50 éve hunyt el a kajakos olimpiai bajnok Urányi János

50 éve hunyt el a kajakos olimpiai bajnok Urányi János

2014. 05. 23.
Megosztás

2014. május 23-án délután megemlékezést tartott a Magyar Olimpiai Bizottság Emlék és Hagyományőrző Bizottsága és a Magyar Olimpiai Akadémia a bajnok halálának 50. évfordulója alkalmából a bajnok Csepeli temetőbeli sírjánál.

A megemlékezés szervezésénél kiértesítésre került a Magyar Kajak-kenu Szövetség, az UTE és a Csepel SC is. Az érintettek jelezték, hogy a Szeged rendezett Világkupa miatt egy nappal korábban tiszteletüket teszik a bajnok sírjánál. Kiérkezésünkkor ezt tapasztaltuk, hiszen a síron a szövetség, az UTE, az UTE kajak-kenu szakosztálya, a Csepel SC kajak-kenu szakosztálya koszorúja mellett az emlékezők mécsese is égett.

Az Olimpiai Himnusz után Győr Béla a MOA Tanács és a MOB Emlék és Hagyományőrző Bizottság tagja, a Hagyományőrző Munkacsoport vezetője köszöntötte a sírnál a megemlékezőket. Majd megemlékezett az 50 éve elhunyt bajnokról.

Ezután az Olimpiai Bajnokok koszorúját Varga János olimpiai bajnok birkózó, a Hagyományőrző Munkacsoport tagja, a MOA és a MOB koszorúját Győr Béla, Varga Jánosné és Domby Iván a Hagyományőrző Munkacsoport tagjai helyezték el a bajnok sírján. A megemlékezés a Himnusz hangjaival ért véget.

A Hagyományőrző Munkacsoport tagjai ezután az ugyancsak a Csepeli temetőben nyugvó Bajkó Károly olimpiai bronzérmes birkózó, Maszlay Lajos olimpiai bronzérmes vívó, és Sárdi Lajos, a Hagyományőrző Munkacsoport volt tagja sírjánál is megemlékeztek, és elhelyezték a megemlékezés virágait.

* * *

Urányi János Balatonbogláron született 1924. június 24-én.

1936-tól sportolt. Csepelen dolgozott szerszámlakatosként. Szabadidejében modellezéssel és vitorlázórepüléssel foglalkozott. Egy nyaralás során ismerkedett meg a kajaksporttal. Nevelőedzője Kocsis Mihály volt. 1939-től a Weiss Manfréd Vállalatok Testedző Körének, majd a Csepeli MTK kajakozója. 1944-ben kapta meg az 1. osztályú minősítést. Az 1946-os országos bajnokságon aratja első nagy sikereit. Ekkor 1000 és 10 000 méteren egyesben, valamint Erdei Lászlóval 1000 méteren a kettesben is győzött. Az 1948-as londoni olimpián 10 000 méteren kajak kettesben Andrási Gyulával az ötödik helyen ért célba.

Helsinkiben egyesben indult 1000 méteren, de kiesett a selejtezőben. 1952-ben igazolt át az Budapesti Dózsához. 1954-ben, a világbajnokságon kajak kettesben (Varga Ferenccel) az első helyen ért célba, de a zsűri a svéd egység akadályozása miatt a harmadik helyre sorolta őket.

1955-ben Gelle Sándor edző tanácsára Fábián Lászlóval kezdett párosban gyakorolni. Az 1956-os melbourne-i olimpián 10 000 méteres kajak kettesben Fábián Lászlóval olimpiai bajnok lett. Ez a győzelem volt a magyar kajaksport első olimpiai aranyérme.

1957-ben, Gentben az Európa-bajnokságon az 500 méteres kajak kettesben aranyérmet, 10 000 méteren ezüstérmet nyert. Az 1958-as világbajnokságon. Prágában ismét Fábián Lászlóval 10 000 méteren megszerezte egyetlen világbajnoki címét. Az egy évvel később megrendezett Európa-bajnokságon, Duisburgban bronzérmes volt. Két év múlva, 1961-ben visszavonult az aktív sporttól. Pályafutása alatt huszonötször (ebből hatszor egyéniben) nyert országos bajnokságot. 1948 és 1959 között volt válogatott.

1961-től az Újpesti Dózsában dolgozott, tűzoltótisztként az egyesület hajóépítő műhelyének vezetője lett. Csepelen élt. Negyven éves korában betegség következtében, Budapesten hunyt el 1964. május 23-án.

A központi emlékhelyeken, a Farkasréti temetőben, a TF aulában, az Olimpiai Parkban, a Magyar Kajak-kenu Szövetségben, az Újpesti TE sportcsarnokában elhelyezett emléktáblák, a Csanádi Általános és Középiskolában dombormű, Ráckevén obeliszk és dombormű, valamit az Urányi János Sport és Szabadidő Központ szülőhelyén, Balatonbogláron őrzi emlékét.

(Győr Béla. Képek: Domby Iván)