Borovitz Tamás 90 esztendős lett

Az első ünnepeltet, Borovitz Tamást sokáig csak Borovitz házaspárként emlegették a XVI. kerületben. Ő és felesége, Marika ugyanis mindent együtt csináltak. Többek között a sportrelikviák gyűjtését is közösen kezdték. Köszönhetően annak, hogy már fiatalon mindketten komoly gyűjtőszenvedéllyel rendelkeztek. Marika például a porcelántárgyakért volt oda, Tamást pedig a kisautók és a könyvek érdekelték. Aztán hogy hogy nem mindketten a jelvényekre szakosodtak. Marika iskolai és városkitűzőket gyűjtött, Tamás pedig az 1972-es olimpia óta az ötkarika lázában ég. Borovitz Tamás hivatalos minőségben, a Magyar Röplabda Szövetség főtitkáraként vett részt a müncheni olimpián. Az ott tapasztalt gyűjtőszenvedély rá is átragadt, és ezzel a szenvedéllyel itthon a feleségét is „megfertőzte". A máig tartó történet azonban mégsem ekkor, hanem jóval korábban kezdődött. Hisz, Tamás élete első kitűzőjét még 1948-ban szerezte, amikor kissrácként kint volt a Nyugati pályaudvaron a londoni bajnokok fogadásán, és az egyik olimpikon odalépett hozzá, majd a mellkasára tűzött egy jelvényt. 1972-ig ez volt az egyetlen ötkarikás emléke. Nem úgy azt követően! A Borovitz házaspár 1972 után saját költségén öt olimpián vett részt. Ennek, illetve az aktív gyűjtőmunkának köszönhetően ma már Magyarországon a leggazdagabb olimpiai relikviagyűjteménnyel rendelkeznek. A gyűjteményük körülbelül 10.000 jelvényből, rendkívül gazdag képanyagból, 150 aláírásból, 18 formaruhából, több mint 30 olimpiai bajnoktól kapott tárgyból, több száz bélyegből, 1896-tól kezdve valamennyi újkori olimpia részvételi plakettjéből, 50 olimpiai pénzből, nagyjából 150 olimpiai témájú könyvből, zászlókból, pólókból és filmanyagból áll.

Kétféle gyűjtő létezik: egyik, aki magának gyűjt, a másik pedig szeretné minél több embernek megmutatni a gyűjteményét. Tamásék ez utóbbi kategóriába tartoztak. Már 1972-ben kiállítást rendeztek a gyűjteményükből, melyet évtizedeken át rendszeresen megismételtek. Pályafutásuk során 324 kiállítást rendeztek. Ráadásul mindig ingyenesen tették ezt, mert nem titkoltan minden egyes alkalommal az olimpiai eszme népszerűsítése motiválta őket. Ez utóbbi érdekében hozták létre többedmagukkal 2007-ben a Varjú Vilmos Olimpiai Baráti Kört is, amely szervezet az elmúlt 11 évben az ország egyik legaktívabb olimpiai körévé nőtte ki magát. A civil szervezet Tamás kezdeményezésére 2007 ősze óta minden hónapban ismert sportolókat, sportvezetőket hív a kerületbe, akiken keresztül egy-egy sportág kulisszatitkait kívánja megismertetni az érdeklődőkkel. A tagjai pedig, ugyancsak Tamás vezetésével éveken át aktív résztvevői voltak a kerületi napközis tábornak, ahol minden turnusnak olimpiai délelőttöket szerveztek. Tamásék az utóbbi években a Veres Péter úti Idősek Klubjában számítanak gyakori vendégnek, ahova minden alkalommal a korosztályhoz közel álló előadókat visznek magukkal.

Borovitz Tamás egészen az elmúlt év végéig személyesen vezette a Varjú Vilmos Olimpiai Baráti Kört, ám tavaly úgy döntött, hogy újabb ciklust már nem vállal. Ebben közrejátszott, hogy idő közben egyedül maradt, hisz felesége, Marika 2017 januárjában elhunyt. De a lemondásában közrejátszott az is, hogy 90 évesen már tőle is nagy erőfeszítést igényelt az állandó szervezés. Tamás tehát átadta a stafétabotot, és visszább húzódott, ugyanakkor továbbra is örömmel segít az utódoknak.

Borovitz Tamást kilencvenedik születésnapja alkalmából Kovács Péter polgármester hivatalos minőségében már délelőtt az otthonában köszöntötte. Az ottani beszélgetés során megtudhatta az ünnepelttől, hogy mi is a hosszú élet titka: „Legyen olyan elfoglaltságod, amely fontos neked, mert az biztos, hogy sokáig életben tart majd!" A délutáni ünnepségen Győr Béla a Magyar Olimpiai Akadémia egy erre az alkalomra készíttetett különleges, egyedi díszjelvényét adományozta az ünnepeltnek.

Gedó György „hetvenkedése"

Az április 9-i rendezvény másik ünnepeltje, Gedó György olimpiai bajnok ökölvívónk április 23-án ünnepei majd 70. születésnapját, ám, mivel ő az egyetlen olimpiai bajnok tagja a Varjú Vilmos Olimpiai Baráti Körnek, a sportbarátok fontosnak érezték, hogy az ő közelgő kerek évfordulójáról is megemlékezzenek.

Gedó György Újpesten született egy ötgyermekes polgári családban. Gyermekkorát Békéscsabán töltötte, az ökölvívással is itt ismerkedett meg. A sikereit azonban már a Vasas színeiben érte el. Többek között azt, hogy 1968-ban válogatott lett, s hogy az 1980-as moszkvai olimpiáig tagja volt a nagy ökölvívó generációnak. Illetve tagja volt annak az iskolának is, ahol sportra és nem bunyóra nevelték a gyerekeket. Természetesen ők is tudtak nagyokat ütni, Gyuri ellenfelei közül például 57-en padlóztak, de az ő stílusuk inkább a víváshoz, a stílusos mozgáshoz és a találatszerzéshez állt közelebb. Gedó György ennek volt a nagymestere, 597 mérkőzéséből mindössze tizet veszített el, 587-szer pedig győztesként hagyta el a ringet. Pályafutásának csúcspontja a katonaság előtti időszak volt. 1969-ben Ceausescu szeme láttára Bukarestben nyert Európa-bajnoki címet Magyarországnak. Kontinenselsőségét két év múlva Madridban megismételte. 1972-ben pedig pehelysúlyban (48 kg-ban) olimpiai bajnoki címet szerzett.

És ő volt az az olimpiai bajnok, aki a kezdetektől fogva szimpatizált a Varjú Vilmos Olimpiai Baráti Körrel, melynek legtöbb rendezvényén személyesen is részt vett. Olyan is előfordult, hogy a meghívott vendég – történetesen Erdei Zsolt ökölvívó – nem tudott eljönni a rendezvényre, így a nézőtérről a pódiumra kiülve Gyurinak kellett őt helyettesítenie. Gedó György az elmúlt évben döntött úgy, hogy belép a körbe, így innentől kezdve az ő jubileuma is „kertvárosi ügy" lett. Ezt a lojalitást köszönte meg neki április 9-én Hóbor Béla, a Varjú Vilmos Olimpiai Baráti Kör elnöke, Kovács Péter polgármester és Győr Béla, MOA-főtitkár is, aki az alkalmat kihasználva a riói magyar csapat veretes érmét ajándékozta a születésnapos bokszlegendának.

(MOA/Riersch Tamás)