„Legalább még két olimpiára szeretnék eljutni, Rióba és aztán Tokióba is. Ez a minimum. Aztán, ha jól alakulnak a dolgok, talán egy harmadik is összejöhet. Egyelőre azt mondhatom, hogy a következő két ötkarikás versenyen mindenképpen maradandónak számító eredményt szeretnék elérni” - nyilatkozta Bernek Péter.
A szingapúri, I. Nyári Ifjúsági Olimpiai Játékok aranyérmese a 2008-as pekingi olimpián még csak a váltó tartalékja volt, Londonban viszont már versenyezhetett is.
Bernek Péter és az úszóedző Nagy Péter egymásra találásának fantasztikus csattanójaként lett előbbi tavaly decemberben a dohai rövid pályás világbajnokságon a 400 méteres gyors aranyérmese. Méghozzá a kismedencés vb-k eddigi legjobb eredményével. Körülbelül száz nappal az után, hogy Bernek Péter 16 évig tartó együttműködést megszakítva hátat fordított a Kőbánya Sportklubnak és Turi Györgynek, a mesterének, akinek a hosszú és fáradságos munkáját illendően meg is köszönte.
Az idei kazanyi világbajnokságra készülő, de már a következő két olimpia felé is tekintő úszót idei második tengerentúli edzőtáborozása közben Miamiban érte el a Telekom Sporthír Szolgálat munkatársa, és elsőként arról kérdezte, hogy a dohai siker megváltoztatta-e az életét?
„Elöljáróban annyit, hogy Dohából betegen jöttem haza, amit csak két hét elteltével tudtam kiheverni. Edzeni nem tudtam, viszont jutott időm arra, hogy az új szezon és az új nekirugaszkodás előtt kipihenjem magamat. Szerintem a rövid pályás világbajnoki győzelmem után is az maradtam, aki voltam, az engem körülvevő világ viszont megváltozott azzal, hogy a figyelem középpontjába kerültem. Ennek csak örülhetek, hiszen ez is az elismerés egyik formája. Január óta viszont csak edzek, és edzek, nagy elhatározások erős hátszelével. Három hetet Arizonában magaslati edzőtáborban töltöttünk, február végén pedig visszatértünk Amerikába, és most újabb három hétig Miamiban végezzük a munkánkat.” – hangzott a BVSC-be igazolt válogatott versenyző első válasza.
Nem titkolja: még mostanában is sokszor gondol Dohára, az ott elért bravúros győzelem kifogyhatatlannak tűnő mentális energiaraktárt töltött fel benne. Talán ennek is köszönhető, hogy azok az otthonról érkező hírek sem paprikázzák fel, amelyek szerint mindenki – így Cseh László is –maradt volna a kőbányai műhely kötelekében, ha Bernek nem határozza el magát klub- és edzőváltásra.
„Egyáltalán nem bosszant a dolog. Az úszás döntően egyéni sportág, ahol mindenki maga dönt a saját sorsáról. Senkit sem buzdítottam távozásra. Jómagam azért léptem tovább, mert éreztem, hogy Nagy Péter, az új edzőm mellett a BVSC-ben nagyobb eredményeket tudok elérni. A többiek is elmondták, hogy miért váltottak, összebeszélésről szó sem lehetett.”
Néhány szaktekintély szerint a dohai siker ugyan mérföldköves eseménynek számít Bernek Péter életében, de számára a puding igazi próbája csak az idei nagymedencés világbajnokságon következik. Ahol az is kiderülhet, hogy az „új páros” valóban sikerek sorozatára termett-e…
„Szerintem már bebizonyítottuk, hogy jól működünk együtt Nagy Péterrel, szóval a felvetéssel kapcsolatban egészen más a véleményünk. Ettől függetlenül magától értetődő megközelítés, hogy a kazanyi világbajnokságon is jól szeretnék úszni, és főleg önmagamnak bizonyítani, hogy jobb eredményekre is képes lehetek. Nagy Pétertől és a BVSC-től már eddig többet kaptam annál, amire számítottam. Jól érzem magamat az új környezetben, és hiszek abban, hogy a jövőben sem ér csalódás.”
Nem lepte meg Cseh Lászlónak az a bátor, vagy inkább szokatlanul merész kijelentése, miszerint olimpiai bajnokként szeretne hazatérni Rióból.
„Egy élsportoló álma mindig az, hogy a „versenyek versenyén” is győzni tudjon. Ez nem csupán egy cél, hanem a lehető legerősebb motiváció is. Remélem, hogy megvalósul Laci álma, nagyon sokat dolgozott már érte.”
(Telekom Sporthír Szolgálat/Szalay Péter)