Tudja-e valaki, hogy merre található a Hímesháza nevű település? S, hogy honnan kapta nem mindennapi nevét? Esetleg arról van-e sejtésük, hogy ki lehet ennek a településnek a leghíresebb szülöttje? Nos, sok más kérdés mellett erre is választ kaphattunk Michelisz Norbert autóversenyzőtől, aki a Varjú Vilmos Olimpiai Baráti Kör vendége volt február elején.
A népszerű sportoló egy igencsak zsúfolt január után érkezett az Erzsébetligeti Színházba. Az új évet ugyanis azzal kezdte, hogy elfogadta a Honda-gyár szerződését, így az idei évben már a gyári csapat versenyzőjeként szurkolhatunk neki. A szerződést néhány tesztvezetés előzte meg, amely miatt több napra külföldre kellett utaznia. Majd a sportújságírók szavazata alapján jelöltként vehetett részt az Év sportolója gálán, ahol végül a világbajnok úszó Cseh László és a szintén világbajnok párbajtőrvívó Imre Géza mögött a harmadik helyet szerezte meg. Az ő esetében már az is nagy szó, hogy egyáltalán jelölték erre a díjra, a technikai sportok ugyanis nem tartoznak a magyar sikersportágak közé. És ugyancsak januárra maradt Norbi nászútja is, amely a sűrű versenynaptár miatt a tavaly augusztusi esküvő óta egészen mostanáig halasztódott.
Michelisz Norberten azonban egy cseppet sem érződött a fáradtság, és a közel kétórás közönségtalálkozón végig mosolyogva állta a sarat. Mesélt többek között a pályafutása kezdetéről, a szülőfalujáról, Hímesházáról (a Baranya megyei település egykor festett templomáról kapta a nevét), az autószerelő és autóversenyző nagybátyjáról, a szimulátorjátékokról, a mentoráról, Wéber Gáborról, a WTCC világáról, a Zengő-csapatról, a versenypályák hangulatáról és az ellenfelekről is.
Elárulta azt is, hogy miként zajlott a Hondához való szerződése, hogy a korábbi csapatával való szakítás milyen érzelmeket szabadított fel benne, s hogy mit vár magától az idei szezonban, amikor nemcsak az ellenfelekkel, hanem egy világbajnok csapattárssal (Rob Huff-fal) is meg kell majd küzdenie. Az ő pályafutása azonban már eddig is népmesei történet: egy magyar kisfaluból elindulva és szerencsét próbálva máris olyan magasságokba jutott, ahova a honfitársai közül eddig még senkinek sem sikerült elérnie.
A kétórás program arra kevés volt, hogy Michelisz Norbert életútját, versenyzői karrierjét visszaadja, arra viszont éppen elégnek bizonyult, hogy a szimpatikus sportember újabb híveket szerezzen magának. Norbi ugyanis bebizonyította, hogy nemcsak a volán mögött, hanem az ilyen közönségtalálkozókon is megállja a helyét. Ha kellett, akkor humoros, ha a helyzet (és a kérdés) úgy kívánta, akkor pedig komoly és őszinte volt, amit a közönség többször is vastapssal köszönt meg neki.
(MOA-Riersch Tamás)