Birkózóink közül ketten is az aranyéremért küzdöttek 1964 október 19-én. Polyák Imre három olimpiai ezüstérme után célozta meg a legfényesebb medált, Kozma István pedig az 1963-as vb-n elért ötödik helyén akart javítani.
Az eseményre a már versenyüket befejezett atléták, úszók, vízilabdázók mind szerettek volna kijutni a Komazava csarnokba, így térképekkel felszerelkezve vágtak neki a városnak.
Az ötödik párként lépett szőnyegre a pehelysúlyú Polyák Imre és a szovjet Rurua a fináléban. A délelőtti mérlegelésen a jugoszláv Martinovics sérülés miatt nem jelent meg, így a magyar birkózónak csak arra kellett figyelnie, hogy döntetlennél rosszabb eredményt ne érjen el. Az első menetben ez sikerült is, Polyák állandóan támadott, és maradéktalanul betartotta mestere Gurics György utasításait. Mivel nem volt egy értékelhető fogás sem, mindkét birkózót megintették.
A második öt percben is hatalmas volt a küzdelem. Egy perccel a vége előtt Rurua kezdeményezett akciót, de Polyák feje csak a szőnyegen kívül ért földet. Két bíró, az iráni és az amerikai középről térdelő testhelyzetbe parancsolta volna a magyar birkózót, ami Rurua számára egy pontot eredményezett volna, de a harmadik, a japán ítész középről állásba parancsolta a két fiút. A szovjet reklamált a zsűrinél, de hiába. Így a végén döntetlen eredmény született. Vízilabdázók és öttusázók rohantak magyar csapattársukért, s már repült is magasba Polyák Imre. Varga János pedig a nyakába kapta versenyzőtársát, s így futott végig a stadionon az olimpiai bajnokkal.
Röviddel később Kozma István következett a világbajnok szovjet Roscsin ellen.
A nehézsúlyú magyar birkózó az első menetben kétszer is földre parancsolta riválisát, de az akciók a szőnyegen kívül végződtek, így nem járt pont értük. Később a szovjet még óvatosabb volt. A második menet közepén mindkét fiút megintették, de Kozma olyan jó erőben mozgott, hogy már csak a találkozó végét várta mindenki. A végeredményként a bíró mindkét döntős kezét a magasba emelte. A három dobóatléta, Zsivótzky, Eckschmidt, Varjú és a birkózók rohantak be, hogy az olimpiai bajnok Kozmát a magasba dobálják, de ez nem sikerült, szerencsére azért el nem ejtették.
Magyar birkózók 1952 óta nem értek el ekkora sikert.
A két arany mellett Hollósi Géza negyedik, Kiss Ferenc az ötödik, pontszerző helyen végzett. Az már egy nappal korábban eldőlt, hogy Rizmayer Antal is ötödik lett.
Vívásban két fegyvernem résztvevői foglalták el a pástokat. Párbajtőrben egy nappal korábban a 16-ig jutottak, most a döntőig meneteltek, már azok, akik odaértek. Kulcsár Győző és Nemere Zoltán egyaránt a nap első fordulójában elvérzett, így nem jutottak be a negyeddöntőbe.
A kardvívók között Bakonyi Péter, Pézsa Tibor és Kovács Attila a nyolcaddöntőig együtt menetelt, de innen tovább már csak Pézsa vette az akadályokat és a szovjet Rakita és a francia Parent legyőzésével bejutott a következő keddi négyes elődöntőbe.
Az atlétikai versenyek délelőtt a női diszkoszvetés selejtezőjével kezdődtek, ahol Kontsek Jolán elsőre, Stugner Judit harmadikra teljesítette az 50 m-es selejtező szintet.
Délután a 800 m-es női elődöntőkben voltunk érdekeltek. Az első futamban Kazi Olga bátortalanul futott, s nem jutott a fináléba. A második elődöntőben viszont Nagy Zsuzsa 400 m megtétele után még az élen haladt, s később is csak az új-zélandi Chamberlein került eléje, s így biztosan jutott a fináléba. Ideje csupán egy tizeddel volt rosszabb az érvényes országos csúcsnál.
A diszkoszvetőnők döntőjével folytatódott a program. Kontsek Jolán 54.46-os első dobása megnyugtató volt, hogy majd folytathassa a második három sorozatban a fináléban. Stugner Judit 52.52 m-es dobása a 10. helyre volt elegendő. Kontsek a döntő három dobásával már nem javított és a pontszerző hatodik helyen végzett.
Önműködő sportpisztolyban Kun Szilárd az ötödik helyet szerezte meg, a győztestől csak 3 körrel maradt le
A női tornászok, Erdősné Tolnai Márta, Jánosiné Ducza Anikó, Kovácsné Mák Gyöngyi, Makray Katalin, Müller Katalin, Tressel Mária összeállításban az előírt gyakorlatok után az ötödik helyen várták a folytatást. Az egyéni legjobb helyezést a 12. helyen Tressel Mária érte el.
Vitorlázásban a finn-dingis Fináczy György több kényszerű szélcsendes nap után erős szélben az ötödik futamban 20. lett, ezzel összetettben visszaesett a 14. pozícióba.
A kilencedik nap után Magyarország a pontverseny negyedik helyén ált 117 ponttal a szovjet, az amerikai és a közös-német csapat mögött.
(MOB, Népsport 1964, Fotók: MTI)