Mi a közös Berki Krisztiánban, Gyurta Dánielben, Kozák Danutában vagy Szilágyi Áronban? Azon kívül persze, hogy mindannyian a 2012-es londoni olimpiai aranyérmesei, a fiatalok példaképei… Nos, mindannyian nyolc-kilenc esztendőt töltöttek el a 2001-ben az utánpótlás-nevelés felkarolására indított Héraklész-programban.

A 2000-es évek elején még korántsem áramlott annyi támogatás a korosztályos sportba, mint napjainkban. A rendszerváltást követően csökkenő források akkorra éreztették a hatásukat: jelentősen csökkent az igazolt sportolók létszáma, műhelyek tűntek el. A kicsit is előre gondolkodók fölismerték, hogy veszélybe került a felnőttsport eredményessége.

A negatív tendencia megakadályozására kezdetben tizenhárom, rövidesen már húsz olimpiai sportágban korábban sosem látott forrásokat rendeltek a Héraklész Bajnok-program keretében a 14-18 évesek felkészítési feltételeinek javítására.

„A sportban ezt az életkori periódust nevezzük szenzitív időszaknak. Ha akkor nem kapja meg a megfelelő képzést a fiatal, behozhatatlan hátrányba kerülhet” – jelenti ki Tóth József, aki a kezdetek óta a Héraklész program igazgatója.

Az első pillanatoktól kezdve edzőtáborokra és edzők javadalmazására fordítható a szisztéma által nyújtott, versenyzőnként átlagosan évi 450-500 ezer forintos támogatás. A program jelenlegi gazdája, a Magyar Olimpiai Bizottság éves keretszámot és támogatási összeget biztosít a partnerként együttműködő szövetségeknek. Az átlátható és pontos elszámolás mellett a stabilitás a kulcsfogalom. Már az induláskor is több évre terveztek, hiszen Tóth szerint utánpótlás-nevelési programnak másként nincs is értelme.

A magyarországi eredményesség és a nemzetközi versenynaptár alapján kialakított keretszámokból a szövetségek jelölik ki, mely fiatalok vehetnek részt a programban. Természetesen adott esetben – sérülés, gyengébb teljesítmény, a pályafutás befejezése – le is lehet kerülni a listáról, miként helyet is követelhet magának a jól teljesítő fiatal. A Bajnokprogramban évente nagyjából száz kajakos és kenus vehet rész, hasonló létszámmal gazdálkodhatnak az atléták és a birkózók is, míg az asztaliteniszezőknek – például – csak harminc hely jut.

Több sportágban azonban hiába éri el a 18 éves korhatárt a sportoló, legyen bármilyen tehetséges, évek telhetnek el addig, míg képes bizonyítani az elitben. Ezért aztán 2006-tól a Csillagprogrammal bővült a rendszer, amely – az utánpótlásból a felnőttbe történő átmenet áthidalására – legfeljebb 23 éves korig támogatja a sportolókat. Ennek az éves összege sportolónként átlagban nyolcszázezer forint, szintén szolgáltatás formájában. A Bajnok-programban legutóbb több mint ezerháromszázan, a Csillagok között hozzávetőleg négyszázan szerepeltek.

„Két évvel ezelőtt elmondhattuk, hogy az akkori feltételek között csúcsra járattuk a rendszert – jelzi Tóth. – Stabilizálódott az eredményesség, kialakult a Héraklész-tagság rangja.”

A szisztéma vezetői a szinten tartást tűzhették ki célul, de 2012-től alapjaiban változott meg minden, hiszen a látvány-csapatsportágak finanszírozásában megjelent a társaság nyereségadóból leírható tao-támogatás, míg 2013-tól tizenhat sportágban a kiemelt sportágfejlesztési szubvenció. A korábbi összegeknek a tízszerese, illetve a két-háromszorosa áramlott az utánpótlásba. A folyamatra reagálva a Héraklész programban csökken a csapatsportok finanszírozása, s jelenleg az a legnagyobb kihívás, hogy – elkerülve a párhuzamosságokat – összehangolják a különböző forrásokat.

Az elmúlt években az állami pénzek soha nem látott mértékben áramlottak a sportba, miáltal kétségtelenül átértékelődött a Héraklész jelentősége és szerepe. De a program természetesen folytatódik. A másik két támogatási forma jelen állás szerint ugyanis alighanem véges, kérdéses a jövője. (A tao-ról annyit tudni, hogy 2017-ig tervezik biztosan, a 16 kiemelt sportág támogatására pedig 2020-ig van garancia.)

„A Héraklész programban olyan hatékony a munkarend és olyan töretlen a folyamatosság, amit vétek lenne egyik napról a másikra sutba vágni” – mondja Tóth, és azzal nehéz vitatkozni.

Ha egyszer már felépült, miért bontanák le a sikergyárat?

Húszas lista: A Héraklész-programban szereplő sportágak: asztalitenisz, atlétika, birkózás, cselgáncs, evezés, jégkorong, kajak-kenu, kézilabda, kosárlabda, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, triatlon, úszás, vívás, vízilabda.

Támogatottakból olimpikonok: A 2008-as pekingi olimpián résztvevő 170 magyar sportoló közül 63 (tehát a versenyzők 37 százaléka), a londoni 148 fős küldöttségből pedig 103 (azaz a szereplők 70 százaléka) szerepelt hosszabb vagy rövidebb ideig a Héraklész-programban. A 2012-es játékokon közülük ötvenen végeztek pontszerző helyen.

És még ők is…: A Héraklész-programban nem szereplő sportágak legsikeresebbjeit külön, személyre szólóan támogatja a rendszer. Így hozzájárulnak a legtehetségesebb curlingesek, golfozók, íjászok, műugrók, rövid pályás gyorskorcsolyázók, szinkronúszók és szörfözők felkészüléséhez is.

(Utanpotlassport.hu)