Az eseményen a Magyar Olimpiai Bizottság részéről részt vett Szabó Bence főtitkár, dr. Bartha Csaba sportigazgató-helyettes és dr. Kamuti Jenő, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke.

A két évvel ezelőtti fórumnál is nagyobb érdeklődéssel kísért konferencia nyitásaként Orbán Viktor köszöntő levelét Hajdú B. István olvasta fel, majd Simicskó István sportért felelős államtitkár lépett a pulpitusra, és köszöntőjében elmondta: a kormány köszönettel tartozik Csányi Sándor MLSZ-elnöknek, hogy elindította ezt a konferenciát, amely két évvel ezelőtt egyszer már jelentős eredményeket ért el a sportág fejlesztése szempontjából.

Simicskó István kijelentette: a kormány stratégiai ágazatként kezeli a sportot, ennek megfelelően kiemelt támogatásban részesíti azt. Az egyik legfontosabb megoldandó feladatának a sport népszerűsítését tartja, a sportolás ugyanis kulcsfontosságú az emberek egészségi állapotának javításában, jelenleg azonban csak a magyarok 8 százaléka végez rendszeres testmozgást.
Az államtitkár hozzátette, a sport nemzeti ügy, tenni kell érte, ennek szellemében a kormány megduplázta az olimpiai felkészülésre szánt összeget, bevezette a mindennapi testnevelést, utánpótlásképzési-programokat indított el, fejlesztette az akadémiai programját, a TAO-programmal kiemelten támogatja a látványcsapatsportágat, valamint a létesítményfejlesztést.

Csányi Sándor, az MLSZ elnöke "Összegzés és továbblépés" címmel tartott előadást az MLSZ elmúlt két évének legfontosabb eredményeiről és a következő időszakban megoldásra váró feladatokról. Kiemelte: az elmúlt 30 évet a futball hanyatlása jellemezte Magyarországon, elmaradtak az eredmények, pályák tűntek el, csökkent a sportág társadalmi támogatása. Az elmúlt két évben azonban sikerült megállítani ezt a negatív folyamatot, és az MLSZ programjainak köszönhetően kézzel fogható eredményeket felmutatni.

- Sikereket értünk el az utánpótlás pénzügyi alapjainak a megteremtésében - korábban a magyar futballban soha annyi pénz nem került felhasználásra utánpótlásra, mint az elmúlt két évben. A TAO-program jelentős érdeklődést váltott ki a klubok, intézmények körében, 2011-ben 16 milliárd, tavaly 28 milliárd forintot használtunk fel fejlesztésre - jelentette ki Csányi Sándor, kiemelve, hogy a szövetségi kizárólag az amatőrfutball bővítését, az infrastruktúra fejlesztését és az utánpótlásképzést finanszírozta a társasági adóból befolyó pénzből.

Az utánpótlásban elért sikereket mutatja, hogy az 5-14 év közti korosztályokban 675-ről 1800-ra emelkedett az OTP-MOL Bozsik-program Intézményi Programjában résztvevő intézmények száma, míg a csapatok létszáma 1800-ról 4200-ra nőtt, miközben az Egyesületi Programban résztvevő sportszervezetek száma is jelentősen emelkedett.

Az infrastruktúra-fejlesztés területén elért eredmények is látványosak, az MLSZ 285 pálya megépítését hagyta jóvá, ennek jelentős része már meg is épült. Ezzel párhuzamosan érezhetően nő az amatőrfutball népszerűsége, az egyesületek költségeinek 90 százalékos csökkentésével 91 ezerről két év alatt 105 ezerre nőtt az amatőrcsapatok száma.
Az eredmények közé sorolható, hogy színvonalasabb lett a hazai profi bajnokság, új támogatókat nyert meg magának a magyar foci, sikeresebb lett a válogatott, ennek köszönhetően ugrásszerűen nőtt az érdeklődés a nemzeti csapat meccsei iránt.

A legutóbbi fórumon ismertetett stratégiai terv egyes elemeiben ugyanakkor még nem sikerült áttörést elérni, ez a következő időszak feladata lesz. Nem történt még jelentős előrelépés a női futballban, nem fejeződött be a játékosügynökökről való szabályozás elkészítése, és az ifjúsági labdarúgás súlyának növelésében is vannak még tennivalók. A rövid távú tervek között szerepel a pályaépítés folytatása, az összes NB I-es klub stadionjának korszerűsítése, a stadionok biztonságának fejlesztése (központi jegyértékesítése rendszer, belépéskor való személyazonosítás, kamerarendszerek kiépítése), annak érdekében, hogy ismét családi program lehessen a magyar bajnoki mérkőzésekre járás.

Az infrastruktúra-fejlesztés mellett az idei évben kiemelt feladat az edzőképzés megújítása, a magyar játékosok számának növelése a profi ligában, a női futball több területének fejlesztése. Tovább szélesedik az MLSZ Grassroots-programja, és a játékvezetés megreformálásával elérhetővé válik a hosszú távú cél, miszerint fiatal, ambiciózus játékvezetők lássák el feladatukat a bajnokságban.

A folytatásban Pierluigi Collina tartott előadást az öt játékvezetős rendszer bevezetéséről, illetve a rendszer eddigi tapasztalatairól. Az Európa-bajnokság statisztikái azt mutatják, hogy az öt játékvezető alkalmazása nagyban csökkentette a bírói hibák számát, a mérkőzések végeredményeit befolyásoló tévedés pedig csak elvétve akadt. A torna 70 góljának mintegy negyven százalékát olyan játékvezetői ítélet előzte meg, amelyek kétes szituációban születtek, és kivétel nélkül helyesnek bizonyultak. Az alapvonali játékvezetők alkalmazása a játék tisztaságát tekintve is előrelépést hozott, kevesebb a szabálytalanság, a labdarúgók tudják, hogy a játékvezetők sokkal könnyebben kiszűrik a 16-oson belüli szabálytalanságokat, mint korábban.

Ioan Lupescu, az UEFA szakmai főmunkatársa bemutatta az európai szövetség szakmai képzési programját, amely három fő pillérre épül: a szakmai színvonal emelésére, a jobb játékosok kinevelésére és az edzőkonvenció működtetéséről.

A plenáris ülés utolsó előadója Barry Solan volt, aki ismertette az élsportolók fizikai felkészítésének alapjait, prezentációjában a játékosok teljesítményének, erőnlétének optimális növeléséről és a sérülések előfordulásának csökkentéséről beszélt, illetve példákon keresztül mutatta be az Athletes Performance Centre nevű tudományos kutatólabor munkáját.


A nap második részében a legnagyobb érdeklődés az utánpótlásról szóló előadásokat övezte. Kiss Baranyi Sándor bemutatta az OTP-MOL Bozsik-program alapjait, Tamási Zsolt az akadémiák működéséről, Szalai László pedig az akadémiákról kikerülő játékosok felnőtt futballba való beépítéséről tartott prezentációt. A nemzetközi kitekintésekből és összehasonlításokból kiderült, az utánpótlásban elért eredmények kapcsán minden összevetésben felvesszük a versenyt más országokkal, de a néhány éves utánpótlásműhelyek hatásfokát csak hosszabb távon lehet lemérni.

A magyar labdarúgás gazdasági alapjairól szóló szekcióban Lelkes Tamás, az Ernst&Young munkatársa bemutatta a hazai futball pénzügyi működésének alapjait. Előadásában kiemelte: a magyar futballban 2010-ben az ország gazdasági erejéhez mérten is nagyon kevés pénz volt, az új források megnövelték ezt, de évtizedes lemaradásokat kellett utólag pótolni, és a megtérülésre hosszú távon lehet csak számítani, mert a forrásokat nagyobb részt beruházásokra, utánpótlás-nevelésre fordították.

A TAO támogatási rendszer tapasztalatairól szóló előadásában Bardóczy Gábor, az NSI főigazgatója kijelentette: a labdarúgó-szövetségek, sportszervezetek eddig 20 milliárd forintot fordítottak az elfogadott programok megvalósítására. A felmerült kérdésekre válaszolva Gudra Tamás, az MLSZ gazdasági igazgatója elmondta: azon sportszervezetek számára, amelyek nem tudtak a TAO-programban támogatókat találni, még nincs biztosan működő megoldás, de a szövetség lehetőségeihez képest ilyen esetekben is megpróbál segítséget nyújtani.

A modern játékvezetés szekcióban Hanacsek Attila, az MLSZ JB alelnöke, George Hemingway, a Honvéd tulajdonosa és Dénes Tamás újságíró tartottak előadásokat. A három fő téma a professzionális játékvezetés, a technológiai segítség alkalmazásának kérdése és a Fair Play voltak. Abban egységes volt a három előadó véleménye, hogy a professzionális bírók alkalmazása pozitív hatással lehet a játékvezetésre, de egyelőre kialakulatlan ennek a feltételrendszere. Felvetődött, mi lesz a játékvezetők sorsa azok után, hogy elérték a korhatárt, és negyvenes éveikben új munkát kell vállalniuk. A technológia kérdése megosztotta az előadókat, George Hemingway szerint a hazai játékvezetés jelenlegi színvonala jónak mondható, az öt játékvezetős rendszer bevezetését azonban "badarságnak" tartja, úgy véli, inkább fejlett technikával kellene segíteni a bírókat. Dénes Tamás véleménye szerint hosszabb távon elkerülhetetlennek tűnik a technológia alkalmazása, de az emberi tényezőnek is meg kell maradnia a sportágban.

Az amatőrfutballról szóló szekcióban Dénes András, a Hegyvidék SE vezetője elmondta: a női futball fejlődéséből a férfi labdarúgás is sokat profitálna, mert ezzel a sportág egészének társadalmi támogatottsága javulna. Statisztikákkal alátámasztható, hogy azon családokban, ahol az édesanya futballozott, vagy közel áll a labdarúgáshoz, jóval nagyobb valószínűséggel választják a gyerekek is ezt a sportágat maguknak.

Dankó Béla, az MLSZ elnökségi tagja az amatőrök problémáiról és a versenyeztetés kérdéseiről beszélt, kiemelve a bajnoki átalakításokkal átszerveződő versenypiramist, valamint a TAO-program pozitív hatásait az amatőr csapatok működésére.
A sportpszichológia szekcióban Prukner László és Görgényi István egy korábbi DVSC-FTC bajnoki mérkőzés utolsó perceinek elemzésén keresztül mutatták be a videoelemzés és a pszichológiai felkészítés jelentőségét, megállapítva, hogy a megfelelő pszichológiai felkészülésnek ugyanolyan fontossága van egy-egy meccsen, mint a taktikainak.

A sportlétesítmények helyzetéről és a futball közönségéről szóló előadásoknak több közös pontjuk is volt, főleg utóbbi témának adott aktualitást az MLSZ-t sújtó FIFA-büntetés, amit egy maroknyi szurkoló elfogadhatatlan viselkedése miatt szabott ki a FIFA. A szövetség hosszabb távú, öt-hat éves időintervallumban megvalósítandó tervei között szerepel az NB I-es csapatok stadionjainak teljes körű felújítása, modernizálása. A futball közönségéről szóló eszmecsere során a média felelősségéről is szó esett, Buzgó József, a Nemzeti Sport főszerkesztője, Máté Pál, a Sport TV főszerkesztője, Riskó Géza az MTVA sportfőszerkesztője és Szöllősi György, a FourFourTwo magazin főszerkesztője osztotta meg véleményét a téma kapcsán, majd a szekcióülés második felében Csányi Sándor MLSZ-elnök és Vági Márton, a szövetség főtitkára is felszólalt.

A fórumot követően dr. Bartha Csaba, a MOB sportigazgató-helyettese örömmel konstatálta, hogy az MLSZ elnökségének tervei között szerepel a riói kvalifikáció, mind a férfi, mind a női labdarúgó válogatottnál. Az MLSZ részéről Berzi Sándor és Vági Márton a tavalyi év folyamán sikeres tárgyalásokat folytatott Szabó Bencével, a MOB akkori sportigazgatójával. A szerdai fórumon elhangzott, hogy a magyar labdarúgás (korosztályos, felnőtt válogatottak) 32 világesemény előtt áll. Az MLSZ célja, hogy a magyar férfi és női olimpiai válogatott kijusson a 2016-os ötkarikás játékokra, melyet Rio de Janeiróban rendeznek. A sikeres ötkarikás továbbjutáshoz a Magyar Olimpiai Bizottság minden segítséget megad – mondta Bartha Csaba. Legutóbb a Dunai Antal által irányított magyar válogatott jutott ki az olimpiára 1996-ban, Atlantába.

(Forrás: mlsz.hu - MOB)