A MOB Emlék és Hagyományőrző Bizottsága és a Magyar Olimpiai Akadémia megemlékezést tartott szeptember 29-én hétfőn délután a Farkasréti temetőben az olimpiai bajnok labdarúgó Farkas János sírjánál.
Az Olimpiai Himnusz elhangzása után Győr Béla, a MOA Tanácsának és a MOB Emlék és Hagyományőrző Bizottságának tagja, a Hagyományőrző Munkacsoport vezetője köszöntötte a megjelenteket. Köztük is külön Sákovicsné Dömölky Lídia vívó olimpiai bajnokot, Halász János kosárlabdázó olimpikont, Dr. Jakabházyné Mező Mária MOA főtitkárt, valamint az Magyar Labdarúgó Szövetség képviseletében megjelent legendás játékostársat, Mészöly Kálmánt, Sipos Jenő szóvivőt és Mezei Istvánt, a Farkas János Ifjúsági Alapítvány és a Magyar Cigány Labdarúgó Válogatott vezetőjét.
Ezután felkérte Ujvári Ferencnét, a Hagyományőrző Munkacsoport vezetőjét, a megemlékezése megtartására. Az emlékező szavak után az MLSZ képviseletében Sipos Jenő köszönte meg a szervezőknek a megemlékezést. Kiemelte ezek fontosságát és az fiatalok bevonását a hasonló rendezvényekbe.
Az MLSZ koszorúját Mészöly Kálmán, Sipos Jenő és Mezei István, az Olimpiai Bajnokok Klubja koszorúját Sákovicsné Dömölky Lídia és Halász János, a MOB és MOA koszorúját Dr. Jakabházyné Mező Mária vezetésével a bizottság és a munkacsoport tagjai helyezték el a bajnok sírján és hajtottak fejet emléke előtt.
A megemlékezés a Himnusz hangjaival zárult a bajnok tiszteletére.
Farkas János olimpiai bajnok labdarúgó 1942. március 27-én született Budapesten.
Pályafutását a László Kórház labdarúgócsapatában kezdte, majd 1959-ben leigazolta a fiatal csatárt a Budapesti Vasas. Gyorsan bekerült a kezdőcsapatba. Tagja volt az 1960-ban az UEFA-ifjúsági tornán győztes csapatnak. 1961-ben nyerte első bajnokságát a Vasassal, majd 1962-ben a csapattal megvédte azt. Bár tagja volt az 1962-es labdarúgó-világbajnokság magyar keretének, pályára nem lépett.
Az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokságon a magyar válogatottal bronzérmet szerzett. Az 1964-es tokiói olimpián a győztes magyar válogatott tagja volt, majd 1965-ben és 1966-ban újra magyar bajnok lett.
Az angliai 1966-os labdarúgó-világbajnokságon a magyar válogatott tagja volt. 1968-ban a világválogatott tagjaként játszott Brazília ellen is.
Az 1966-os magyar labdarúgó-bajnokság gólkirálya volt. 1974-ben vonult vissza az aktív játéktól a Vasas két másik legendás játékosával, Mészöly Kálmánnal és Ihász Kálmánnal együtt. Pályafutása során 290 élvonalbeli mérkőzésen 169 gólt szerzett, valamint 33 válogatott mérkőzésen szerepelt, ahol 19 találata volt.
Aktív pályafutásának befejezése után a vendéglátóiparban helyezkedett el, ahol gebinesként több üzlet vezetője volt.
Negyvenhét éves korában 1989. szeptember 29-én hunyt el Budapesten szívroham következtében. Halála után a Vasas utánpótlás emléktornát szervezett tiszteletére.
Sikerei, díjai:
Olimpia: aranyérmes, 1964, Tokió
Világbajnokság: 6.: 1966, Anglia
Európa-bajnokság: 3.: 1964, Spanyolország
Magyar bajnokság
bajnok: 1960-61, 1961-62, 1965, 1966
3.: 1959-60, 1968, 1970-71
gólkirály: 1966
Bajnokcsapatok Európa Kupája
negyeddöntős: 1967-68
Vásárvárosok kupája (Ferencvárosi TC)
elődöntős: 1962–63
Közép-európai Kupa
győztes: 1962, 1965, 1970
Világválogatott: 1968
(Győr Béla, Wikipédia)