A NOB egy hétig tartó 125. ülésére miniszterelnökök, uralkodói családok tagjai, sztársportolók és további hírességek is ellátogatnak. A helyszínen a kampányok utolsó momentumaira, a lobbitevékenység hajrájára kerül sor a választások előtt.

Az elemzők szerint a japán főváros enyhe előnye érzékelhető, bár a két és fél évvel ezelőtti földrengésben és szökőárban bekövetkezett fukusimai atomerőműbaleset utóhatásai gyengítik a pályázatát. Madriddal a spanyol gazdaság recessziója miatt egy időben nem nagyon számoltak, mostanra azonban Tokió erős kihívójává vált, míg Isztambul jelentkezését hátrányosan befolyásolhatják a nyári kormányellenes tüntetések, a török sportolókat érintő doppingbotrányok és az, hogy a szomszédos Szíriában polgárháborús a helyzet, s a nyugati hatalmak fegyveres beavatkozást fontolgatnak kémiai fegyver bevetésére válaszul. Isztambul arra helyezi a hangsúlyt, hogy a világnak egy olyan részébe vinné el az olimpiát – egy döntő többségében muszlimok lakta országba –, ahol még nem volt, a madridiak azzal érvelnek, hogy a létesítmények jelentős része már készen áll, így költséghatékonyak lennének, Tokió pedig biztonságot és megbízhatóságot ígér. A három pályázati delegációt három miniszterelnök, a török Recep Tayipp Erdogan, a spanyol Mariano Rajoy és a japán Abe Sindzó vezeti. A versenyt szakértők szerint az döntheti el, melyik pályázat rejt magában kevesebb rizikós elemet.

Egy nappal a helyszínkijelölést követően véget érhet a birkózás hét hónapos vesszőfutása, amennyiben a NOB-tagok többsége úgy véli, a klasszikus sportág, amely az 1900-as játékokat kivéve mindig szerepelt az újkori olimpiák műsorában, visszakerülhet oda az után, hogy februárban a végrehajtó bizottság kiemelte az alapsportágak közül. Az év eleji váratlan döntés nyomán összefogott a sportvilág, többek között egy oldalra került az Egyesült Államok, Irán és Oroszország. A sportág nemzetközi szövetsége gyorsan reagált, amellett, hogy Raphael Martinettit Nenad Lalovic váltotta az elnöki székben, szurkolóbarát szabályváltoztatásokra került sor, továbbá két új női súlycsoportot alakítottak ki. Mindezek nyomán a sportág május végén könnyedén került fel – a fallabdával, valamint a baseballal és a softballal együtt – arra a szűkített listára, amelyről most a tagság szavaz majd. A végrehajtó bizottság bő három hónapja hét új és egy régi sportág közül választotta ki a versenyben maradókat, köztük a birkózást, amellyel kapcsolatban a NOB-tagság egy része az utóbbi időben eleve elhibázott februári döntésről beszél.

Az ötkarikás mozgalom jövőjét illetően a legnagyobb horderejű választás marad utoljára. Jövő kedden döntenek a NOB-tagok arról, hogy ki irányítsa a szervezetet a következő nyolc évben. A távozó Jacques Rogge helyére hatan – Thomas Bach, a NOB német alelnöke, Ng Ser Miang, Szingapúr korábbi Magyarországra akkreditált utazó nagykövete, aki szintén a NOB alelnöke, a Puerto Ricó-i Richard Carrion, a NOB pénzügyi bizottságának vezetője, Vu Csing-kuo, a NOB végrehajtó bizottságának tagja, a Nemzetközi Amatőr Ökölvívó-szövetség (AIBA) tajvani elnöke, Dennis Oswald, a Nemzetközi Evezős Szövetség (FISA) első számú vezetője, valamint az olimpiai és világbajnok rúdugró, harmincötszörös világcsúcstartó ukrán Szerhij Bubka, hazája olimpiai bizottságának elnöke, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) alelnöke – pályáznak. A jelentkezők július 3-án és 4-én Lausanne-ban, a NOB rendkívüli ülésén ismertethették terveiket. Az új vezető a szervezet kilencedik elnöke lesz. A jogász Bach mellett a bankár Carriont, valamint a milliomos Miangot tartják a győzelemre leginkább esélyesnek. Ha Bachot választják meg, folytatódik az európai hegemónia, az eddigi nyolc vezető közül ugyanis csak egy, az amerikai Avery Brundage volt Európán kívüli.

A szervezet 125. közgyűlésére Jacques Rogge a MOB elnökét, Borkai Zsoltot és főtitkárát, Szabó Bencét is névre szóló levélben hívta meg. Az erről szóló cikk itt olvasható.

(MTI-MOB)