A múlt heti hivatalos bejelentés alapján az osztrák Graz, a török Erzurum, a svájci Sion, a svéd Stockholm és az olasz Milánó, Torino és Cortina d'Ampezzo hármas csatlakozik a japán Szapporo és a kanadai Calgary pályázatához. A kandidáló városoknak most 6 hónapjuk van arra, hogy folytassák a pályázati munkáik kidolgozását. Ezeket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) fogja elbírálni az októberi Buenos Aires-i ülésén, ahol a sikeres pályázatok a következő körbe juthatnak.

„Nagyon jó látni az európai ambíciót a téli olimpiai rendezéssel kapcsolatban” – mondta Kocijančič.

„Az nem kérdés, hogy az európai kontinens a legerősebb a téli sportokban. Ez nem volt másként Phjongcshangban sem, ahol az európai sportolók az aranyérmek 73 százalékát szerezték meg. Európa tradicionálisan az olimpiai téli játékok bölcsője, ahol nem csak kiváló sportolói teljesítményekre találunk példát, de korábbi nagyszerű olimpiai rendezésekre is” – tette hozzá a szlovén sportvezető.

„Mind az öt európai pályázónak sok sikert kívánok ahhoz az izgalmas folyamathoz, ami most rájuk vár. Biztos vagyok benne, hogy mind az öten kiváló rendezői lennének a téli olimpiának, büszkévé téve a kontinensünket, és inspirálva az új generációkat, akikből akár a téli sportok új bajnokai is kikerülhetnek. Fontos megemlíteni, hogy Szocsin kívül az összes téli olimpiát Európán kívül rendezték az elmúlt évtizedben, és ez nem lesz másként 2022-ben sem” – zárta gondolatait az EOC elnöke.

Mind az öt európai pályázó bizakodhat, habár nem mindegyikük érheti meg az októberi ülést. Júniusban a sioni pályázattal kapcsolatban népszavazás dönt Svájcban, míg a stockholmi pályázat továbbra sem élvezi a kormány támogatását. Graz a tavalyi elbukott népszavazás után ugrott be helyettesként, míg az olaszok pályázata is a még meg nem alakult olasz kormány támogatásától függ.

A legutóbbi téli olimpiát Szocsi előtt Torinóban rendezték 2006-ban. A 2022-es rendezéséért négy európai város indult 2013-ban, azonban a végső döntésig egyik pályázat sem maradt talpon, akkor végül Peking nyert a kazah Almatival szemben két évvel később. Ott a stockholmi pályázat a kormány támogatásának hiányában hiúsult meg, Lviv az ukrán politikai helyzet miatt lépett vissza, míg Krakkó a sikertelen népszavazás miatt állt el a rendezéstől. Habár az oslói rendezés hajszál híján támogatást nyert a népszavazáson, végül a norvég pályázók is visszaléptek a lakosság és a politika nyomásának hatására.

Kocijančič szerint a NOB reformjainak köszönhetően újra vonzó az olimpiai rendezés, hiszen az új intézkedéseknek hála sokkal költséghatékonyabbak, rugalmasabbak és átláthatóbbak a folyamatok.

A 2026-os téli olimpia rendező városát jövőre választják meg.

(insidethegames.biz, fotó: Getty Images)