„A két szervezet nem most, hanem már a doppingügyek miatt erősen beszennyezett athéni olimpia esztendejében elhatározta, hogy bizonyos mintákat a szó szoros értelmében lejegel, és kellő időben – de nyolc évnél semmiképpen sem később - sort kerít azok újbóli analizálására. Sokáig erről a döntésről senki sem beszélt és talán éppen ez lehetett az oka annak, hogy akkor, amikor a NOB és a WADA egyszer csak akcióba kezdett, a minták előszedése hogy úgy mondjam kiverte a biztosítékot. Ezen nem lehet csodálkozni, mert az általános előírások szerint a levett mintákat három hónap után meg kell semmisíteni. Az sem titok, hogy miért. Már a mintavételezést sem lehet olcsónak nevezni, hát még a levett anyagok alapos kivizsgálásának a költségét, és ha ehhez még a szakszerű őrzés kiadásait is hozzá kell számítani, akkor elképesztő összegek jönnek ki. És akkor még a megfelelő biztonsági előírásokról még nem is beszéltünk” – nyilatkozta Tiszeker Ágnes, a Magyar Anti-dopping Csoport vezetője a T-Mobile Sporthír Szolgálat munkatársának.

„A doppingolók és a doppingolás ellen fellépők üldözőversenyéről azt tudom mondani, hogy a két vetélytárs, vagy inkább ellenfél továbbra is fej-fej mellett halad, az előny az előbbieknél, és vélhetően ez még sokáig így is marad. Sajnálatos módon ugyanis nem csak a vizsgálatok váltak még fejlettebbé és biztosabbá, hanem a próbálkozók és a tilosban járók kreativitása is érzékelhetően megnövekedett. A NOB és a WADA említett 2004-es döntése és a most ismételten elvégzett vizsgálatok elrettentő hatásúak lehetnek, de rabló-pandúr versenyfutásnak így sem vethetnek véget. Még akkor sem, ha már most nyilvánvaló, hogy az újravizsgálás gyakorlata folytatódik, bizonyos Pekingben és Londonban levett mintákat, 2016-ig illetve 2020-ig bármikor elő lehet venni!”

Tiszeker Ágnes – nem titkos – szakmai érdekességekről is beszámolt, így arról, hogy a vizeletminták „tartósítása” viszonylag egyszerű feladat, ugyanis a mínusz 27-30 fokos tárolással teljesen kizárható a nem kívánatos kémiai folyamatok elindulása, azaz a minta elváltozása. Sokkal komplikáltabb ugyanennek a feladatnak a megoldása a vérminták esetében, ahol már az előkészítés is bonyolultabb, ahogy a hűtési eljárás is.

„Minél hosszabb ideig tart a tárolás, annál magasabbra szökik a számla, de vannak olyan sportszervezetek – mint például az IAAF, az atléták nemzetközi szövetsége - ,amelyek több évi tárolást is meg tudnak rendelni, mert ezt megengedhetik maguknak. Minekünk itthon sokkal jobban meg kell gondolnunk azt, hogy mit és mikor kérünk. Eddig csupán négy vagy öt esetben kértük határozott szándékkal a három hónapos őrzési határidő meghosszabbítását, és akkor csak igen rövid időre.”

A MACS vezetője még nem tudott nyilatkozni arról, hogy az állam jövőre mekkora összeget biztosít a számukra és vajon hány vizsgálatot tudnak elvégeztetni. Úgy gondolja, hogy nem az eddiginél nagyobb számú tesztelésre, hanem többféle vizsgálatra van szükség. Keresik a megoldást arra, hogy a szakmai területüket érintő tudományos kutatásokba is bekapcsolódhassak, és emellett a sportolók tájékoztatását is még teljesebbé tegyék. A 2013-as esztendő egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy az élsportolók naprakésszé váljanak a táplálék kiegészítők fogyasztásával és az abban rejlő veszélyekkel kapcsolatban. Mostanra ugyanis egyértelművé vált, hogy ezeknek a készítményeknek egy része a doppingellenőrök és az analizálók szempontjából szennyezettnek minősül, egy másik csoportja pedig a szabadidős testedzők számára szánt szándékkal úgy készül, hogy abban az élsportolók tiltott listáján szereplő anyagok is megtalálhatóak. Ennek a figyelmen kívül hagyása, illetve a tájékozatlanság már sok baj forrásává vált a versenysport világában.

(Forrás: T-Mobile Sporthír Szolgálat – Szalay Péter)