Átvették A hónap műhelye-díjat a miskolci judokák

Cseh László szerint a riói „gödör” a londoninál is mélyebb volt

2016. 08. 18.
Megosztás


Kedvenc ételeivel, húslevelessel és rántott hússal várta szerdán a felesége Cseh Lászlót, aki 18 napig volt távol a családi fészektől. Negyedik olimpiájáról is éremmel tért haza, de nem olyannal, amiért Rióba indult.

„A pekingi triplám után nem az újabb ezüstérmem megszerzése volt a legnehezebb feladat, hanem az elkeserítően rosszul sikerült 200-as döntő emlékeinek feledtetése. Hitemet veszítettem, teljesen elbizonytalanodtam, és igazából most sem tudnám megmondani, hogy Plagányi Zsoltnak, az edzőmnek a segítségével hogyan tudtam kikecmeregni a hullámvölgyből. Ez a „gödör” sajnos a londoninál is mélyebb volt, ezért is tudom igazán nagyra értékelni a 100 pillangón kiharcolt második helyemet. Ami azért azt is bizonyítja, hogy az olimpiai felkészülésemben nehéz lenne hibát találni” – nyilatkozta Cseh László a Telekom Sporthír Szolgálat munkatársának, hangsúlyozva, hogy a magyar küldöttség tagjainak bíztatása mellett az otthonról érkező családi és baráti üzenetekre, a szurkolói szívdobbanásokra is szüksége volt.

Kell a csapatba egy pszichológus is

Még Rióból nyilatkozva elismerte, hogy 30 évesen is van még tanulnivalója, azt viszont csak most árulta el, hogy milyen „tantárgyból”. „A testem, az izmaim és az állóképességem, a technikai tudásom mind olyanok, amilyennek ezen a szinten lenniük kell. Korrepetálásra gondolkodásmódból szorulok, hogy a jövőben már soha ne kelljen mentális defektekkel foglalkoznom. Nagyon úgy néz ki, hogy ezzel a feladattal mi ketten, Zsolt és jómagam nem tudunk megbirkózni. Be kell venni a csapatba egy nagyon profi pszichológust is” – szögezte le az immár hat olimpiai éremmel, négy ezüsttel és két bronzzal büszkélkedő Cseh László.

A csak részben sikeresnek nevezhető olimpiai küldetése annyira megerőltető volt a számára, hogy idén már egyetlen verseny kihívása sem foglalkoztatja.

Egyelőre csak egy évre tekint előre

„Még néhány nap, és hosszabb szabadságra megyünk, közben változhat a véleményem, most viszont úgy érzem, hogy idén már nincs szükségem újabb versenyekre. Következésképpen a decemberi windsori rövid pályás világbajnokságra sem készülök fel. Korai még a hogyan továbbról beszélni, abban viszont egészen biztos vagyok, hogy a jövő évi budapesti FINA világbajnokságon kétszeres vb-győzteshez méltó eredményekkel szeretnék kirukkolni” – hangsúlyozta Cseh László, akinek a véleménye szerint a riói rendezést csak túlzott nagyvonalúsággal lehetne hibátlannak nevezni.

„Az olimpiai faluban a fürdőszobánk feltűnően koszos volt, ezt többször is szóvá kellett tennünk. Ami pedig az uszodában zölddé változott vizet illeti, sommás véleményem az, hogy az rossz viccnek tűnt.”

Már mögötte az Egyenlítő

Nem tudni tehát, hogy meddig tart még, és hová vezet a kivételes sportoló útja, azt viszont nem nehéz megbecsülni, hogy válogatott versenyzői évei alatt, 1999-től egészen mostanáig körülbelül hány kilométert hagyhatott maga mögött. Heti átlaga rendszeresen körülbelül 60 kilométer volt, és ezt a penzumot évente legkevesebb 46-szor teljesítette. Ez pedig azt jelenti, hogy 17 év leforgása alatt hozzávetőlegesen 47 ezer kilométer volt az összesített edzés- és versenyteljesítménye! Ez olyan, mintha részletekben körbe tempózta volna az Egyenlítőt, ráadásként pedig körülbelül még 6000 kilométert is…

(Telekom Sporthír Szolgálat/Szalay Péter, fotó: MOB/Szalmás Péter)