Ebből az alkalomból 8 + 1 kérdésre válaszolt.

- Miskolcon születtem 1927 október 23-án – válaszolta az 1958 őszén hazatért Gyarmati Dezső az egyik kihallgatásán.
Az illetékes válasza nem késett:
-Nézze Gyarmati, ne szórakozzon a hatósággal, mert ezzel csak nehezíti, amúgy is nehéz helyzetét.
Azóta sok víz folyt le a Dunán.. Változtak az idők… A Nemzet Sportolója, kedden immár 85. születésnapját ünnepli, akihez a jó kívánságot követve a jubileumhoz illően 8 + 1 kérdést intéztünk.
A jó Isten éltesse Gyarmati Dezsőt, a világ legjobb vízilabda játékosát!..

1.Hogyan kezdte, mikor dobta az első gólt ?

"Tíz éves koromban vittek le először a Csasziba. Ekkor kezdtem el úszni,de hogy mikor dobtam az első gólt, azt nem tudom pontosan, talán három évvel később. Akkoriban ugyanis mint minden tizenéves, úszással kezdtem, akadtak, akik hozzám hasonlóan rövidesen átpártoltak a pólóhoz. Próbálkozásom azonban kudarccal végződött, mert hamarosan eltanácsoltak a BBTE szakosztályából. Ezt követve vagy két évig nem is néztem az uszoda felé. Kézilabdáztam, tornásztam, jégkorongoztam, síeltem, édesanyám bánatára bokszoltam. A Mátyás gimnázium diákjaként különféle sportágak KISOK bajnokságain vettem részt. Az osztályismétlés elkerülése érdekében azután átírattak az Óbudai Árpád gimnáziumba s az iskola póló csapatába is bevettek. Innen kerültem a GAMMA szakosztályába. Ráadásul a kapuba állítottak és 1944-ben már az NB I-ben szereplő csapat kapuját védtem, a válogatottba is meghívtak. Szegény Pierre barátom (Jeney László, a világklasszis kapus- a Szerk.) erről egy közös fotót is megőrzött bizonyítékul. "

2. A sok közül melyik diadalra emlékezik a legszívesebben ?

"Melbourneben sporttörténelmi, sőt alighanem történelmi jelentőségű mérkőzést játszottunk a Szovjetunó csapatával. Ötvenhat évvel ezelőtt szabad országból, reménykedve indultunk el A Prága melletti Nymbruki edzőtáborban a külvilágról elzárva eltöltött napok után indultunk el az ismeretlenbe. Útközben Bangkokban értesültünk arról, hogy szovjet tankok dübörögnek Budapest utcáin. Kétségek, aggodalmak közepette érkeztünk meg, s az olimpiai kezdetéig mérhetetlen szomorúsággal, de sajnos tehetetlenül vártuk a hazai híreket. Közben Rajki Béla kapitányunk egységre, összetartásra szólított fel bennünket. Meggyőzött minket arról, hogy az olimpiát meg kell nyernünk, s utána dönthet ki-ki sorsa alakulásáról. De akár itthon, akár külföldön valahol folytatjuk, az olimpiai bajnoki cím csak előnyös lehet. így azután valóban a játékra összpontosítottunk. Tudatosodott bennünk, hogy a bajnoki címhez vezető úton a szovjet csapatot is le kell győznünk. Éreztük, hogy a forradalom leverése után adódott egy lehetőség számunkra, hogy felülkerekedjünk megszállókon, a sport eszközeivel bizonyítsuk be, hogy különbek vagyunk. A kínt élő magyarok ezreinek fergeteges buzdítása lelkesített bennünket, s a nemrég elhunyt Zádor Ervin sérülése nyomán vérfürdővel záruló mérkőzést meg is nyertük. A történelmi találkozóra az ötven éves jubileum kapcsán „Ahol mi győztünk” címmel irt könyvemben emlékeztem, s a „Szabadság szerelem” című film is bejárta a világot."

3. Mi az, amit szeretne elfelejteni ?

"A történéseket nem lehet meg nem történtté tenni. S bár pályafutásom során sokkal több örömben volt rézem, de azért bizony nehezen felejthető vereségek, fájó kudarcok is akadtak. Talán Róma fájt a legjobban. A Melbourne után megfiatalított csapat 1958-ban nagyszerű játékkal nyerte a Margitszigeten rendezett Európa-bajnokságot. Ezt követve térhettem vissza, nem érdemtelenül, hiszen eltiltásom után a Fradiban fogadtak be és kiemelkedő formát értem el. Az olimpián is nagyon akartam,de sajnos közepesen játszottam . a többiekkel együtt. Döntetlent játszottunk a szovjet és az olasz csapattal, kikaptunk a jugoszlávoktól és végül csalódva esélyesként csak harmadikok lettünk. Ez bizony nagyon fájt, szeretném ugyan, de a mai napig nem tudom elfelejteni."

4. Jól ismeri a magyar póló arany csapatait, Komjádi harmincas évekbeli gárdáját, játszott az 1952-ben, 56-ban és 64-ben győztes együttesben, bajnokságra vezette 76-ban a válogatottat és tanúja volt a Kemény legénység triplázásának. Mit mondana az arany csapatok erényeiről ?

"Az egyes csapatok méltatására, a számtalan világklasszis dicséretére játékának elemzésére aligha volna elegendő terjedelem. Így csak két általános érvényű tényezőt szeretnék kiemelni. Az egyik a tanulás, a másik a munka. Az első időkbeli Vértesy Józseftől kezdve a triplázók közé tartozó Benedek Tiborig a döntő többség az érettségi vizsga után főiskolát, egyetemet végzett, pályafutása idején tanult, igyekezett diplomát szerezni. Jellemző volt ez a szegényebb családokból érkezőkre is, akik már kész, válogatott játékosokként pótolták a mulasztottakat. A másik a munka, ezen világverő csapatok játékosai számára a hivatalos edzéseket legtöbbször önként vállalt gyakorlások, játékos, szórakoztató foglalkozások követték. S hadd mondjam el, hogy jómagam például ezeket az egyéni foglalkozásokat csak nem mindig nagyobb erőbedobással, akarattal végeztem, mint hivatalos edzéseket. Az aranycsapatok sikereit szerény véleményem szerint a tanulás, a jó értelemben vett intelligencia és a munka alapozta meg. "

5. Mit tanácsolna utódainak, a mai fiataloknak ?

"Sok-sok munkát, kitartó szorgalmat, a vízilabda iránti alázatot, szeretetét. Kemény Dénes lemondása után remélem, hogy a szövetség megtalálja a legalkalmasabb kapitányt, s akkor meg kell kezdeni az új csapat kialakítását. Az utánpótlás válogatott a közismerten „munkamániás” Horkai Gyuri vezetésével jó úton indult el. Most sajnos nem pályázik a válogatottságra annyi, együtt edződött tehetséges játékos, mint a KSI-ben felnőtt Benedek,Kásás és társai idejében. A Kemény csapat három olimpiai bajnokságán felbuzdulva sok fiatal kapott kedvet a pólózáshoz, akikkel ha szakszerűn, jól foglalkoznak, s a szükséges vízfelület is rendelkezésre áll, akkor előbb-utóbb felnőnek a gyerekek. "

6. Mi a véleménye a szabályváltozásokról, merre tart a vízilabda ?

"A változások egy részével egyet lehet érteni. Például az, hogy a blokkról kipattanó labda után nem ítélnek szögletdobást meggyorsította a játékot. Alapjában véve azonban nagyobb reformokra volna szükség. Faragó Tamásal együtt úgy gondolom, hogy a kisebb méretű játéktér és a kisebb labda a póló javára válna. E reform bevezetésének szélesebb, nemzetközi szorgalmazására nem volt erőm, energiám. A játék fejlődését, népszerűségének, nézettségének emelkedését részben a játékvezetés akadályozza. Igaz a bírók nehéz feladat előtt állnak A játékos testének alig egy negyede látszik, van kint a vízből, azaz „minden” a víz alatt lényegében követhetetlenül történik. A nézők nem értik az ítéleteket, ritka a mindkét fél által elfogadott döntés. "

7. Mi van az unokákkal ?

"Andrea fia,Móci (Hesz Márton) már 35 éves, hiába öregszenek a gyerekek. Az RTL-nél dolgozott, most új állást keres. Liliana isten áldotta tehetség. Tizenhatodik születésnapja előtt , a csapat legfiatalabb tagjaként már londoni résztvevő volt és nem okozott csalódást. Szerény véleményem szerint nem jó sportágat választott, hiszen a sportágak közül talán úszásban a legnagyobb a nemzetközi konkurencia, s az edzések egyhangúságát is nehéz legyőzni. Természetesen már a kisebb, a 8 éves Gerda is állandó mozgásban van, rendszeresen sportol, de még nem választott."

8. Hogyan telnek napjai ?

"Csendben, öregesen. A lábaim egyre nehezebben visznek. Délelőtt lejárok a Komjádiba, nyáron élvezem a napsütést, máskor a szomszédos pizzériában, olvasom a napi sajtót, beszélgetek barátaimmal, egykori játékosaim is gyakran keresnek. Ebéd után még sétálok egy keveset, azután lassan vége is a napnak. A meghívásoknak, feltéve ha nem kell sokat autózni igyekszem eleget tenni. Ott voltam az emlékezetes lakitelki találkozó negyedszázados jubileumán, a minap a Polgári körben meghallgattam az új sport államtitkár Simicskó István beszédét. Gyakran megfordulok fiatalok között az iskolákban. A diákok mindig nagy örömmel nézegetik tíz olimpiai érmemet. Tíz olimpián vettem részt, ötször játszottam, két alkalommal kapitány, egyszer Rajki Béla mellett edző voltam, Los Angelesben VIP vendégként, Barcelónában pedig meghívott parlamenti képviselőként voltam jelen. Érmet csak, mint játékos kaptam, további ötről pedig emlékül megcsináltattam az érem másolatát."

8+1 Mit köszönhet a sportnak ?

"Az élet változatos. Olyan, hogy nemcsak szép, jó dolgok történnek az emberrel, hanem bánat, nehézség is akad. Nekem is volt. Összességében azonban úgy érzem, hogy szép életem volt. S ha az ember eljut oda, hogy magas szinten csináljon valamit és győzzön annál nincs nagyobb boldogság. A győzelem csodálatos érzés. Az élet megadta nekem azt, hogy pályafutás során játékosként és edzőként egyaránt sok, csodálatos győzelemben lehetett részem. "

* * *


A miskolci születésű sportember az egyetlen olyan játékos, aki öt olimpián szerepelt, ráadásul mind az ötön éremmel gazdagodott: Helsinkiben, Melbourne-ben és Tokióban arannyal, Londonban ezüsttel, Rómában pedig bronzzal, és lett ezzel minden idők legeredményesebb pólósa. Kétszer volt Európa-bajnok csapat tagja is, kétszeres főiskolai világbajnok, nyolcszoros magyar bajnok, a válogatottban 108 alkalommal szerepelt.

Münchenben, 1972-ben Rajki Béla segítőjeként ténykedett, majd négy évvel később, Montrealban már mint szövetségi kapitány vezette olimpiai bajnoki címig a magyar csapatot, amellyel nyert többek között vb-t, két Eb-t, s Világkupát is.

Edzőként több klubcsapatnál dolgozott, itthon és külföldön egyaránt. A vízben és a parton elért sikerei alapján a sportág legnagyobbjaként tartják számon.

Kedvenc sportágától máig nem szakadt el, bár a nyári, londoni olimpiát nem csupán a vízilabda kedvéért nézte: a brit fővárosban - ahol annak idején, 1948-ban ő maga is megkezdte ötkarikás szereplését - bemutatkozott unokája, Szilágyi Liliána, a magyar úszósport egyik reménysége.

Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, szakedző, a Nemzet Sportolója, az 1948-as londoni olimpián ezüstérmes vízilabda-válogatott tagja ül a Komjádi uszoda előterében. A 2012-es nyári olimpiai játékok megrendezésével London lesz az első város az újkori olimpiák történetében, amely - 1908 és 1948 után - harmadik alkalommal adhat otthont a nemzetközi sporteseménynek.

"Lilut egy villanásra láttam csak, mert az előfutamokat nem adták a tévében, ő pedig nem került be a döntőbe, igaz, nem is várta senki, hogy bekerüljön. Majd négy év múlva, Rióban jön el az ő ideje"- summázta 16 esztendős unokája ötkarikás debütálását a nagypapa az MTI-nek adott születésnapi interjúban.

Gyarmati Dezső elmondta, hogy a Londonba címvédőként érkezett magyar férfi vízilabda-válogatott csaknem összes mérkőzését látta itthonról, s nem lepte meg az érem elmaradása, a Kemény Dénes irányította együttes ötödik helye.
"A Vodafone Kupán kinn voltam az olaszok elleni meccsen, közvetlenül az olimpia előtt, és rám egy enervált csapat benyomását tette a válogatottunk - jelentette ki.
- Arra nem számítottam, hogy nyerni tudunk, arra viszont igen, hogy a legjobb négyben benne leszünk. Egy második-harmadik helyben bíztam, ám számomra nem volt meglepetés, hogy végül nem tudtunk bekerülni az elődöntőbe."

Értékelése szerint az előzmények azt mutatták, hogy "ez a csapat kifújt", és fel kell építeni egy újat, erre most van négy év.
"Ez a negyedik olimpiája volt ennek a gárdának, s már az is egy csoda, hogy ezek a fiúk három egymás utáni győzelmet el tudtak érni - mondta.
- Még nagyobb csoda lett volna, ha még a negyedik is bejön. Úgy érzem, részben jóllakottak voltak, meg is öregedtek, elfáradtak, elkoptak, nem fizikailag, pszichikailag. Megtörténik ez, amikor én játszottam, akkor is bekövetkezett hasonló. Van a felfutás, a zenit és a leeresztés. Ez a csapat csodálatos módon tizenkét évig volt a topon, de most már lefelé ment".

Arra a felvetésre, hogy a Kemény-féle sikercsapat után hosszú időt kell-e várni a következő, megint kiemelkedő tudású és újfent nagyon eredményes magyar válogatottra, Gyarmati Dezső óvatos derűlátással válaszolt. Szerinte, ha beválik a szövetségikapitány-jelölt, háromszoros olimpiai bajnok, az utóbbi időben Kemény Dénest másodedzőként segítő Benedek Tibor, és az utánpótlást megfelelő módon felkarolják, akkor nem kell várni évtizedeket:

"Ha így lesz, akkor úgy gondolom, hogy négy-öt év alatt fel lehet hozni egy újabb csapatot, amely éremesélyes. Nem Rióban, hanem a következő, 2020-as olimpiára lehet aranyesélyes válogatottunk megint, de ehhez most kell letenni a megfelelő alapokat. Merem remélni, hogy nem kell évtizedeket várni."

Még a 2016-os nyári játékok előtt, 2014-ben Budapest ad otthont a vízilabdázók Európa-bajnokságának. Gyarmati Dezső szerint addigra ki kell alakulnia a megfelelő garnitúrának.

"Érzésem szerint akár meg is nyerhetjük az Eb-t, de jó helyezést fogunk elérni, mert akik maradtak, azok azért elég jó játékosok és van egy pár tehetséges fiatal is" - jósolt a hazai rendezésű kontinensviadallal kapcsolatban a szakember, aki arról is beszélt, hogy milyen a mai kötődése a vízilabdához: "Személyekkel jó a kapcsolatom, sok mindenkivel beszélgetek, elnökségi ülésekre eljárogatok, meccsekre azonban már nemigen megyek ki, legfeljebb egy-egy olyanra, amelyik nagyon érdekel."

Gyarmati Dezső a sportág válságára vonatkozó vélekedésekre, a póló megújítására irányuló törekvésekre is reagált, de ez ügyben cseppet sem optimista.
"Harminc vagy negyven évvel ezelőtt elkezdtem ilyesféléket mondani, hogy kell a reform, hogy hozzá kéne nyúlni ehhez-ahhoz. Ma is vannak hangok, akik mondják, majd elhallgatnak, én pedig nem foglalkozom ma már ezzel a kérdéssel. Legfeljebb annyit jegyeznék meg, ha már reform: alapvetően ott lehetne változtatni, hogy hat-hét méterről kettőt érne a gól, kisebb, 25 méteres pálya kéne, eggyel kevesebb játékos csapatonként, de nem látom, hogy valóban lesz-e változás." - mondta.

A 85 éves élő legenda a kérdésre, jó döntés volt-e vagy sem Kemény Dénes részéről, hogy nem folytatja tovább a kapitányi poszton, ezt felelte: "Csak azt tudom mondani, hogy én mit csináltam volna hasonló helyzetben. Nos hát, ugyanígy tettem volna, mint Dénes."

A születésnapi beszélgetést dohogva zárta Gyarmati Dezső, mondván, amikor az egészségről esik szó, rendre bókolnak neki, hogy milyen jól tartja magát:
"Gyakorta hallom, hogy mint látvány, jól nézek ki, én meg jól felbosszantom magam ezen. Mert nagyon rosszul megyek, a jobb lábam nem jó, járókerettel tudok menni, néha bottal is, ha valamilyen előadásra vagy valahova meghívnak, mert ilyenre eljárogatok az elesés veszélyét is vállalva, de összességében megyek lefele, 85 évesen ez természetes. Hogy különleges köszöntés lesz-e a jeles nap alkalmából? Valami kis ünnepséget csinál a feleségem, s az elég nekem."
* * *

GYARMATI DEZSŐ

A Nemzet Sportolója, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke, majd tagja, a Magyar Vízilabda Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke,
Klubjai: Csepeli MTK, UTE, Bp. Dózsa, FTC
A NOB megállapítása szerint a világ legjobb vízilabda játékosa
Öt olimpián vett részt, háromszoros bajnok (52,56,64), ezüstérmes (48), bronzérmes(60),
Kétszeres Európa-bajnok (54,62)
Kétszeres főiskolai világbajnok (47, 51)
108 alkalommal szerepelt a válogatottban.
Az U.Dózsa és az FTC csapatában 7-szeres magyar bajnok
Szövetségi kapitányként 1976-ban olimpiai, 1973-ban világ, 1974-ben és 1977-ben Európa-bajnokságra vezette a magyar csapatot
A KSI vízilabda szakosztályának alapítója, több magyar és külföldi klubnál sikeresen edzősködött .
Olimpiai Érdemrend, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje kitüntetésben részesült, Budapest díszpolgára
Az MDF országgyűlési képviselője (190-1994, a FIDESZ sport tagozatának vezetője (2003),
Az ELTE-n művészet történeti diplomát szerzett, szakedző

Első felesége Székely Éva olimpiai bajnok úszónő, második felesége Bara Margit Kossuth díjas színésznő, Budapest díszpolgára.

Kitüntetései: a Nemzet Sportolója (2004), MOB-életműdíj (2008), a MOB olimpiai érdemrendje (1994), Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozat, 2007), a Magyar Vízilabda Szövetség tiszteletbeli elnöke.

* * *

AZ ARANYÉRMESEK KORELNÖKEI:

Tarics Sándor (99 éves), Keleti Ágnes (91), Gyarmati Olga, Reviczkyné, Köteles Erzsébet (88), Novák Ilonka, Buzánszky Jenő (87), Grosics Gyula, Szondy István (86), Littomeritzky Mária, Székely Év, Benedek Gábor, Gyarmati Dezső (85)