Az ókori olimpiai játékok helyszínéről, Olympiából mintegy 400 kilométeres autóbuszút vezetett a görög főváros felé.

A küldöttség útközben megtekintette a Korinthoszi csatornát. A több mint 6 kilométeres, 20 méternél szélesebb hajóút mintegy 400 kilométeres távot rövidít le az Égei és a Földközi tenger (Jón tenger) között. A monumentális építménynek jelentős magyar vonatkozása van, hiszen mai formáját az 1880-as, 90-es években Türr István és Gerster Béla tervei alapján építtette a görög állam.

Athénban a főbb történelmi nevezetességek mellett a MOA tanulmányútjának résztvevői az első újkori olimpia helyszínére, a márványstadionba és annak múzeumába is ellátogattak, ahol Horváth Vilmos MOA-tanácstag tartott sporttörténeti visszatekintést.

Az I. Nyári Olimpiai Játékokat 1896. április 6. és 15. között rendezték Athénban. Akkor 14 ország 241 férfisportolója állt rajthoz 9 sportág 43 versenyszámában, összesen 122 érmet osztottak. A magyar versenyzők 2 arany-, 1 ezüst- és 3 bronzéremmel az éremtáblázat 6. helyén zártak. Az első magyar olimpiai érmet Dáni Nándor nyerte, aki 800 méteres síkfutásban lett ezüstérmes.

A legeredményesebb versenyzőnk, Hajós Alfréd két aranyat szerzett, 100 és 1200 méteres gyorsúszásban. A három bronzérmet Szokolyi Alajos (100 m) és Kellner Gyula (maratoni futás) atléta valamint Tapavicza Momcsilló teniszező szállította.

A tanulmányút résztvevői közül többen stadionfutással tisztelegtek az akkori hősöknek, kiemelten az első magyar érmesnek, a 800-as futó Dáni Nándornak.

(A MOA Tanácsának Görögországba utazó tagjai, balról Győr Béla, dr. Jakabházyné Mező Mária, dr. Printz János és Horváth Vilmos)

A stadion feljegyzések szerint nem egészen 60 ezer fő befogadására volt képes, a futópályát 400 méteresre építették. A stadionhoz kapcsolódik egy múzeum, ahol több ereklye közt az olimpiai fáklyák is megtekinthetők.

Kapcsolódó cikkek:

Coubertin előtt is tisztelgett Olympiában a magyar küldöttség
Időutazás Olympiában, Horváth Vilmos nyerte a stadionfutást

(MOB/Vasvári Ferenc)