Egy esztendővel ezelőtt, 2017. január 1-én, autóbalesetben halt meg Kovács Barnabás, a Magyar Sí Szövetség egykori alpesi-, majd északi szakágának szövetségi kapitánya. A kiváló sportember évtizedek óta a hazai sísport meghatározó alakja és egyik legnagyobb egyénisége volt. Az utóbbi években egy fiatal tehetség, az olimpiai indulásra is kandidáló Kékesi Márton fejlődését is segítette.
A Fullsport SE sízője 2017-ben az alpesi sívilágbajnokság legeredményesebb magyar versenyzőjeként sikeres szereplését volt mestere emlékének ajánlotta - írja a hazai szövetség honlapja.
Kékesi Márton összefoglalta az elmúlt év történéseit, melyeket immáron Kovács Barna nélkül élt meg.
„A szezon során adódtak nehézségeim Barna nélkül, hiszen korábban nagyon sok mindenben segített. Gondolok például a tervek kialakítására, noha sokszor terven felüli versenyekre is elküldött, vagy elvitt, ha tehette. Ugyanakkor számomra rengeteget jelentett a véleménye minden téren. Ő volt az, aki a síverzenyzés és a képességfejlesztés minden részletét kívülről-belülről ismerte. Sok helyzetben tudott megoldást találni a kiterjedt szakmai ismeretségi körén keresztül. Akárhol jelent meg a sípályákon, őt mindenki ismerte, elismerte és szerette. Ezt nem sok szakember, vagy lelkes aktivista tudja elmondani magáról. Nagyon fontos volt az a segítség is, amit a sífelszerelések beszerzésében adott. Nem véletlenül vagyok már évek óta Explosiv versenyző, „Mr. Explosiv”… Az edzői, kapitányi mentorálás, a személyes hatás sokat jelentett, és most is jelent a sí és a hétköznapi életemben. Édesapám 16 éves koromig volt velem minden edzésen és versenyen, aztán jöttek a FIS-camp évek és hozzászoktam, hogy több edzőm is van. Ezek között Barna egy különleges személy volt, aki mondhatom, szinte második apámmá is vált, annyira megbeszéltünk mindent és Ő annyira törődött is velem, amikor arra volt szükségem.
Örömmel képviselem az Explosiv magyar sí márkát, amihez továbbra is hű leszek, hiszen sokat fejlődött a sí is velem, és ezzel is kifejezem Barna iránti tiszteletemet.
Az idei szezon előtt olyan tervekkel álltam elő, hogy tervezek egy saját kialakítású, illetve megjelenésű sít, amin rajta lesz Barna is. Örömömmel mondhatom, hogy a sok tervezőmunkával, barátommal, édesapámmal és több segítőkész barát közreműködésével sikerült ezt megvalósítani. Az elmaradt söldeni vk-nyitófutamon szerettem volna felavatni az új sít, ami legalább a versenypályán végzett felkészülésben megvalósult. Azóta azonban már több versenyen is jól teljesített a Barna emlékét hordozó különleges sí. Célom, hogy minél több ember megismerje és a most következő, 2018-as olimpián, Phjongcshangban ezekkel a sikkel indulhassak.
Az eddigi versenyek hullámzóan mentek. A fejlődésem egyelőre inkább az edzés eredményeken látszik, de voltak már jól sikerült versenyeim is, ráadásul komoly helyeken és nehéz körülmények mellett. A szezonban eddig már 11 versenyen tudtam indulni, de az olimpiáig legalább még ennyi lesz. Az utolsó versenyem egy ausztriai szlalom volt, ahol majdnem megütöttem a dobogót, de végül „csak” 4. lettem. Fontosabb azonban, hogy a Barna mércéjével mérhető jelenlegi edzőmnek, Walter Hubmannak, már igen pozitív visszajelzései voltak. A fejlődés érdekében rengeteg kondicionális és havas munkát végeztem. Emellett a Testnevelési Egyetem nappali tagozatán a tanári képzést is tudatosan és lelkesedéssel folytatom, ami a síversenyzésemet is támogatja. Épp testben, és épp lélekben érezhetem magam teljesnek.”
(skihungary.hu, fotó: skihungary.hu, MOB/Szalmás Péter)