A pástról a NOB elnöki székébe

A pástról a NOB elnöki székébe

2013. 09. 11.
Megosztás

Buenos Airesben a nemzetközi sportsajtó egyöntetű véleménye szerint minden a papírformának megfelelően alakult, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megválasztotta új elnökét, a belga Jacques Rogge-ot váltó német Thomas Bachot. Bemutatjuk a NOB új vezérét - a Nemzeti Sport Online, Gallov Rezső írását olvashatják.

Legfeljebb talán az keltett némi feltűnést a NOB elnökválasztásán, hogy a hajdan (még szovjet színekben is versenyző) olimpiai bajnok és sokszoros világrekorder rúdugrósztár, a NOB végrehajtó testületének ukrán tagja, Szerhij Bubka mindössze 4 voksot gyűjtött. Ezzel szemben Richard Carrión (Puerto Rico, a NOB gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke) 29-et. A győztes tehát – két szavazási forduló után – Bach lett, 49 vokssal, a szingapúri Ng Ser Miang 6, a svájci Denis Oswald 5 szavazatot kapott, míg az első fordulóban a tajvani Vu Csing-kuo esett ki.

Az európai dominancia jutott érvényre ismét, mint ahogyan a NOB idestova 120 éves históriája során többnyire így történt ez a szervezet folyamataiban és a játékok helyszíneinek kijelölése esetében egyaránt. A NOB kilencedik elnöke éppen úgy az öreg kontinens képviselője, mint nyolc elődje közül nem kevesebb mint hét (az egyetlen nem európai elnök a chicagói milliomos, Avery Brundage volt 1952 és 1972 között).

A játékokról pedig még annyit, hogy 1896 óta 1916-ban, továbbá 1940-ben és 1944-ben a világháborúk következtében elmaradtak a játékok, bár az olimpiai időszámítás ezt nem veszi figyelembe. Ennek következtében tavaly Londonban már a harmincadik nyári játékok küzdelmeit rendezték, holott valójában csak a huszonhetediket. Nos, jellemző, hogy a 27-ből 16 alkalommal adott otthont a világeseménynek európai város.

A NOB-nak jelenleg 204 tagországa van. A legnépesebb ugyan ilyen szempontból Afrika (53 nemzeti olimpiai bizottsággal), ám az ötkarikás mozgalom ettől függetlenül még meglehetősen gyenge lábakon áll, s köztudomású, azon a kontinensen még soha nem rendeztek olimpiát. Dél-Amerikában is csak ezután kerül erre sor, a legelsőre 2016-ban Brazíliában. Itt jegyezhetjük meg, hogy az amerikai kontinensen 42 tagállam olimpiai testülete található, s ismert, hogy a NOB és főként az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága között hosszú idő óta feszült a viszony.

Részint ennek is tudható be Richard Carrión erős, nyilván amerikai támogatása. Az európaiak (48 tagállam, s nem egynek több képviselője is működik a NOB-ban) jobbára egységesen álltak Bach mögé, akinek a személyében az első német nemzetiségű elnököt köszönthetjük, s éppen így az első ötkarikás bajnokot is a világ sportjának legbefolyásosabb pozíciójában.

Thomas Bach kiváló vívó volt, holott gyermekkorában semmi kedve nem volt ehhez a sportághoz, s csak hosszas szülői győzködés után ismerkedett meg közelebbről vele. Montrealban a német tőregyüttes tagjaként lett olimpiai aranyérmes – jegyezzük azért meg, hogy jóllehet a magyar csapat ekkor mindössze szerény négy aranyat szerzett, ebből az egyiket ugyancsak tőrvívásban, Schwarczenberger-Tordasi Ildikónak köszönhettük (Bóbis Ildikó 6. lett ugyanitt).

A magyar-német vívóhagyományok több évtizedre tekinthetnek vissza, s mind a mai napig erős ez a kapcsolat. Tükrözi ezt a közeli barátság, amely Bachot és Schmitt Pált, volt köztársasági elnökünket, kétszeres vívó olimpiai bajnokunkat (1983 óta a NOB tagját, s annak egyben korábbi alelnökét) köti össze. Sokban hasonló ívű pályát futottak be a nemzetközi szervezetben, annak irányításában a végrehajtó testület tagjaként, s egyéb bizottságokban, a NOB számos munkaterületén működtek közre együtt.

Nem volt véletlenszerű, amint ezt Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke nyilatkozta szerda reggel az M1-nek, hogy néhány héttel ezelőtt munkalátogatást tett Thomas Bachnál, a Német Olimpiai Bizottság elnökénél, amelynek keretében megbeszélték az aktuális nemzetközi kérdéseket, s azokat a lehetőségeket, amelyek a német és a magyar olimpiai testületek együttműködésének kiszélesítését és szorosabbá tételét hivatottak szolgálni. Mindkét országban a nemzeti olimpiai bizottság ma az első számú sportirányítási szervezet. A németek már korábban megszüntették a DSB-t (sporthivatalukat), s ruházták fel megfelelő hatáskörrel az olimpiai bizottságukat, míg ez utóbbi a mi esetünkben, némi hasonlóságot mutatva, tavalyelőtt következett be.

Az 59 éves Thomas Bach 1991 óta tagja a NOB-nak, együtt választották be a testületbe Jacques Rogge-gal, akitől átvette most a stafétabotot, s azzal a svájci vetélytárssal, Denis Oswalddal is (a Nemzetközi Evezősszövetség elnökével és ugyancsak a NOB végrehajtó testületének tagjával), akit maga mögé utasított kedden az elnöki versengésben. Az a bizonyos „tagfrissítés" 1991-ben minden kétséget kizáróan rendkívül sikeresnek jellemezhető tehát.

Bach 1953. december 29-én született Würzburgban. A város egyetemén szerzett jogi doktorátust, s mint ügyvéd dolgozott gazdasági és pénzügyi intézményeknél, egy ideig az AG Michael Weinig pénzintézet igazgatóságának elnöki tisztét is betöltötte, s házas ember.

A NOB-ban betöltött szerepe mellett a 2006. évi labdarúgó-vb felügyelő bizottságának elnöke volt, majd 2011-ben a női világbajnokság tanácsadó testületének tagjaként működött közre.

A NOB-ban 1996–2000 között a végrehajtó testület tagja, majd 2000 és 2004 között alelnök, s mint ilyet, újraválasztották 2006-ban, sőt harmadjára is. Most pedig megkezdheti nyolcéves elnöki terminusát. Ezt követheti esetleg egy második, ez azonban maximálisan már legfeljebb csupán egy újabb négyéves időszakot jelenthet.

Bach első gratulálója Sir Philip Craven, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság brit elnöke volt. Érthetően, mert Bach köztudottan az egyik leglelkesebb és legelhivatottabb híve a paralimpiai eszmének és mozgalomnak.

A szokásos köszönőszavak után első elnöki beszédében hangsúlyozta: „Tudom, óriási felelősséggel jár a NOB elnöki széke, s ez szerénnyé kell tegyen. A mottóm szerint óhajtok vezetni: Egységet teremteni a változatosságban...! Ami azt jelenti, hogy a legjobb tudásom szerint szeretnék egyensúlyt teremteni az olimpiai mozgalomban különféle módon érdekelt és érintett felek között."

Az ilyenkor Lausanne-ban szokásos olimpiai átadás-átvétel után nem kis feladatok várnak a kilencedik elnökre. Közelednek a téli játékok Szocsiban, amelyet Vlagyimir Putyinnak a homoszexuálisokkal kapcsolatos megkülönböztető politikája miatt fenyegetnek a megkülönböztetés ellen küzdő nemzetközi szervezetek, s aggodalomra adnak okot az építkezések és a várható időjárás kapcsán felmerülő gondok is... Közben a brazil labdarúgó-vb és a riói olimpia építkezéseinek egyre emelkedő költségei miatt nő a tüntetések formájában kifejeződő elégedetlenség a dél-amerikai országban... A Nemzetközi Labdarúgó-szövetséggel pedig vita alakult ki a katari vb időpontjának esetleges utólagos megváltóztatása miatt, melyet ha a hőség miatt télre tennének át, a szokatlan időpont ütközne a téli olimpia időszakával.

Thomas Bachnak lesz tennivalója bőven már az első elnöki munkanapjának legelső percétől.

(Nemzeti Sport Online/Gallov Rezső, Foto: olympic.org)