Budapest a pénteki határidőre leadta a 2024-es olimpiai és paralimpiai pályázat második kötetét a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB). A több száz oldalas dosszié angolul és franciául készült el, tartalma az olimpiarendezéshez szükséges garanciák, a rendezés szervezeti, jogi keretei, a helyszíntervek módosításai.
Fürjes Balázs, a Budapest 2024 olimpiai pályázat elnöke szerint Budapestnek rendkívül hasznos az a párbeszédfolyamat, amely első alkalommal van jelen az olimpiai pályázat során. Hozzátette, az Agenda 2020, a gazdaságos olimpia reformja jegyében a NOB megváltoztatta a pályázati folyamatot, s a legjobb megoldások megtalálása érdekében az egész pályázat alatt élénk párbeszéd folyik a kandidálók és a NOB, illetve az olimpiai sportágak nemzetközi szövetségei között. „A párbeszéd mindig segít megtalálni a legjobb megoldást Budapest építésében is" - mondta Fürjes. „Ez az olimpiai párbeszéd, a sok konzultáció több 10 milliárd forintot spórol Magyarországnak."
A budapesti pályázat vezetője kitért rá, hogy a második körben bemutatják a helyszíntervek, létesítmények módosításait is: „Csupa olyan változás, amit a nemzetközi szakszövetségek javasoltak, és amelyek egyszerre teszik olcsóbbá és jobbá a budapesti olimpiát. Csak egy példa: a nyitó- és záróünnepség átkerül az egyébként is megépülő új Puskás Stadionba, így kisebb és olcsóbb lesz az atlétika helyszíne. A Rákóczi hídtól délre, Pesten egyébként is felépítünk egy 15 ezres atlétikai stadiont, így elég lesz csak 40 ezresre bővíteni ideiglenes lelátókkal az olimpia idején."
A budapesti olimpiát és paralimpiát előkészítő cégnek 36 típusú, összesen több mint 100 garanciát kellett leadnia a dokumentumban foglalva.
„Budapest versenyben van, ebből a pályázati anyagból is kitűnik, hogy 2024-ig Magyarország az olimpiához szükséges létesítmények több mint 90 százalékával az olimpiától függetlenül, egyébként is rendelkezni fog" - mondta Fürjes, s hozzátette: ezek a létesítmények vagy már az olimpiától függetlenül is megépültek vagy olyan ideiglenes létesítmények, amelyek a játékokat követően átalakításra, elbontásra kerülnek.
„Az is kiderül a ma beadott pályázati anyagból, hogy az olimpia miatt semmilyen extra közlekedési beruházásra nem lesz szükség, vagyis az olimpiához pont ugyanazon fejlesztések kellenek, amelyek olimpia nélkül is megvalósulnának. Az olimpia van a városért és nem a város az olimpiáért. A budapesti pályázat így 100 százalékosan illeszkedik a gazdaságos olimpia, az Agenda 2020 koncepciójához" - jelentette ki Fürjes Balázs.
Craig McLatchey, az EKS független tanácsadó cég alapítója, az Ausztrál Olimpiai Bizottság volt főtitkára gratulációját fejezte ki a most benyújtott anyaghoz, amely a következő fontos lépést jelenti a 2024-es budapesti pályázat történetében.
„A nemzetközi tanácsadók és a rendkívül felkészült magyar szakértők alkotta csapat nagyon keményen dolgozott azon, hogy bemutassa a NOB-nak és az olimpiai családnak Budapest lehetőségeit és felkészültségét, valamint a magyarok szenvedélyes kötődését az ötkarikás játékokhoz" - mondta az Ausztrál Olimpiai Bizottság korábbi főtitkára, aki 2000 és 2018 között minden megrendezett, illetve még sorra kerülő olimpián stratégiai tanácsokat nyújtott, s a sikeres Sydney-i olimpia igazgatósági tagja volt.
„Mi az EKS-nél úgy látjuk, hogy ez az egyik, ha nem a legizgalmasabb és legkülönlegesebb olimpiarendezési terv, amelyben valaha közreműködhettünk" - fogalmazott McLatchey.
Az első pályázati anyag idén februárban került a NOB-hoz. „Nagy lehetőséghez érkeztünk, úgy gondolom, hogy jó úton járunk" - hangsúlyozta akkor Borkai Zsolt. A MOB elnöke akkor azt mondta, ez a lépés már az Agenda 2020 keretein belül történik, hiszen egy gazdaságos olimpiáról van szó, a pályázatban is fel kell tüntetni, hogy az adott ország és az adott város gazdaságához igazítva történik a tervezés, a fenntarthatóságot figyelembe véve.
A 2024-es olimpiáért Budapest mellett Párizs és Los Angeles verseng, a NOB 2017 szeptemberében, Limában dönt a rendezőről.
(MTI-MOB, fotó: MTI)