Szabó Joe – ahogy egy ország hívja – 1969. március 10-én született Budapesten. Orvosi tanácsra kezdett úszni hatéves korában Újpesten. 1975-tól a Budapesti Vasas Izzó úszója lett, nevelő edzője Schumi József volt, akit követve 1979-ben átigazolt a Budapesti Honvédba, ahol egészen 1991-ig rótta a hosszokat. Itt maga az úszópápa, Széchy Tamás vette a szárnyai alá.

Nem hiába látott benne a mester potenciált, hiszen az 1985-ös ifi Európa-bajokságról négy arannyal a nyakában ért haza, egy évvel később pedig már a felnőttek között utasított maga mögé mindenkit a madridi vb-én, 200 méteres mellúszásban. Holott a kezdetek kezdetén vegyesúszóként indult a medencebeli karrierje. 1987-ben az Eb-én is aranyat nyert a hosszabbik mellúszószámban, így abszolút favoritként fordult rá Szöulra és az olimpiára, bár akkor a honi bajnokságban csak negyedik lett ezen a távon.

Széchy Tamás mégis bízott benne, és megtette a szükséges lépéseket, hogy tanítványa a legjobbat hozhassa ki magából a nyári játékokon, mire Joe így emlékszik vissza: „Hetekig a nyolcas pályán úszatott, mellettem sétált, árgus szemekkel figyelte a mozgásomat, s közben hangosan számolt. Amennyiben az ötven méteres hosszt nem teljesítettem húsz tempóból, úgy azt a résztávot meg kellett ismételnem. Szerencsére a kiutazást megelőző, balatonfűzfői edzőtábor idejére már rendbe jöttek a dolgaim, így optimistán ülhettem repülőre." Az olimpián előbb a 400 vegyesre került sor a programban, ahol a negyedik helyen zárt, ám a falu és az uszoda közötti biciklizés – a két hely nem volt távol egymástól és a szervezőktől kapott biciklin gyorsabb volt az eljutás, így Joe rendre ezt a módszert választotta edzésre menet – megtette hatását, így főszámában, 200 mellen már az ő nyakába akasztották a legfényesebb medáliát. Amiben grátiszként Európa-csúccsal csapott a célba.

Tizenkilenc évesen tehát mindent elért, amiről sportoló álmodhatott, az összes fontos versenyen felállhatott a dobogó legfelső fokára, így nem csoda, ha Szöul után már nem találta azt a motiváció, ami további sikerekig repíthette volna. A válogatottságról a barcelonai olimpia előtt mondott le, magát az élsportot pedig egy évvel később hagyta abba.

A Testnevelési Egyetemen szerzett szakedzői diplomát. Aktív sportolói pályafutása befejeztével úszóiskolát alapított, majd egyesületet is, ahová a tehetséges gyerekeket irányíthatta. Az ő kezei között pallérozódott például Szilágyi Liliána, vagy Burian Kata is. Jelenleg a Magyar Úszó Szövetség nem rég létrehozott bizottságának, az Olimpiai Bajnokok Testületének a tagja, mellyel nem csak a múlt nagy eredményeinek gondozása a feladata, hanem a jövő bajnokainak segítése is, emellett napi két edzés tart, ameddig lehet edző szeretne lenni.

Boldog szülinapot Joe, az Isten éltessen sokáig!

(MOB, forrás: musz, jochapress, 24.hu, fotó: MTI, MOB)