"Nagyon büszke vagyok arra, hogy a tizenkettedik nagymedencés EB aranyérmemet is sikerült megnyernem, és tulajdonképpen a pillangóúszás döntőjében "kihajrázott" ezüstérmemmel is elégedett lehetek. Főleg akkor, ha arra gondolok, hogy a Berlin felé vezető úton az idény hazai és nemzetközi versenyein igazából egyetlen olyan kiemelkedően jó időt sem tudtam úszni, ami az önbizalmamat jelentős mértékben növelhette volna. Közrejátszott a maradandó értékű teljesítmények elmaradásában, hogy a legjobb formámat mindenképpen a kontinensbajnokságon szerettem volna kihozni magamból. Azt viszont el kell ismernem, hogy a hajrákban néha úgy éreztem, hogy rögvest elsüllyedek a fáradtságtól, a váltó döntő után pedig, ahol a hátúszás jutott nekem, úgy fájt a lábam, hogy alig tudtam a partra kikecmeregve talpra állni" - ismerte el.

Arra számított, hogy az egyéni számaiban elsősorban a hazai pálya előnyeit élvező német riválisaival gyűlhet meg a baja, de nem így történt.

"Az az érzésem, hogy a németek kicsit elszúrták a formaidőzítést. Mi magyarok, ha odahaza versenyezhettünk, Budapesten vagy Debrecenben, egyszer sem jártunk így. A válogatott úszók döntő többsége jól időzített, nem beszélve a hazai környezetről és a magyar szurkolók biztatásáról, aminél jobb "serkentőszert" el sem képzelhettünk volna."

Ami a bronzérmes magyar váltó teljesítményét, és annak tagjaként az általa biztosított hozzáadott értéket illeti, véleményét így foglalta össze.

"Jobban örültem volna, ha nem a hátúszás jut nekem, de mivel ez nem először történt meg velem, arra gondolok, hogy ha a jövőben ismét ezen a "poszton" számítanak rám, akkor ezt az úszásnemet valamivel többet kell gyakorolnom. Ez kihathat a vegyes úszó teljesítményemre is. A váltónknak viszont a jövőben nem csak egyszer egy évben kellene összeállnia."

Nem gondolja, hogy a berlini Európa-bajnokságra kiválasztott versenyszámain a jövőben már nem kellene változtatnia, más szóval egyáltalán nem biztos, hogy Cseh László 2015-ös világbajnoki "portfoliója" egy az egyben a berlini programját tükrözi majd...

"Korai lenne már most döntést hozni. Először is be kell kerülnöm a csapatba, és lényegesen jobb időket úsznom, mint az idén. Az lenne igazán megnyugtató a számomra, ha jövőre már a felkészülési versenyeken körülbelül olyan eredményeket tudnék produkálni, mint amilyenek a világbajnokságon is a döntőbe tudnak juttatni. Tehát jobban kell felhoznom magamat, és a felkészülés hajrájában begyújtani az utolsó rakétát."

A berlini volt az első olyan Európa-bajnoksága, ahol nem Turi György, a mestere állt mellette, hanem Güttler Károly, a közelmúlt kimagaslóan eredményes úszója, a Kőbánya SC edzői menedzsmentjének tagja.

"Jól tudtunk együtt dolgozni, két dolgot viszont ehhez az új felálláshoz hozzá kell fűznöm. Az utóbbi időben az év főversenyétől eltekintve több nemzetközi erőpróbán is egyedül boldogultam, és magamra utalva sem "tévedtem el." A második kiegészítés: Güttler Karcsi nevének említésekor Krajnák Györgyről sem szabad megfeledkezni, aki szintén nagyon sokat segített nekem."

Háromhetes szabadság előtt áll, és ez azt jelenti, hogy legközelebb csak szeptember utolsó napjaiban tér vissza az uszodába.

"Az első edzések után ülünk majd le a segítőtársaimmal és vesszük fontolóra, hogy érdemes-e újra formába hozni magamat az év végi dohai rövid pályás világbajnokságra, vagy inkább a távolabbi jövőre fókuszálva kell a felkészülésemet megtervezni." mondta befejezésül Cseh László.

(Telekom Sporthír Szolgálat - Szalay Péter)