Cseh László Európa-bajnok, Verrasztó Dávid ezüstérmes 400 vegyesen

Cseh László vérző szívvel mondott le a 400 vegyesről - de még nem örökre…

2013. 07. 02.
Megosztás

Éppen tíz esztendeje, hogy Cseh László 17 évesen ezüstérmet nyert a barcelonai világbajnokság 400 méteres vegyes úszó versenyszámában, és már akkor is csak az eljövendő évtized „földön kívülije”, az amerikai Michael Phelps tudta megelőzni.

Ez volt a sokoldalú magyar sportoló első nagy győzelme, az a bizonyos „nagy első”. Kereken egy évtized elteltével ismét az 1992-es nyári olimpiai játékoknak otthont adó város látja vendégül a „vizes” sportág „csúcstalálkozóját”, ahol a versenyek színhelyének kialakítását ezúttal sem mindennapi módon oldják meg. Erről a különlegességről is szót ejtett a Telekom Sporthír Szolgálatnak nyilatkozó Cseh László, aki a magyar válogatott tagjaként rövidesen visszatérésre készül Barcelonába.

„Leesett az állam, amikor 2003-ban először léptem át a hatalmas Palau Sant Jordi sport- és rendezvénycsarnok küszöbét, amelynek küzdőterén, egészen pontosan a kosárlabda pálya helyén egy minden igénynek megfelelő 50 méteres medencét építettek fel. Számomra már az is üdvözítő volt, hogy a 100 háton bejutottam a döntőbe, és azt hiszem, hogy annak a nem várt finálénak az élménye segített hozzá a 400 vegyesen a második hely megszerzéséhez. Phelps úszott egy nagy világcsúcsot, én 4:10.79-cel lettem ezüstérmes, mögöttem jócskán lemaradva a tunéziai Oussama Mellouli lett a harmadik, aki később inkább a hosszú távokon versenyzett. Örülök, hogy tíz év után újra Barcelonában versenyezhetek, igaz, most már 27 évesen, de továbbra is a lehető legjobb teljesítményre törekvés indíttatásával.”

Az öt olimpiai éremmel, köztük három ezüsttel büszkélkedő Cseh László számára a következő próbatétel nem csupán a tíz éves évforduló miatt mondható mérföldköves eseménynek. Egy különleges korszak lezárásának is tekinthető, hogy 2003 után most először nem áll rajthoz a Kőbánya SC versenyzője a 400 méteres vegyes úszásban, abban a számban, ahol 2005-ben Montrealban, egy másik „olimpiai városban” aranyérem volt a jutalma. Cseh László azonnal pontosít, mert úgy gondolja, hogy a korszakzárás helyett a 400-as versenyzés „határozatlan idejű felfüggesztése” a helytálló kifejezés.

„Vérző szívvel mondtam le az idei világbajnokság előtt a 400-as szereplésemről, de úgy gondolom, hogy nem csak vállalni, hanem nemet mondani is tudni kell. Két idei nemzetközi versenyem, a monacói és a római szereplésem is óvatosságra intett, mert minden igyekezetem ellenére sem tudtam kihozni magamból azt, ami valójában bennem volt, más szóval, amire képes vagyok. Leszögezem, hogy nem a felkészülésemmel volt vagy van a baj. A gond sokkal inkább hangulati és lélektani eredetű. Úgy érzem magamat, ha a 400 vegyesre gondolok, mint egy olyan ember, aki sokáig és nagyon sok csokit evett, és ezután egy újabb táblára egy ideig rá sem tud nézni. Valami nincs a helyén, de nem hiszem, hogy ez egy végleges állapot lenne. Nem tudom megmondani, hogy mikor leszek képes újra vállalni a 400-as versenyzést, csak azt, hogy mindenképpen szeretném megmenteni ezt a számot magamnak, a jövőbeli versenyprogramomnak. Lehet, hogy már az idén is megbirkózok ezzel a feladattal, de az is előfordulhat, hogy a visszatérést a jövő évadig el kell odáznom.”

Így hát Barcelonában a 100 hát és a pillangó, valamint a 200 vegyes marad meg Cseh László számára, negyedik számként pedig a 4x100-as vegyes váltó. Az a tapogatózó kérdés, hogy a 400 vegyes „törlése” vajon erőtöbbletet jelenthet-e a rövidebbik vegyes úszó szám rajtnál, kategorikus válasz megfogalmazására késztette:

„Semmin sem fog változtatni, mert a 200-on így is úgy is mindig úgy megyek, ahogy csak a „csövön kifér.” A 400 vegyes amúgy is az utolsó versenynapra esik, tehát semmiképpen sem befolyásolta volta a 200-as taktikámat és az erőbeosztásomat.”

Cseh László idén nem vett részt a válogatottak mexikói magaslati, illetve a floridai meleg égövi edzőtáborában, ehelyett Kőbányán, a Kőér utcai uszodában igyekezett az állóképességén javítani és felhozni magát az évad erőpróbáira. Éppenséggel ezen a héten sem a „főcsapást” követi, mert a VB előtti utolsó edzőtábor kezdetét egyénileg egy héttel elnapolva előbb egy franciaországi nemzetközi versenyen igyekszik helytállni, illetve az ő szavaival élve: mindent, amit csak kell, jól összerakni. Ennek a célnak a megvalósulását segítheti négy rajtja, háromszor (50, 100 és 200) a pillangón, egyszer pedig a világbajnokságon remélhetőleg „adu ásznak” minősülő 200 vegyesen.

(Forrás: Telekom Sporthír Szolgálat – Szalay Péter)