Húsz évvel minden idők egyik legjobban megszervezett és magyar szempontból legsikeresebb öttusa világbajnoksága után 2019 szeptemberében ismét a Margitsziget – az atlétikai centrum és annak környéke – adhat otthont a sportág csúcseseményének. A tokiói olimpiai kvalifikációs versenyek forgatókönyvét – több eshetőséggel is számolva – már elkészítették, a pénzügyi keretekről pedig a közeli napokban dönthet az illetékes tárca.
Tokiói olimpiai kvótákért Budapesten
Mint ismeretes, a nemzetközi szövetség 2017-ben a Tbilisziben megrendezett tisztújító kongresszusán nem csupán az olimpiai sportágak közé tartozó öttusa, hanem a Laser Run, azaz a lézerlövéses futás világbajnokságának megrendezését is a Magyar Öttusa Szövetségre bízta. A jövő évi sportági csúcstalálkozó a 2020-as tokiói nyári olimpiai játékok legrangosabb kvalifikációs versenye, így kétség sem férhet ahhoz, hogy az összetett sportág legjobbjai mérik össze az erejüket a magyar fővárosban.
A helyszínválasztás a lehető legszebb emlékeket idézheti fel a Nemzetközi Öttusa Szövetséget (UIPM) immár huszonöt esztendeje kormányzó dr. Klaus Schormannban. Abban az időben, amikor – 1969, 1979 és 1989 után – Budapest egy újabb „kilences” esztendőben vállalkozott a férfi és női öttusa-vb megrendezésére, gyakran lehetett arról hallani, hogy a 2000. évi sydneyi olimpia után Schormann sportága kikerülhet a nyári játékok programjából. Ami a magyarok olimpiai szerepléseinek eredményességét is érzékenyen érintette volna. A német sportdiplomata akkor és később is úgy nyilatkozott, hogy az öttusa igazi sport- és marketingértékére, más szóval „eladhatóságára” a magyar házigazdáknak sikerült rávilágítania, az olimpiai mozgalom döntéshozóinak véleményét tehát a margitszigeti versenyek szervezettsége, közönségsikere, hasonlóképpen a támogatók látványos szerepvállalása változtatta meg.
Minden egy helyen
Húsz esztendő leforgása alatt nagyot, sőt alapvetően változott az öttusaversenyek felépítése és dinamikája, közvetve vagy közvetlenül minden törekvés arra irányult, és irányul ma is, hogy a sportág a televíziós közvetítők számára is vonzó legyen. Ezzel is magyarázható, hogy az 1999-ben jól bevált forgatókönyv, amelyből dr. Pakucs János, a szervezőbizottság elnöke és munkatársai dolgoztak, ma már csak egyes feladatok megoldását segítheti, emellett a margitszigeti versenyszínhelyek sem lehetnek egytől-egyig ugyanazok, mint a kilencvenes évek végén. Az már biztos, hogy az úszást ezúttal nem költöztetik a Hajós Alfréd sportuszoda ötvenesébe, hanem 25 méteres és hatpályás mobilmedencét építenek fel a Margitszigeti Atlétikai Centrum (MAC) küzdőterének egyik végében. Arra a szellemes és meghökkentő megoldásra sem lesz szükség, mint amikor a vívást a sportuszoda vaskos fapallókkal befedett 33-as medencéje felett rendezték meg. Ebben a számban az újabban szokásos szabadtéri lebonyolítás erősen időjárásfüggő, ezért legalább két forgatókönyvet kell kialakítani. Ugyancsak innovatív megoldásra lesz szükség az UIPM előírásait követve a lovaglás két bemelegítő-pályájának kialakításakor, ugyanis a MAC jelenleg ismert területén ebből a célból csak egy 60x40 méteres terület különíthető el, a szükséges két, egyenként 40x40 méteres ugró, illetve vágta bemelegítő zóna helyett. A házigazdák mindenesetre egy „minden egy helyen” üzenetű világbajnokság megrendezésével szeretnének ismét bizonyítani.
A jövő évi „kettős” világbajnokság szeptember 3-án kezdődik és 9-ig tart. Várhatóan félezernél is több versenyző áll rajthoz, ami pedig a magyar szereplőket illeti, az 1999-es mérleghez hasonlítva a mérce igencsak magasan áll majd előttük. A „sportágmentő” vb-n ugyanis Vörös Zsuzsanna és a Balogh Gábor is aranyérmet nyert egyéniben, a Balogh, Hanzély Ákos és Sárfalvi Péter alkotta hármasfogat pedig csapatban és váltóban is a világ legjobbjának bizonyult.
(SzPress Sporthírszolgálat/Szalay Péter, fotó: MOB/Szalmás Péter)