A nap elején nem gondolta, hogy így alakul. De ment előre, összpontosított, és az edzőjével egyetlen pillanatra sem adták fel. Akadtak hibák, de azokkal most érthető okokból nem foglalkozik Bőhm Csaba, hiszen bronzérmet szerzett az Európa Játékokon (amely a sportágában Európa-bajnokság is), és kiharcolta az olimpiai indulási jogot.

„A verseny előtt beteg voltam, úgy éreztem, fizikailag ez sokat kivett belőlem, de a Jóisten végig fogta a kezemet, ezért maradt még az utolsó száz méterre is erőm a futásban – mondta Bőhm Csaba néhány perccel azután, hogy nagy hajrában megszerezte a harmadik helyet a férfiak egyéni versenyében. – Nagyon örülök a bronzéremnek és a kvótának is, de magyarok vagyunk, erősek vagyunk, biztosan lesz még bőven kvótánk, úgyhogy nem gondolom túl…”

A döntő másik magyar résztvevője, Szép Balázs a 17. helyen végzett, míg a Koleszár Mihállyal kiegészülő csapat (Koleszárnak az elődöntős eredményét vették figyelembe) az ötödik helyen végzett.

„A víváson megnehezítettem a dolgomat, de annak örülök, hogy ennek ellenére döntőbe jutottam. Szerettem volna a tizenhetedik helynél előrébb végezni, ha jobban megy a vívás, hiszem, hogy sikerült volna, de ez most így alakult” – mondta Szép Balázs.

A hölgyeknél már a keddi elődöntő után eldőlt, hogy biztos a magyar olimpiai kvóta, hiszen nyolc indulási jog (nemzetenként egy) talált gazdára, és nyolc ország versenyzői jutottak „párizsi beszállókártyához”. A kérdés az maradt, ki lesz az a magyar hölgyek közül, aki megszerzi. Gulyás Michelle-nek sikerült.

„A fő célunkat elértük, hiszen sikerült olimpiai kvótát szerezni, és a gyengébb vívás után a hetedik hely is rendben van, bár menet közben több potenciált láttam ebben a versenyben – nyilatkozta Gulyás. – Az úszásnál az volt az edzői utasítás, hogy ússzam ki magam, de elég nehéz eltalálni, hogy milyen az az úszás, ami még nem megy a futás rovására. A kombinált számban nagyon figyeltem a lövészetre, jól is ment, és az utolsó méterekig küzdöttem, csakúgy, mint a lányok, kellett is…”

No igen, a végén a mieink mindössze két ponttal előzték meg a briteket, és így szerezték meg a bronzérmet, úgyhogy tényleg kellett a nagy hajrá.

„Ez a verseny nem úgy alakult, ahogy szerettem volna – mondta Guzi Blanka. – Álmomban sem gondoltam, hogy valaha egyszer úszásban én ki fogok ugrani, mert eleve lassabb a reakcióidőm, most mégis ez történt. Volt egy enyhe zaj, arra én már ugrottam, úgyhogy én azután ki is csekkoltam, nem tudtam, hogy kizárnak, vagy mi lesz, de végül nem zártak ki, mert az ő technikai hibájuk volt. A kombinált számra úgy mentem oda, hogy már tényleg nem számít semmi, ami bennem van, ki kell hozni.”

Barta Luca is kihozott magából mindent, pedig a hét eleji betegsége után az sem volt biztos, hogy egyáltalán oda tud állni a rajthoz. Odaállt, és bár tudta, hogy futásban nem lesz a legjobb formában, ki akarta hozni magából a maximumot.

„Nagyon szoros lett a vége, de örülök, hogy összejött a csapatérem – mondta Barta. – A lovaglás hibátlan volt, bár az utolsó akadályra rosszul fordultam rá, úgyhogy megijedtem egy kicsit, de nagyon jó lovam volt, örültem, hogy őt kaptam. Az első és az utolsó lövészetet sajnálom, de összességében elégedett vagyok.”

Martinek János szövetségi kapitány úgy vélekedett: felemás nap volt. Bízott benne, hogy Gulyás Michelle és Bőhm Csaba is fel tud állni a dobogóra – de ez most csak utóbbi versenyzőnek sikerült. „Bízom benne, hogy a hibákat, amelyeken a női érem elúszott, ki lehet javítani, de nem szeretnék panaszkodni, hiszen amiért jöttünk az megvan: megszereztük a két kvótát – ez volt az alap. Most pedig szépen el lehet kezdeni építeni a falat erre az alapra, hogy az olimpiára a ház is felépülhessen.”