Fürjes Balázs prezentációjában ismertette a fundamentumokat, a pályázati folyamatot, a közeljövő feladatait, a beruházásokkal kapcsolatos vonatkozásokat, az Agenda 2020 adta lehetőségeket.

Szabó Bene MOB-főtitkár bevezetőjében elmondta, jelentős időszak következik a MOB életében, mely idén decemberben ünnepli alapításának 120. évfordulóját; az ünnepi közgyűlésre sportdiplomaták is meghívást kapnak, köztük Thomas Bach, a NOB elnöke is. A sportvezető kitért arra is, hogy a 2024-es olimpia házigazdájának limai kihirdetéséig több nagy eseménynek is otthont ad Magyarország: a 2017-es győri, nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak és a szintén ’17-es FINA vizes vb-nek, melyet Budapesten és Balatonfüreden rendeznek.

Fürjes Balázs ismerősként köszöntötte a szövetségek vezetőit, hiszen a Budapest Sportcsarnok ’99-es tűzvészét követően, a Papp László Budapest Aréna felépítésekor került a sportágakkal szorosabb kapcsolatba; több beruházás mellett a Puskás Stadion és a Dagály-uszoda építéséért is felelős a kormányzat részéről.

A kormánybiztos a prezentációban hangsúlyozta, hogy a 2024-es budapesti pályázat akkor lehet sikeres, ha egy nagy csapat együttműködésén alapul, és ennek a nagy csapatnak a részei a különböző hazai és nemzetközi sportági szakszövetségek is. Hozzátette: az olimpia a békeidő legnagyobb eseménye, melyen 28 világbajnokságot kell egyszerre megvalósítani, amiben szintén kiemelkedő szerepük van a szövetségeknek.

Tájékoztatójában Fürjes Balázs a fundamentumok ismertetésekor az Agenda 2020 reformprogram lehetőségeire és Magyarország húszéves – a 2004-es EU-csatlakozástól a 2024-es olimpiáig tartó – fejlődési pályájára is kitért. Mint mondta, a gazdaságos olimpia reformja történelmi esélyt ad Magyarországnak. Hangsúlyozta, hogy több nagy beruházás az olimpiarendezéstől függetlenül is véget ér 2024-ig. Elmondta, hogy a hiányzó létesítmények költsége kezelhető, és hét év elegendő a megvalósításhoz.

Kifejtette, hogy erős alapjaink vannak az ötkarikás játékok megrendezéséhez. Az Agenda 2020 a közepes városoknak, így Budapestnek is lehetőséget ad, a rendezésbe több település is bekapcsolódhat, így egy egész nemzet magáénak érezheti az olimpiát, nem csak az pályázó város. Fontos kritérium, hogy az olimpiarendezés szoros összhangban legyen a város hosszú távú fejlesztési koncepciójával, és törekedjen a fenntarthatóságra és az utóhasznosításra.

A kormánybiztos arról is beszélt, hogy az Agenda 2020 a NOB negyedik nagy reformja. Az első az amatőrök mellett a profiknak is lehetőséget adott a versenyzésre, a másodikban a férfiak mellett a nők is részvételi jogot kaptak, míg a harmadik reform az épek mellett a fogyatékkal élők programját is előírta.

Fürjes Balázs az elvégzett munkával kapcsolatban visszatekintett arra, hogy 2014 novemberében az Agenda 2020 tervezetére a MOB elnöke, Borkai Zsolt reagált, majd decemberben a programot a NOB közgyűlése elfogadta, és megalakult Magyarországon az Olimpiai Védnöki Testület. Kétezer-tizenöt tavaszán elindult a Társadalmi párbeszéd az olimpiáért program, májusban elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, nyáron megszavazta a pályázati szándékot a MOB, a fővárosi közgyűlés és a Parlament is; szeptember 16-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalosan elfogadta Budapest jelentkezését a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésére.

A politikus az előttünk álló munkafolyamat jelentős fázisait is kifejtette: 2016. február közepén az első, 2016 októberében a második, 2017 februárjában pedig a harmadik, mindenre kiterjedő részleteket tartalmazó pályázati dokumentációt kell eljuttatni a NOB-hoz; közben konzultációk, látogatások is napirendre kerülnek.

A 2024-es Nyári Olimpiai Játékok házigazdájáról 2017 őszén a NOB limai kongresszusán döntenek.

A tájékoztató után felszólalt Vajda László, a MOB korábbi munkatársa, aki a sydney-i olimpia óta több ötkarikás esemény szervezőbizottságának munkatársa volt, másfél évtized alatt több olimpiai kandidálásban is részt vett. A sportvezető - aki nemzetközi és stratégiai igazgatóként kapott felkérést - a kandidáló bizottság és a sportszövetségek hatékony, rugalmas együttműködését hangsúlyozta.

Az eseményen új megbízásával bemutatkozott a szöuli olimpiai bajnok öttusázó Mizsér Attila, aki a Budapest 2024 pályázat sportigazgatói feladatkörét foga a jövőben ellátni. Az egykori válogatott sportoló két évtizedig a bankszektorban dolgozott, ma szervezetfejlesztéssel foglalkozik. „Huszonegy éve jelentettem be, hogy abbahagyom az élsportot, nem gondoltam volna akkor, hogy ’visszatérek’ – most újra ’válogatottnak’ érzem magam. A hazai és nemzetközi sportági szövetségek szerepe kiemelten fontos a pályázati szakaszokban, nagyon megtisztelő a feladat, hogy én tarthatom velük a kapcsolatot, a következő két évem erről fog szólni” – fogalmazott az Újpest többszörös világ- és Európa-bajnoka, Mizsér Attila, akitől nem áll messze a szövetségi munka, hiszen korábban a Magyar Öttusa Szövetség elnökségében is fontos tisztségeket töltött be.

(MOB/VF, fotó: MOB/Szalmás Péter)