Alig másfél hónap van hátra: július 23-án megkezdődik az év legfontosabb magyarországi sportversenyeinek egyike, a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál. Bartha Csaba, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára lett volna a hazai csapat vezetője az ötkarikás „kisolimpián”, ám a MOB-ból történt távozását követően a megbízott főtitkárt, Fábián Lászlót nevezték ki a pozícióra

– Milyen gyakran utazik Győrbe?
– Az év eleje óta tízszer-tizenötször jártam ott az EYOF miatt, és az elkövetkező időszakban még gyakoribb vendég leszek. A csapatvezetői feladat nem új, hogy mást ne mondjak, a bakui Európa Játékokon és a riói olimpián is én töltöttem be ezt a szerepet.

– Avasson be minket: mik a csapatvezető feladatai?
– Kettős szerepkörnek kell eleget tenni. Egyrészt, a versenyt megelőző években felügyelni az előkészületeket, a részleteket, a nemzetközi vendégek fogadásától egészen addig, hogy mennyi szalvéta legyen az étkezősátorban. A másik oldalon intézni kell a magyar csapathoz kötődő összes logisztikai feladatot, hogy a sportolóknak valóban ne legyen más dolguk, mint a versenyekre összpontosítani. Azaz az eseményt megelőzően – mint minden olimpiai típusú verseny előtt – már évekkel igyekszünk a szakmai munkát az adott szövetségekkel egyeztetve átlátni, és így figyelemmel kísérni. Magyar Olimpiai Bizottságként idézőjelben éveken keresztül velük voltunk az edzéseken, edzőtáborokban, versenyeken, és láttuk a fejlődésüket. Összességében a csapatvezetői tapasztalatom segít, ráadásul nincs nagy különbség az olimpiához képest, itt is szigorú követelményeknek kell megfelelni. Ráadásul, ha összevetjük, a pjoncsangi téli ötkarikás játékokon például kevesebb lesz a teendő, hiszen csekélyebb létszámú küldöttségünk vesz részt.

– Hazai pályán mennyire lesznek elkényeztetve a magyar versenyzők?
– Teljesen mindegy, hogy Rio de Janeiróban, Bakuban vagy Győrben érdekelt a csapat, mindig mindent megteszünk azért, hogy a lehető legjobb körülmények között készüljenek a sportolók. Amiben az is benne van, hogy a valaki a szállodában felejti az úszószemüvegét, legyen, aki pattanjon, és elhozza neki.

– Akár ön is?
– Hogyne! Ha becsuknám a szememet, méterről méterre el tudnám mondani az utat a Copacabanától a riói reptérig. A Brazíliában töltött egy hónap alatt legalább tízezer kilométert vezetettem, és bármilyen apróságra volt szüksége a sportolónak, ugrottam. Ez is a feladatom.

– Mi alapján tartaná sikeresnek az EYOF-ot?
– Ha azt vesszük, hogy ötven európai ország nevezett, már elégedett lehetek. A szervezést tekintve jól állunk, a létesítmények átadás-átvételének utolsó fázisában járunk, a legapróbb részletek is a helyükre kerülnek. Már sikeres a rendezés abból a szempontból, hogy a megépült létesítményeknek köszönhetően a jövőben Győr bármikor képes lehet otthont adni világversenyeknek. Az érdeklődésre sem lehet panasz, néhány sportágban az összes jegy elkelt, és a többi eseményre is gyűlnek a regisztrációk. A fiatalok megtapasztalhatják, milyen a multisportesemény forgataga. Utánpótlás-versenyzőként nem találkoztam hasonlóval, csak a felnőttolimpián éltem át az élményt, a mostani versenyzők viszont az EYOF-on felkészülhetnek az ötkarikás játékokra.

– És ha a szereplést nézzük, mivel lenne elégedett?
– Fiatalokról beszélünk, nincs rajtuk semmiféle nyomás, hogy ennyi vagy annyi aranyat kell nyerniük, milyen korábbi szereplést kell felülmúlniuk. A MOB utánpótlásprogramjain keresztül évek óta követjük őket, tudjuk, mire képesek. Bízom benne, hogy a hazai környezetben, a maximumot kihozva magukból sikeresek lesznek, de ez remény, nem követelmény.

– Érdeklődésben nem üti egymást az EYOF és az azzal azonos időben rendezendő vizes-világbajnokság, – illetve a Forma–1 Magyar Nagydíj?
– De, nagyon is, oda-vissza. Mégis, a jegyigényléseket látva biztos vagyok abban, hogy hangulatos, nagy érdeklődésre számot tartó ifjúsági olimpiai fesztivált rendezünk.

(nso.hu-utanpotlassport.hu, fotó: MOB/Szalmás Péter)