Roskatag, rozoga lelátók, bomló, málló falak és göröngyös pályák. Volt, s nemegyszer most is van még mire mutogatni, amikor labdarúgásunk mélyrepülésének egyik, kétségkívül jelentős, központi okát fürkésszük. A hosszú-hosszú évek spórolása, nemtörődömsége miatt odáig jutottunk, hogy vállalhatatlan, balesetveszélyes sportlétesítmények (stadionnak óriási jóindulattal nevezhető düledékek…) fogadták hazánkban a sportág itthoni változatának szereplőit. Ezért nyilvánvalóan jogos elvárásként fogalmazódott meg a döntéshozókban, hogy szükségünk van legalább egy megfelelő minőségű, avagy nemzetközi irányvonalat követő stadionra. A kormányzati akaratnak és támogatásnak is köszönhető, hogy az idén rögvest három létesítményt átadtak; még ha ezért a fejlesztések helyeslői számtalanszor kritikák, durva bírálatok kereszttűzébe kerültek is.

„Szerintem az nem elfogadható érv, hogy előbb legyen jó magyar futball – árulta el Dénes Ferenc sportközgazdász. – Az is szempont persze, mi folyik a stadionokban, de egy színház öregedő és omladozó homlokzatát sem annak függvényében újítják fel, hogy odabent a rendező jól instruálja-e a színészeket vagy sem. A futball nem egyedül a szórakoztatóipar része – szervesen hozzátartozik a kulturális élethez, mint a színházba járás vagy a szépirodalom. Igaz, sokkal többen nézik, s értik.”

-------
Milliárdos komfortosítás
Az utánpótlás-létesítményként épülő felcsúti pálya 3.8 milliárd forintos költségeinek 30 százalékát önrészként kellett vállalnia a Puskás Akadémiát működtető alapítványnak, a többi pénzt nyereséges magáncégek ajánlották fel a profitjukból. Az új ferencvárosi stadiont csaknem 14 milliárd forintból építették – és körülbelül két év múlva mondhatják el, hogy a létesítmény egyetlen fillérjükbe sem került az adófizető polgároknak. Az építkezés során adók, illetve járulékok formájában rengeteg pénz visszaáramlott már a költségvetésbe. A Nagyerdei Stadion rekonstrukciója 12.5 milliárd forintba került, s 2011-ben foglalták a központi költségvetésről szóló törvénybe a szükséges pénzügyi fedezetet. A kormány 2013-ban jóváhagyta a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) létesítményfejlesztési koncepcióját, és 2016-ig 40 milliárd forintot fordít felújításra, valamint a meglévő pályák komfortosítására. Rekonstrukciós és bővítési munkálatokat terveznek egyebek mellett Miskolcon, Szombathelyen, Székesfehérváron, továbbá a kispesti Bozsik-stadionnál is.
-------

Ahhoz tehát kétség sem fér, hogy szükség volt a fejlesztésre. Ám a „méretezés” némi fejvakarásra adott okot, mert azt a helyi adottságokhoz, igényekhez kell(ene) igazítani. Márpedig e tekintetben a Fejér megyei Felcsút községben épült 3800 férőhelyes Pancho Aréna több szemrehányást is kapott. „A Puskás Akadémia az ifjúsági futball fellegvára, van egy élvonalbeli felnőtt csapatunk, sőt itt őrizzük Puskás Ferenc hagyatékát is – oszlatta el az aggályokat Takács Bence kommunikációs igazgató. – Hagyományosan magáncégek adományaiból építkezünk, fejlesztünk – állami pénzek nélkül. Fontosnak tartjuk, hogy minden megfeleljen a nemzetközi előírásoknak. Felcsúton részben egy sportlétesítmény, részben pedig egy építészeti műalkotás készült. Aki eljön, láthatja, hogy ez a pazar, szép épület mennyire beleolvad a környezetbe. Az építkezés Makovecz Imre kétezer-nyolcas vázlatai, tervei alapján kezdődött. Halála után Dobrosi Tamás építészmérnök vette át a munkát.”

A Pancho Aréna nyilván szívügye az akadémia alapítójának, Orbán Viktor miniszterelnöknek. Ám azt se feledjük, a politikus volt az, aki 2009 augusztusában egy mérkőzés televíziós közvetítésében ígéretet tett arra, hogy pártja választási győzelme után az új kormány stadiont épít – Debrecenben. „Később a kormány első döntései között szerepelt a Nagyerdei Stadion központi költségvetéséből történő felhúzásáról szóló kormányhatározat elkészítése – emlékezett Krecz Tibor, a létesítmény marketingigazgatója. – A befogadóképessége húszezer-húsz fő, s nemzetközi kupák és hivatalos felnőtt tornák döntőin kívül bármilyen nemzetközi összecsapást is megrendezhetnek itt. Lényeges szempont volt, hogy a létesítmény harmonikusan illeszkedjen környezetéhez, a Nagyerdőhöz, sőt a mérkőzéseken kívül egyéb szórakoztató események otthonául szolgálhasson. A stadion a magyar futball értéke – ráadásul szolgáltatási színvonala kétségkívül a világ élmezőnyéhez tartozik.”

Nem a legnagyobb, ám Európa legmodernebb, ráadásul leggyorsabban elkészült stadionját adták át aztán az Üllői úton. A ferencvárosi zöld-fehéreknek sincs hát okuk panaszra – igaz, sokan tüntettek az új módi, a szigorított beléptetés miatt, még mielőtt megnyitották a 22 ezres létesítmény kapuit. „Ez az aréna több mint egy stadion – mondta Fürjes Balázs kormánybiztos. – Az évi negyven-ötven mérkőzésen kívül további mintegy százhúsz eseménynek adhat otthont. Konferenciákat, koncerteket, valamint banketteket is minden további nélkül tarthatnak itt. Mi több, ez nem csupán a Ferencváros stadionja, hanem mindenkié, hiszen az új Puskás Ferenc Stadion elkészüléséig a válogatottnak is otthont ad. Az új stadion vonzerőt jelent. Amikor itt járt az Európai Labdarúgó- szövetség, az UEFA létesítményekkel foglalkozó vezetője, azzal ment el, hogy másnap javasolja Michel Platini elnöknek, vegyék fel Budapestet a lehetséges Eb-helyszínek listájára.” Az elkövetkező nagy feladat a létesítmények üzemeltetése és fenntartása lesz. Ahogy Dénes Ferenc fogalmazott, a stadionokba kell szoktatni az embereket: „Ehhez futball is kell – ám nem mindjárt világszínvonalú. Az persze nem szerencsés, ha a szélső egyfolytában elesik a labdában, úgy kell azonban a munkához állni, hogy az emberek lássák: a sportág igyekszik fejlődni és eladhatóvá válni.”

A felcsútiak az optimális kihasználtságra törekednek, a létesítményben tanulnak és gyakorolnak a Puskás Akadémia növendékei, sőt az NB I-es mérkőzések mellett igyekeznek rangos tornáknak is rendszeresen otthont adni. Debrecenben, valamint az Üllői úton is úgy számolnak, lehet a stadiont nyereségesen is üzemeltetni – épp a létesítmények változatos, multifunkcionális jellege miatt. Közép- és hosszútávon azonban nyilvánvalóan a sportsiker a látogatottság kulcstényezője. „Az előrelépés az infrastruktúrán is múlik – árulta el végül Fürjes Balázs. – A kormány odaállt a magyar sport és a magyar labdarúgás mellé, megtette és megteszi, amit csak lehet. Most a futball szereplőin a sor. Itt az idő, szedjék össze magukat!” Az egymásra mutogatás helyett.

-------
Álmodozások kora
Régóta álmaink s vágyaink netovábbja már egy új nemzeti stadion, amely európai mércével mérve is korszerű. Egy páratlan létesítmény, amely otthont adhat rangos eseményeknek, mérkőzéseknek, tágra nyithatja kapuit mindenki előtt anélkül, hogy omladozó falai vagy rozsdamarta elemei miatt kellene aggodalmaskodni. Nem egyszer szóba került a Puskás Ferenc Stadion felújítása, lebontása, átépítése. Terv tervet követett az idők során, amikor viszont az ötletekből makett lett, jött egy újabb gondolat, egy újabb vízió, amely aztán minden addigi elképzelést lesöpört a tervezőasztalról.

Az álomból azonban hamarosan valóság lehet. Sohasem volt még annyira közeli a Puskás-stadion megújulása, mint most. A koncepcióterv adva van, az év végére elkészül a kiviteli terv is, kiírják a közbeszerzést, és jövő tavasszal vagy a nyáron végre-valahára útjukra indulhatnak a munkagépek. Főleg azért, mert sikeres volt az MLSZ pályázata, és 2020-ban a labdarúgó Európa-bajnokságon három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt is rendezhetünk!

„Az elmúlt három-három és fél évünk legfőképp az előkészületekről szólt – magyarázta Vígh László miniszteri biztos, a Nemzeti Sportközpontok (NSK) megbízott főigazgatója – Lényeges kérdésekre kellett megfelelő válaszokat adnunk, s végül úgy döntöttünk, a beruházás a stadion a stadionban elv mentén valósul meg. Egy ilyen létesítmény építési ideje csaknem két-két és fél év, de az új Puskás-stadion minden eddiginél bonyolultabb, ráadásul összetettebb lesz, ezért inkább három évvel számolunk.”

Nincs még egy olyan létesítmény a világon, mint az új Puskás lesz. Az olimpiai központ szívében található stadionban több mint 30 ezer négyzetméternyi nem futballhoz kapcsolódó felületet is kialakítanak, amelyet huszonegy sportág képviselői használhatnak – a szabadidő-, valamint versenysportolók egyaránt.

A miniszteri biztos úgy számol, a Nemzeti Olimpiai Központ újjászületésének legfontosabb elemére, azaz a Puskás Ferenc Stadionra összességében mintegy 90-100 milliárd forintot szán az állami költségvetés: „Ígéretet kaptunk arra, hogy a források a rendelkezésünkre állnak. Három-négyezer euróra becsültük a stadion árát férőhelyenként, ez reális, ismerünk ennél olcsóbb, sőt jóval drágább arénát is Európában. Sokan kérdezgetik, minek nekünk hatvan-hetvenezer néző befogadására is alkalmas nemzeti stadion. A válasz pofonegyszerű: azért, mert nincs. Az új Puskás azonban több mint stadion. Fontos, hogy ezt a kétezer-tizennyolcas átadása után, az üzemeltetés és a fenntartás során is bizonyítsuk azzal, hogy a létesítményt megtöltjük – tartalommal.”

Csak már ott tartanánk.


(Szerző: Voleszák Gábor; fotó: Békefi András, MTI, Szalmás Péter)


A Sport 2014 a Líra könyvesboltjaiban kapható 7940 forintért.