Az első játékrésznek Daniele De Rossi adta meg az alaphangját a pazarul kivitelezett lövésével – a lécek találkozásánál csattant a labda –, majd kisvártatva Glen Johnson előtt adódott óriási ziccer, de mivel védőről beszélünk, talán „bocsánatos bűnnek” minősíthető az olaszok kapuja előtt prezentált teszetoszasága (Buffon elvileg verve volt, de az ötösön állva gyenge megoldást választott a Liverpool játékosa).
A mérkőzés előtt rengetegen foglalkoztak Mario Balotellivel, kiemelve, hogy az írek elleni gólja talán pont a legjobbkor zúzta porrá a benne lévő – vélt vagy valós – mentális gátat, ám a Manchester City rosszfiúja a félidőben többször is megcáfolta a lelki egyensúly helyrebillenéséről szóló feltételezéseket. Először a 25. percben, amikor Pirlo pazar labdájával kilépve már csak a klubtársát, azaz Joe Hartot kellett volna kicseleznie (vagy elrúgni mellette a labdát), ám addig gondolkodott, míg a visszaérő Terry – ki más? – blokkolta gyenge kísérletét.
A 31. minutumban Riccardo Montolivo adott pazar labdát – NBA-s kifejezéssel élve: „no-look pass”-t – a támadónak, ám ezúttal speciel elhamarkodott döntést hozott, hiszen a magasan pattanó labdát tűzte rá az angolok kapujára.
Mielőtt azt hinnénk, hogy a köztes időszakban Roy Hodgson legénysége a pályán sem volt, meg kell említeni, hogy Danny Welbeck az egyik Balotelli-ziccer után megszerezhette volna a vezetést a fehér mezeseknek, ám a remek kontratámadás végén 16 méterről nem találta el jobb belsővel a bal felső sarkot – ráadásul le is passzolhatta volna a labdát a támadással remekül felérő Milnernek…
A félidő végén ismét „Balót” kell elővennünk, mint az ügyeletes „ziccergyilkost”, hiszen az ötösre berobbanva illik legalább a kaput eltalálni, még akkor is, ha két védő szorításában, dropból kellett megcéloznia a hálót.
Soha gyengébb 0–0-t, gondolhatták a tévénézők, és valóban, eseménydús első félidőt láthatott az, aki vasárnap este az angol–olaszt választotta programjául.

A második játékrész nagyjából ott folytatódott, mint az első, hiszen – csakúgy, mint az utolsó Balotelli-lehetőségnél – megint Cassano volt az előkészítő szerepében, aki jól látta meg, hogy az angol védelem nem indul kifelé a kellő gyorsasággal, és így nem is találta lesen az ötösre (!) visszafejelt labdája Daniele De Rossit, aki azonban csúnyán eltörte a labdát. Mondani sem kell: ismét óriási ziccert hagytak ki Cesare Prandelli fiai.
Az 52. percben – ha viccesek szeretnénk lenni, azt is mondhatnánk, hogy – Joe Hart mindent elkövetett, hogy az olaszok végre betalaljanak, ám a „páncélmellényéről” kétszer is kipattanó labdát előbb Mario Balotelli lőtte a kapusba, majd Riccardo Montolivo durrantott fölé.
A második negyvenöt percben Roy Hodgson cserékkel próbált belenyúlni a meccsbe (Carroll váltotta Welbecket, illetve Milner helyére Walcott állt be), de a két új fiú nem zavart sok vizet, a játék képe továbbra is meddő olasz fölényt mutatott. Cesare Prandelli is próbált újat húzni, és a De Rossit váltó Nocerino majdnem góllal hálálta meg azt, hogy a rendes játékidő utolsó tíz percére pályára küldte őt az olaszok szövetségi kapitány: Joe Hart kapuja előtt, az ötösön légstoppolta Marchisio kitűnő labdát, és ami ennél is fontosabb, egyből tüzelt, de a rá piócaként ragadó Glen Johnson a lehető legjobb ütemben érkezett, hogy blokkolja a minden bizonnyal gólt érő lövést.

Mivel a 90 perc során nem esett gól, kezdődhetett a kétszer 15 perces hosszabbítás, amely az olaszok fölényét még jobban kidomborította (Roy Hodgson legénysége végig a tizenegyesekre bazírozva alibizett), sőt, Nocerinónak még lesgólra is futotta. Többre viszont nem – az angolok erejét meg ugyebár „elvette” a bekkelés –, így törvényszerű volt, hogy az orosz rulett dönt a két együttes sorsáról.
Érdekes, hogy bár Montolivo hibájánál a tizenegyespárbajokat mindig elveszítő angolok érezhették magukat a nyeregben, a két Ashley (Young és Cole) „elintézte”, hogy helyreálljon a világ rendje – Diamanti pedig nem is hibázta el a tulajdonképpen tét nélküli pontrúgást, így az olasz válogatott nézhet farkasszemet az eleddig hibátlan Nationalelffel.

Európa-bajnokság, negyeddöntő
Anglia–Olaszország 0–0 (tizenegyesekkel: 2–4), Kijev, Olimpiai Stadion, 56 500 néző. V.: Pedro Proença
Anglia: Hart – G. Johnson, Terry, Lescott, A. Cole – Milner (Walcott, 61.), Gerrard, Parker (Henderson, 94.), A. Young – Rooney, Welbeck (Carroll, 61.)
Olaszország: Buffon – Abate, Bonucci, Barzagli, Balzaretti – Pirlo, De Rossi (Nocerino, 80.), Marchisio – Montolivo – Balotelli, Cassano (Diamanti, 78.)

Az elődöntők párosítása:

Portugália-Spanyolország, szerda 20:45 (Donyeck)
Németország-Olaszország, csütörtök 20:45 (Varsó)

(Forrás: nb1.hu)