A nagyherceg 1964-től egészen 2000-es lemondásáig irányította Luxemburgot, amikor is legidősebb fiára, Henrik hercegre bízta az ország vezetését.

Igazi sportrajongóként, aki lovagolt, vívott, úszott, síelt és teniszezett, tiszteletreméltó odaadással szolgálta a sportmozgalmat hazájában. A Luxemburgi Nemzeti Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnökeként számos sportszövetséget pártfogásába vett az országban.

A nagyherceg 1946-ban csatlakozott a NOB-hoz, 1998-ban lett tiszteletbeli tag, emellett a NOB Szabályfelügyeleti Bizottságának (IOC Rules Reviewing Commission) elnöke volt 1973 és 1976 között, illetve a NOB Téli Játékok Vizsgálóbizottságának (IOC Commission of Enquiry for the Winter Games) tagja 1968–1969-ben.

„Mély fájdalommal értesültem János luxemburgi nagyherceg haláláról” – mondta Thomas Bach, NOB-elnök.

„Mindig nagyon nyugodt és kiegyensúlyozott ember volt, aki integritása miatt az egész Olimpiai Mozgalom tiszteletét élvezte. Ennek is köszönhetően számos alkalommal sikeresen közvetített az eltérő vélemények között, jelentősen hozzájárulva a NOB egységéhez.”

„Személy szerint hálával tartozom a rengeteg tanácsért és bátorításért, amelyeket fiatal NOB-tagként adott nekem. Mindig a legnagyobb tisztelettel fogunk gondolni rá.”

János luxemburgi nagyherceg az ország szolgálatának szentelte életét, hiszen önkéntesként szolgált a brit hadseregben (Irish Guards, páncéloshadosztály, 1942-45), a luxemburgi hadsereg ezredese és hadseregfelügyelő-helyettese (1945-1964), az Államtanács tagja (1951-1961), valamint Sarolta luxemburgi nagyhercegnő reprezentatív főhadnagya (1961-1964) is volt.

A Nemzetközi és a Magyar Olimpiai Bizottság is részvétét fejezi ki a nagyhercegi családnak ezekben a nehéz időkben. A János nagyhercegnek nyilvánított tisztelet és a hála jelképeként a NOB lausanne-i főhadiszállásán három napig félárbócra eresztik az olimpiai zászlót.

Forrás: https://www.olympic.org/news/death-of-hrh-grand-duke-jean-of-luxembourg-ioc-honorary-member