és Szántó Éva, a 2017-es FINA vizes világbajnokság megvalósításáért felelős Kft. ügyvezetője is részt vett.

A Corvinus teltházas hármas előadótermében helyet foglalókat dr. Görög Mihály, a Budapesti Corvinus Egyetem fejlesztési rektorhelyettese és dr. Nagy Zsigmond, a Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi igazgatója köszöntötte.

A nyitóelőadást Agenda 2020 = Budapest 2024 címmel, az olimpiai terv és az eredményes pályázat feltételeiről dr. Fürjes Balázs kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos jegyezte. Fürjes kiemelte, hogy az elkövetkező években Budapest fővárosnak, a kormánynak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak egységet képezve kell közösen dolgozni a sikeres pályázat érdekében.

A kormánybiztos ismertette a munkafolyamatot, valamint elmondta, 2017-ben és '19-ben több alkalommal is a nemzetközi sportélet középpontjába kerül Magyarország. "Tizenhétben a világ egyik legnagyobb sporteseményeként FINA vizes vb-t rendezünk, emellett judo vb-nek és Győrben EYOF-nak is otthont adunk. Tizenkilencben a mellett, hogy Európa Sportfővárosa leszünk, nálunk rendezik a Maccabi Európa Játékokat és Szegeden kajak-kenu vb-nek is a házigazdái lehetünk."

A kormánybiztos arról is beszélt, hogy a pályázat elősegítésére hamarosan létrejön egy olimpikonokból, olimpiai bajnokokból álló sportolói bizottság, a Parlamentben pedig megalakul a 24 fős Olimpiai Védnökök Testülete. Emlékeztetett, hogy a pályázat sportigazgatója Mizsér Attila olimpiai bajnok öttusázó lett.

A budapesti olimpia gazdasági alapjait, a megvalósíthatósági tanulmány rövid összefoglalóját Magyarország képes rá! címmel dr. Bienerth Gusztáv gazdasági szakember, az Olimpiai Védnöki Testület tagja ismertette. Elmondta: 2002-ben egyetlen olyan sportlétesítmény nem volt Magyarországon, melyben a szabályok értelmében olimpiai eseményt lehetett volna rendezni, ma már vannak ilyenek, és épülnek is. A közeljövőben olimpia nélkül is megvalósulnának jelentős infrastruktúrális beruházások. Kifejtette: a megvalósíthatósági tanulmány szerint a budapesti olimpiához szükséges költségvetési befektetés 11 év alatt nettó 774 milliárd forint lehet, ezt az invesztíciót - úgy gondolja - elbírja a magyar gazdaság.

Szalay-Berzeviczy Attila gazdasági szakember, a BOM a Magyar Sportért Alapítvány elnöke Tévhitek az olimpiák gazdasági hátteréről Athén és Montréal példáján keresztül címmel elevenítette fel a 2004-es és a '68-as ötkarikás játékokat, de gazdaságtörténeti visszatekintésében említette Los-Angelest és Barcelonát is.

Szalay-Berzeviczy elmagyarázta, hogy Montréal idején még nem volt pályázati rendszer, kandidálási folyamat. Mindent a város maga próbált finanszírozni, 2006-ig "nyögték az utolsó centet". Kifejtette: a rossz példa felébresztette a NOB-ot, és Samaranch elnök vezetésével kidolgozták a kandidálást és lehetőséget teremtettek a különféle források felhasználására. Áttörést hozott a televíziózás, ami komoly marketingbevételeknek adott teret, de beindult a szponzorációs folyamat is. Az első igazán kedvezményezett Los-Angeles volt 1984-ben, ahol már a NOB megváltozott üzletpolitikájának köszönhetően 232 millió dolláros nyereséget könyvelhettek el a szervezők. Kiemelte Barcelona, Sydney, Vancouver és London példáját, mint mondta, többek közt az utóhasznosítást szem előt tartva az ő páldájukat kell nekünk is követnünk. Hozzátette: a rendező város 1,7 milliárd dollár támogatást kap majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól.

A konferencia második részében Ország és városimázs a pályázat szakaszában címmel, miért jó Budapestnek az olimpiai pályázat, valamint hogyan profitálhatunk már a kandidálásból is témakörökben kerekasztal-beszélgetést rendeztek Siklós Erik, a Magyar Olimpiai Bizottság marketing és kommunikációs igazgatója vezetésével, melyben dr. András Krisztina közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense; Ács Zoltán, a Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ inkubátor program vezetője; Fekete Miklós gazdasági szakember, a PricewaterhouseCoopers Magyarország partnere; Finta Sándor Budapest főépítésze; Takács Miklós a FŐMTERV Zrt. közlekedésfejlesztési igazgatója és Váradi József, a Wizz Air Hungary Kft. ügyvezető igazgatója vett részt.



Siklós Erik ismertette, hogy az előttünk álló két év alatt 10-15 milliárd forintba kerülhet a budapesti olimpiai pályázat elkészítése. A fórum során a gazdasági szempontok, a gazdaságosság, a fenntarthatóság, a városfejlsztés hosszútávú koncepciója és a turisztikai haszon mellett a társadalmi támogatottság jelentősége is hangsúlyt kapott.

A 2024-es olimpia házigazdáját két év múlva, 2017 őszén, a NOB limai közgyűlésén szavazzák meg, addig háromlépcsős pályázati rendszerben kell részt vennünk. A szakemberek egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy minden hozadékot - kiemelten a marketinget, a város- és országimázst - figyelembe véve nem tűnik vállalhatatlannak az említett összeg.

A konferencia programjaként bemutatták dr. Holger Preuss professzor Olimpia és gazdaság című könyvét. A terjedelmes kiadvány kapcsán Szalay-Berzeviczy Attila beszélgetett a szerzővel. "A könyv bevezeti az olvasót az olimpiarendezés rejtelmeibe - természetesen gazdasági szempontból. A Libri könyvesboltjaiban megjelent magyar nyelven, ajánlom a közgazdaságtudomány iránt érdeklődőknek!" - hangsúlyozta Szalay-Berzeviczy Attila. A beszélgetés során Holger professzor többször kitért az Agenda 2020 reformprogramra, az abban megfogalmazott gazgaságos olimpia rendezésére és a fenntarthatóság figyelembe vételére.

(MOB/VF, fotó: MOB/Szalmás Péter)