A TAO-támogatást élvező öt látványsportot - labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, jégkorong, vízilabda - tekintve a kép még egyértelműbb, ugyanis mára odáig jutott Budapest, hogy csapatainak egy-egy dobogós helyezése is szinte bravúrnak számít. A női labdarúgással és jégkoronggal együtt is mindössze két arany-, egy-egy ezüst- és bronzérem a mérleg.

Az egyedüli kivétel a Ferencváros női kézilabdacsapata, mely a Győrt megelőzni ugyan nem tudja, második helye ugyanakkor megkérdőjelezhetetlen a hazai mezőnyben. Bajnoki és kupa- ezüstérme egyértelmű papírformának nevezhető idén is.

A női labdarúgásban és jégkorongban a vidéki együttesek háttérbe szorulnak a budapesti csapatok mögött, a férfi futballbajnokságban azonban a Budapest Honvéd harmadik helye meglepetés, különösen úgy, hogy a piros-feketéknek többek között a címvédő Debrecent is sikerült maguk mögé utasítaniuk a tabellán. Az OTP Bank Ligában ugyanakkor erős a fővárosi jelenlét, s nem csak létszámban (Honvéd, MTK, FTC, Újpest), hanem eredményt tekintve is, mivel a Honvéd mögött az MTK a negyedik, az FTC pedig az ötödik helyen zárta a szezont.

Amíg a futballban még tényezőt jelentenek Budapest klubjai, addig a mostani szezonra már férfi vízilabdában is szinte teljesen háttérbe szorultak a fővárosi együttesek. A bajnoki dobogóra reálisan csupán a címvédő Vasasnak volt esélye már a szezont megelőzően is, a végére ugyanakkor meg kellett elégednie a negyedik hellyel, ami azt jelentette, hogy a sportág történetében először csak vidéki gárdák állhattak fel a dobogóra.

A többi bajnokságban még a dobogó közelébe sem került egy budapesti együttes sem. Férfi kosárlabdában a legrosszabb a helyzet, 2009 óta ugyanis élvonalbeli csapata sincs a kétmillió lakosú Budapestnek.

Labdarúgás: 2000 óta tíz vidéki arany

Az ezredforduló új korszakot nyitott a honi labdarúgás élvonalában: az addigi 97 idényből mindössze öt alkalommal győzött vidéki csapat, míg 2000 óta 14 szezonból tízszer nem budapesti együttes végzett az élen.

Korábban az aranyérem szinte bizonyosan Budapesten maradt, de az sem volt ritka, hogy a dobogós helyeken, sőt, akár az első ötben kizárólag fővárosi gárda végzett. Mindössze a Nagyvárad (1944), a Győr (1963, 1982, 1983) és a Vác (1994) tudta megtörni a Ferencváros, az MTK, az Újpest, a Honvéd és a Vasas nagy ötösének hegemóniáját.

Az ezredforduló óta viszont a patinás budapesti csapatok csak elvétve tudnak kiemelkedő eredményt elérni a hazai bajnokságban, ráadásul az Újpest kivételével valamennyi megjárta a másodosztályt. Az elmúlt bő évtizedben a Ferencváros és az MTK két-két bajnoki címe mellett hatszor lett első a Debrecen, egyszer-egyszer a Dunaferr, a Zalaegerszeg, a Videoton és a Győr.

A 28 bajnoki címével legeredményesebb Ferencváros legutóbb 2004-ben lett bajnok, a 2006-os kizárását követően három évet a másodosztályban töltött, majd két éve dobogós helyen végzett, azóta viszont nem sikerült a legjobb háromba verekednie magát. A 23-szoros bajnok MTK-t két esztendeje érte utol a fővárosi hanyatlás, mert bár 2008-ban még bajnok volt, 2011-ben utolsóelőttiként búcsúzott az élvonaltól. Igaz, a kék-fehérek azonnal visszajutottak az élvonalba, sőt, másodosztályúként kupadöntőt is vívtak, mostani újonc évükben pedig a dobogóért harcoltak, de végül lemaradtak róla.

A 20-szor aranyérmes Újpest 1998 óta nem végzett a tabella élén, igaz, négy éve második lett. A 13-szoros bajnok, legutóbb 1993-ban győztes Honvéd 2004-ben jutott vissza az első osztályba, ahol évekig a bennmaradásért küzdött, vagy a középmezőny tagja volt. A kispestiek aztán tavaly már ismét az élcsapatok közé tartoztak, akkor negyedik helyen zártak, ezúttal pedig - 19 év után először - ismét dobogón végeztek. Emellett a Magyar Kupát kétszer elhódította a gárda a 2000-es években.

A hatszor, legutóbb 1977-ben bajnok Vasas mostanáig utolsó, 2001-es dobogós helyét követő évben kiesett, fél év múlva másodosztályúként megszűnt, majd újraalakulva a Kecskemét jogán indulhatott ismét a második vonalban, s 2004-es visszajutása óta nem végzett előrébb az ötödik helynél, mígnem tavaly ismét búcsúzott az élvonaltól, s idén nem is sikerült visszakerülnie.

Az elmúlt öt idény statisztikáját vizsgálva is szembetűnő a fővárosi gárdák hanyatlása, ugyanis a lehetséges 15 dobogós helyből mindössze hármat szereztek meg budapesti csapatok: az Újpest 2009-ben ezüst-, az FTC pedig 2011-ben bronzérmes volt, míg idén a Honvéd harmadik lett.

Vízilabda: már a Vasas sem dobogós

A magyar vízilabdában 1964 után 2011-ben nyerte meg újból vidéki csapat a férfi ob I-et, s bár 2012-ben a Vasas visszavette az elsőséget a tavalyelőtt történetében először magyar bajnokká avanzsált Egertől, az idén már érmet sem szerzett az angyalföldi alakulat.

Az átmenetinek bizonyult fővárosi sikert egyértelmű vidéki dominancia váltotta fel, hiszen nemcsak a legjobbat megillető titulus került el Budapestről, jelesül megint a hevesi fővárosba, hanem az Eger, Szolnok, Szeged triónak köszönhetően a 2012/13-as pontvadászat lezárultakor az első három helyet immár kivétel nélkül - és eddig példátlan módon - vidéki gárda foglalta el.

2011-et megelőzően, egy esztendő híján fél évszázada a Szolnok tudott győzni utoljára a nem fővárosiak közül, hogy aztán csupa fővárosi alakulat váltsa egymást az ob I élén. Csak az utóbbi negyedszázadot tekintve az FTC, a Vasas, az Újpest, a már régen megszűnt Tungsram, továbbá a BVSC és a Honvéd cserélgette egymás között a bajnoki címet. Ám jött több nagy fordulat, Budapest egyre erőteljesebb térvesztését hozva.

A 26 elsőségével az örökranglistán abszolút első Újpest két esztendeje históriájának mélypontjára jutva kiesett az élvonalból, a korábbi hétszeres bajnok BVSC évek óta az alsóházban vegetálva nem tudott érdemben előre lépni (2011-ben kilencedik, tavaly 11., az idén pedig hetedik lett), a 21-szeres első Ferencváros tavalyelőtt hatodikként zárt, 2012-ben a hetedik, most pedig csak a 12. helyen végzett.

A 2000-es években sorozatban hatszor bajnok, még Euroligát is nyert Honvéd - az eladdig igazán bőkezű szponzor kihátrálásával párhuzamosan - ugyancsak egyre hátrébb szorult, s két negyedik hely után az idén már csupán a hatodik pozíció jutott neki az ob I-ben, ami a fényes eredmények ismeretében súlyos visszaesésnek minősíthető.

Az összesen 18-szoros győztes Vasas, amely 2007 óta egyeduralkodónak számított megszakítás nélkül begyűjtött négy első helyével, ezúttal kénytelen volt átengedni, vagy ha úgy tetszik: visszaadni a titulust az Egernek, amely a most véget ért rájátszásban már nem is az aranyért csapott össze a Vasassal - a piros-kékeket ezúttal az elődöntőben búcsúztatta Gerendás György legényége -, hanem az anyagilag is erős támogatókra lelt Szolnokkal vívott meg az aranyéremért.

A pénzügyi hátteret illetően meggyengült Vasas még a bronzcsatát is elvesztette, s hosszú ideje legszerényebb szezonját zárva csak a negyedik lett, mert alulmaradt a hovatovább „örök harmadik”, a sorozatban negyedszer is bronzérmes Szegeddel szemben.

A fővárosi vízilabda hanyatlását mutatja még, hogy a Debrecen - ötödik helyezettként - be tudott ékelődni a Vasas és a Honvéd közé, vagy hogy a nyolcadiknak befutott Szentes beférkőzött a gazdag múltú, egykor nemzetközileg is roppant sikeres, hétszeres magyar bajnok OSC elé, amely a kilencedik lett a 14 csapat versengésében.

A nőknél már régebben visszaszorult a főváros: a Honvéd 2006 és 2008 között még teljes mértékben uralta a mezőnyt, az utóbbi években azonban a dobogónak a közelébe sem tudott kerülni, ahogy a BVSC-nek is - a részsiker, a 2012-es második hely után - az idén be kellett érnie a negyedik pozícióval, miközben a vidék uralma tovább erősödött. Olyannyira, hogy a 2012/13-as bajnokságot - címét megvédve - az Eger nyerte a rendre a dobogón végző Szentes és a korábbi esztendőkben uralkodott Dunaújváros előtt.
A ferencvárosi Szucsánsky Zita (b) és Heidi Löke, a Győr játékosa a női kézilabda NB I döntőjének második mérkőzéseként vívott FTC-Rail Cargo Hungaria - Győri Audi ETO KC találkozón a Ferencváros népligeti sportcsarnokában 2013. április 24-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Kézilabda: az FTC női csapata a kivétel

Férfi kézilabdában már évtizedekkel korábban megtört a fővárosi csapatok hegemóniája, a női mezőnyben a Ferencváros számít kivételnek.

A férfi kézilabda NB I-ben utoljára 1991-ben volt fővárosi bajnok, ekkor az Elektromos győzött, azóta kizárólag a vidéké a főszerep. A Veszprém 19-szer, a Szeged kétszer, a Dunaferr egyszer lett aranyérmes.

A most zárult bajnoki sorozatban a legjobb fővárosi alakulat az FTC-PLER Budapest volt, amely az ötödik helyen zárt - több budapesti gárda nincs is az élvonalban. Az FTC és a PLER korábban éppen azért fuzionált, mert együtt nagyobb esély mutatkozott a fővárosi kézilabdasport életben tartására, legalábbis az élvonal szintjén.

A Magyar Kupában szintén az Elektromos az utolsó budapesti győztes, még 1997-ből. Ettől kezdve a Veszprém 13, a Szeged 2, a Dunaferr 1 alkalommal végzett az élen az MK-ban.

A női NB I-ben és MK-ban mostanában a Győr tarol, mindkét kiírásban az FTC tartja vele a lépést, de legutóbb 2007-ben az NB I-ben volt előzés. Azóta a Győr hatszor zárt az első helyen. A Ferencváros mellett ebben az idényben még egy budapesti klub szerepelt az élvonalban, a BSE - amely hivatalosan betagozódik az MTK-ba - viszont utolsó, 12. lett.

A Magyar Kupában 2003-ban akadt példa utoljára fővárosi diadalra, akkor az FTC győzött, azóta tízszer a vidékiek nyertek (kilencszer a Győr, egyszer pedig a Dunaferr).
Báder Márton, a Szolnok centere (k), Demian Hollis (b) és Brandon Wood (j), a Székesfehérvár játékosai a férfi kosárlabda NB I döntőjének ötödik összecsapásán, az Alba Fehérvár - Szolnoki Olaj KK mérkőzésen Székesfehérváron a Vodafone Sportcentrumban 2013. június 2-án. MTI Fotó: Bugány János

Kosárlabda: a főváros a sereghajtó

A férfiaknál és a nőknél is utoljára 16 éve volt budapesti aranyérmese a kosárlabda-bajnokságnak. Ebben a sportágban tapasztalható leginkább a fővárosi hanyatlás, ugyanis a férfiaknál egyetlen csapat sem szerepel az élvonalban, míg a nőknél is csak kettő.

A férfi pontvadászatban 1933-tól 1987-ig kizárólag fővárosi aranyérem született, azóta viszont csak ötször adott aranyérmes együttest Budapest, míg a Magyar Kupában 1991 óta nem akadt erre példa. Legutóbb, 1997-ben a Danone-Honvéd diadalmaskodott az NB I-ben.
A jelenlegi állás szerint vélhetőleg még sokáig nem is lesz újra budapesti siker, ugyanis 2009 óta nincs fővárosi együttes az élvonalban. Négy éve az NTE-Hegyvidék első és utolsó élvonalbeli szezonjában győzelem nélkül zárta az alapszakaszt, majd 2/28-as győzelem/vereség mutatóval búcsúzott a legjobbaktól. Előtte a legendás MAFC volt az utolsó hírmondó, amely 2006-ban esett ki az NB I-ből.

Ami a női kosárlabdát illeti, az FTC 1997-es sikere óta csak a vidéki közönség örülhetett bajnoki címnek. Az 1933 és 1992 közötti időszakot budapesti egyeduralom jellemezte, utána viszont csupán kétszer került a trófea a fővárosba. A kupaküzdelmekben a fővárosi klubok közül legutóbb ugyancsak az FTC szerzett aranyat, de ennek is 17 éve már.

Az élvonalbeli 10 csapatos női bajnokságban két budapesti együttes szerepelt, ám sem a BSE, sem a Vasas nem képvisel komoly játékerőt: a BSE a kilencedik, a Vasas pedig a tizedik helyen zárt.
Orbán Attila (b) és Sille Tamás (j), a kupagyőztes székesfehérvári csapat tagjai a jégkorong Magyar Kupa döntőjében, a Miskolci Jegesmedvék - Sapa Fehérvár mérkőzés végén, 2013. március 28-án a Miskolci Jégcsarnokban. MTI Fotó: Vajda János

Jégkorong: az Újpest-FTC párharc már a múlté

Férfi jégkorongban már régen megtört a fővárosi csapatok hegemóniája, ugyanakkor a nők között eddig kizárólag budapesti aranyérmes volt.

Férfi hokiban az 1997-es Ferencváros mondhatja el magáról, hogy a fővárosiként aranyérmes lett. Azóta a Fehérvár 12-szer, a Dunaújváros négyszer állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Ráadásul az elmúlt időszakban a Miskolc is jelentősen megerősödött.
Az FTC és az Újpest ugyan az élvonal tagja - a hokibajnokság korábban évtizedekig ennek a két csapatnak a párharcáról szólt -, ám erejükből csak egy-két szép eredményre futotta, a rájátszásért folyó küzdelmekbe nem tudtak beleszólni. Az Újpest legutóbb 1988-ban szerzett aranyérmet.

A Vasas - amely 2010-ben még MOL Liga-győztes volt - jelenleg csak utánpótláscsapatokkal rendelkezik, a szakosztály idei MOL Ligás indulásához a többi érdekelt klub nem járult hozzá.

A női hokiban viszont eddig kizárólag fővárosi bajnok volt. A sportág 1993 óta íródó hazai történelmében csak budapesti csapatok (Vasas, FTC, MTK, Újpest, Marilyn) diadalmaskodtak. Idén és tavaly is a Vasas győzött, legnagyobb ellenfele a Marilyn, amelynek van B csapata is. A fővárost még az ESMTK, a vidéket a Székesfehérvár és a Dunaújváros képviseli.

Röplabda: a Vasas tartja a frontot

A magyar férfi röplabdabajnokság 1947 óta íródó történetében 1982-ben fordult elő első alkalommal, hogy nem fővárosi csapat nyerte az aranyérmet. Ezt követően egy ideig még kitartott a budapesti hegemónia, de az Újpesti TE 1991-es sikere óta csak vidéki együtteseket avattak végső győztessé. A nőknél a Vasas tartja a frontot.

Nemcsak a lámpagyáriak és az újpestiek tűntek el, hanem a Vasas, a Honvéd és a Spartacus is. Az egykori legendás egyesületek közül a Csepel is megszűnt, de néhány lelkes sportember jóvoltából újjáalakult, és 2011-ben tudott ismét megragadni az Extraligában. A Csepel ugyanakkor idén ismét a megszűnés szélére sodródott, mivel januárban kizárta a bajnokságból a szövetség, ugyanis három mérkőzésen nem állt ki, a sportcsarnokot pedig nem is tudta fűteni.

Az élvonalban ott van még a MAFC, amely 2005-ös feljutása óta kétszer bravúros idényt produkált, bronzérmes lett. Idén a gárda a hetedik helyen végzett. A szakosztályt egyébként szintén egy-két röplabda-fanatikus tartja életben.

A női bajnokságban 1991-ben tört meg a fővárosi csapatok egyeduralma. A nagyok közül megszűnt a Tungsram, a BVSC és a Spartacus. A Nehézipari Minisztérium együtteséből (NIM) Vasas lett, az Újpest 17 évig nem létezett, de egy tehetős magánszemély életet lehelt a szakosztályba. Olyannyira, hogy 2011-ben bajnoki negyedik helyen végzett a negyedik kerületi gárda, amely aztán tavaly az ötödik, a mostani bajnokságban pedig a hetedik helyen zárt.

A Vasasnál más a helyzet. Az angyalföldi klubnál még az sem jelent hátrányt, hogy a női röplabdázók Óbudán játsszák hazai mérkőzéseiket. A harmadik kerületben az önkormányzat és néhány cég is segít, illetve a nehéz anyagi helyzetben lévő egyesület központilag is próbál minél jobb feltételeket teremteni a csapatnak, amely tavaly bajnoki címet szerzett, idén pedig meg is védte azt.

A BSE, 2004, 2006, 2009, 2010 és 2011 bajnoki aranyérmese a sikereket követően a megszűnés szélére sodródott, ezzel együtt 2012-ben még bronzérmet ünnepelhetett. Idén viszont már csak a nyolcadik helyen zárt. A BSE-nél május elején jelentették be, hogy minden szakosztályt az MTK működtet tovább.

(Forrás: MTI)