Az eseményen a kézilabda-szövetség vezető szakemberei mellett részt vett többek közt dr. Bartha Csaba, a MOB operatív- és dr. Géczi Mariann, a szervezet stratégiai igazgatója, a Kettőskarrier-program vezetője is.

A megállapodást a MOB részéről Fábián László, a szövetség képviseletében Ilyés Ferenc elnök látta el kézjegyével.

„Ahhoz, hogy lépést tartsunk a világelitben, a korábbinál is jobban szükségünk van a sporttudományra. A kormányzati támogatásoknak és a tao-forrásoknak köszönhetően számos sportot segítő létesítményt adtak át határon innen és határon túl. Ez a létesítmény, amit ma átadunk, és a Magyar Olimpiai Bizottsággal való jövőbeni együttműködés rendkívüli jelentőséggel bír. Büszkék vagyunk rá, hogy a szövetség hozzájárulhat a fejlődéshez, hiszen a központ nem csak a kézilabdához, hanem az egész magyar sporthoz is kötődik. Tudjuk, milyen fontos nekünk, kézilabdázóknak az olimpia, de kétszeres olimpikonként azt is tudom, hogy a kézilabda is fontos a Magyar Olimpiai Bizottságnak. Külön köszönöm Szabó Tamás professzor úrnak, Barkóczy Gábor és Juhász István igazgató uraknak, valamint korábbi elnökünknek, Kocsis Máténak, a MOB részéről pedig Gyulay Zsolt elnök, Fábián László főtitkár, Bartha Csaba igazgató uraknak, hogy tető alá hozhattuk ezt az együttműködést, amelyhez sok sikert kívánok” – mondta Ilyés Ferenc.

„Kétezer-tizenháromban kerültem a Magyar Olimpiai Bizottsághoz, és hamar látszódott, hogy korszerű tudományos háttér nélkül a magyar sport magas szinten tartása lehetetlen. Akkor a tao adta lehetőségek már futottak, és indult a kiemelt sportágfejlesztés. Akkor kevés foganatját láttuk annak, hogy a sporttudományos fejlesztés elindul, globálisan. Voltak kisebb, nagyon jó működő területek, de mint MOB-nak az volt az észrevételünk, hogy még több sporttudományt kell beletenni a magyar sportba. Az edzésre való felkészülés, az edzés utáni regeneráció nélkül szinte lehetetlen jó eredményt elérni. A diagnosztika pedig olyan területeken tud mérni, aminek a fejlesztése sportolóként, akár posztonként célzottan is tud javítani a teljesítményen. A Magyar Kézilabda Szövetség egy fantasztikus létesítményt hozott létre, 'űrtechnológiai' gépekkel, felszerelésekkel, eszközökkel és 'űrtechnológiai' tudással. Ami itt van, maximálisan hozza azt az elvárást, amit mi korábban megfogalmaztunk, akár öt-nyolc évvel ezelőtt. Nem volt kérdés, amikor Kocsis Máté és Ilyés Ferenc elnök úr felajánlotta a MOB-nak, hogy működjünk együtt, és a MOB-on keresztül érjük el azokat a sportágakat, amik a tao-rendszeren kívül vannak, és nem érhetnének közel ezekhez a gépekhez, és számukra is biztosítsuk azokat a lehetőségeket, amiket egy ilyen korszerű diagnosztikai központ meg tud tenni. Gőzerővel álltunk neki a munkának, egy kettős karrier programot alakítottunk ki erre a területre, ami a tanulás segítése, a munkában való elhelyezkedés mellett a sporttudományt tűzte ki egyik alappillérének, és a diagnosztika, rehabilitáció, prevenció és a mentálhigiénés támogatás területe az, ahol segíteni szeretnénk. A MOB minden edzésen nem tud ott lenni, de ha segíteni tudunk sportszakmai területen, akkor azt megtesszük, hiszen ez a MOB egyik fő feladata a négy év alatti 11 multisporteseménnyel kapcsolatos szervezési feladatok mellett. A Kettőskarrier-program olyan helyeken segít a sportolóknak, ahol a legjobban szorít a cipő. Nagy öröm számukra, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség kinyitotta ezt a lehetőséget más sportágak számára, és az itt felhalmozott tudás, környezet sokak számára jelent majd újabb lehetőségeket a még jobb eredmények elérése érdekében; a szolgáltatások a program keretében a Magyar Olimpiai Bizottság finanszírozásában fognak megvalósulni. Köszönjük a lehetőséget, nagy várakozással tekintünk elébe” – fogalmazott az olimpiai bajnok öttusázó Fábián László.

Az ünnepség résztvevőit dr. Szabó Tamás professzor – a MOB Sportszakmai és Sporttudományos Bizottságának tagja, a szervezet korábbi alelnöke – és munkatársa, dr. Zsákai Annamária kalauzolta körbe, bemutatva a felszólalók által „űrtechnikával” illetett műszerparkot, felmérési lehetőségeket és vizsgálati eljárásokat.

A diagnosztikai központ egy integrált laboratórium, mely testszerkezetet vizsgáló, biomechanikai, terhelésélettani és kardiológiai laboratóriumból áll. Ezek a laborok össze tudják adni, vetni az adatokat. Ha valaki például biomechanikai erőnlétbeli problémákat lát, mellé tesznek különböző testtájékokon található izomvastagságokat, és így kideríthető, hogy a probléma miből adódik. A testszerkezet-vizsgálat során – az Európa-szerte ritkaságnak számító – háromdimenziós szkennelés is a gyakorlathoz tartozik. Gyerekeknél tudnak biológiai életkort, sportolóknál alkatot becsülni – ez a különböző posztokhoz is jövőbe mutató lehet. Akár 5-10 phd-dolgozathoz elegendő téma fekszik az asztalokon. Csúcstechnológia van a diagnosztikai laborokban, akár futópadról, akár kerékpár-ergométerről legyen szó. A kardiológián olyan ultrahangos műszer is található, amivel a szívről háromdimenziós képet kaphatnak a kutatók, még a terhelés előtti vizsgálatot megelőzően; volt, hogy így derült ki egy fejlődési rendellenesség. Mindemellett van erőplató, vagy akár reflex-gyorsaság vizsgáló is – magyarázták a laboratórium szakemberei.