Magyarország első ötkarikás eseményére készül, a 2017. július 23-án kezdődő XIV. nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválra (EYOF). A Győrben rendezendő egyhetes viadalra az Európai Olimpiai Bizottság mind az 50 tagja elfogadta a meghívást, ami nem kis kihívás elé állítja a 130 ezres megyei jogú várost. Mintegy négyezer 14 és 18 év közötti fiatal méri össze erejét az alábbi sportágakban: atlétika, cselgáncs, kajak-kenu, kerékpár, kézilabda, kosárlabda, röplabda, tenisz, torna, úszás. Az eddigi legnagyobb, Magyarországon rendezett multisport-esemény az 1965-ös budapesti universiadé volt, amelyen 32 ország 1729 sportolója mérte össze erejét 9 sportágban. Összehasonlításképp: a 2014-es téli olimpián 2873 versenyző állt rajthoz Szocsiban. Ilku Miklósnak a Sport 2016 évkönyvben megjelent összeállítása következik...
„Győr hagyományosan jó házigazdája a nemzetközi sporteseményeknek, gondoljunk csak a közelmúltból a női kézilabda és a kosárlabda Eb-re vagy a maratoni kajak-kenu világbajnokságra, amely páratlan sikert hozott a hazai csapatnak. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy hazánk első olimpiai multisporteseményének is hasonló módon adhassunk otthont” – fogalmazott Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Győr polgármestere.
AZ EYOF TÖRTÉNETE
Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság előző elnöke 1990-ben kezdeményezte az európai nemzetek 18 éven aluli fiataljai számára olimpiai esemény létrehozását. Az európai ifjúsági olimpiai fesztiválon a sport, a kultúra, az oktatás és a fair play is hangsúlyt kap. A kétévente, külön téli és nyári sportágaknak meghirdetett EYOF-on találkoznak először a sportolók az olimpia eszmeiségével, egyetemességével, értékrendjével, jelképeivel és eseményeivel.
MAGYAROK AZ EYOF-ON
A magyarok mind a 13 nyári EYOF-on részt vettek, összesen 180 érmet – 62 aranyat, 48 ezüstöt és 70 bronzot – nyertünk. Legutóbb, 2015-ben Tbiliszibe minden idők legtöbb, 81 sportolójával utazott a magyar csapat, és 23 érmet nyerve (9 arany, 3 ezüst, 11 bronz) a negyedik helyen végzett az éremtáblázaton.
Atlétikában a 2001–2002-ben születettek állnak rajthoz, a magyar csapatot egy 45 tagú összetartó tábor után jelölik ki. Hagyományosan a dobószakágban erősek a mieink, de kiemelkedik a mezőnyből a sprinter Illovszky Dominik. Nyolc-nyolc súlycsoportban küzdenek a 2000–2001-ben született dzsúdósok, ráadásul újításként Győrben csapatversenyt is rendeznek. Ez kedvező a mieinknek, hiszen a fiúk 2016-ban Európa-bajnoki ezüstérmesek lettek csapatban. A győri Sipőcz Richárd (ifjúsági Európa-bajnok) és az újpesti színekben versenyző Maróti Alexandra (ifi Eb-2.) lehet favorit az EYOF-on. A magyar sportdiplomáciai sikerként programra tűzött kajak-kenuban 200 és 500 méteren egyesben, utóbbi távon párosban és vegyes négyesben versenyeznek a kajakosok, kenuban 200 és 500 m egyesben, valamint 500 m vegyes párosban. A szegedi olimpiai reménységek versenyén a 2001–2002-es korosztály több tagja már felhívta magára figyelmét, így többek között Csikós Zsóka, Redl András, Kollár Kristóf és Opauszky Márk.
A 15–16 esztendős országúti kerékpárosok is összemérik erejüket az EYOF-on, országonként 3-3 lány és fiú állhat rajthoz a két versenyszámban (időfutam, mezőnyverseny). A 14–15 éves teniszezők egyesben és párosban mérkőznek, a ranglisták alapján több magyar versenyzőre érdemes majd figyelni Győrben: Buzonics Dominikra, Dobák Bálintra, Fajta Péterre, Velcz Zsomborra, valamint Drahota-Szabó Dorkára és Jánosi Lucára. A fiú tornászoknál a 2000–2001-ben születettek mutatják be gyakorlataikat, Mészáros Krisztofer (lólengés) és Tomcsányi Benedek (nyújtó) tartozik az esélyesek közé. A 2002–2003-ban született lányok versenyében Fehér Nórára (ugrás, felemás korlát) és Schermann Biankára (talaj, összetett) érdemes odafigyelni.
A csapatsportok közül röplabdában az 1999-es születésű fiúk és a 2000-es születésű lányok léphetnek parkettre – ezek azok a korosztályok, amelyekben igazán elkezdődik a sportolók nemzetközi versenyeztetése. A fiúknál a kecskeméti Pesti Marcell a jövő reménysége, a lányoknál Szedmák Réka néz fényes karrier elé. A kézilabdázóknál a 2000–2001-es korosztály méri össze erejét, az EYOF az első nagy nemzetközi megméretésük. A lányoknál az ORV-n már jöttek a jó eredmények, az EYOF-on a legjobb négy között végezhetünk. A fiúknál is biztató a helyzet, a negyeddöntőbe kerülés reális lehet. Kosárlabdában is van okunk a bizakodásra, lánycsapatunk legutóbb 2015-ben, Tbilisziben bronzérmes lett.
EYOF-résztvevő volt többek között a Rióban három aranyérmet nyerő Hosszú Katinka, aki örökre beírta magát a történelemkönyvekbe, de említhetnénk a Rióban bronzérmes súlylökőt, Márton Anitát, a Rióban szintén bronzérmes úszót, Kapás Boglárkát vagy éppen Késely Ajnát, Jakabos Zsuzsannát és Bernek Pétert.
ÍGY KÉSZÜL A VÁROS
Az olimpiai falut két helyszínen alakítják ki: egyfelől a Széchenyi István Egyetem kollégiumában, amelynek négy épületéből az egyik újonnan épül, és 2800 főt tudnak benne elszállásolni. A másik helyszín az olajgyári lakópark, amely 1200 fő befogadására alkalmas – az EYOF után a lakásokat értékesítik. A fesztivál idején 24 órás mentődiszpécser-szolgálat és kórházi ügyelet fog működni Győrben, a doppingellenőrzést a WADA előírásainak megfelelve a Magyar Antidopping Csoport végzi – megelőzési szándékkal oktatásokat is tartanak. Az EYOF-on 1500 önkéntes (köztük 300 külföldi) dolgozik majd.
Győr olimpiai lázban: az EYOF-ot megelőzően több felvezető eseményt rendeznek a városban. Az olimpiai láng Rómából, az Európai Olimpiai Bizottság központjából érkezik májusban, majd elindul öthetes országjáró körútjára, mielőtt fellobban a megnyitóünnepségen. Az Aranyparton funzone-t hoznak létre a sportolók szórakoztatására, a Duna-kapu téren szurkolói zónát alakítanak ki színes programokkal, koncertekkel.
A HELYSZÍNEK BEMUTATÁSA
ETO-PARK – MEGNYITÓ
Az újjáépített stadion – amelyet elsősorban a Győri ETO FC használ – jelenleg 16 000 néző befogadására alkalmas, de szükség esetén 30 000 férőhelyesre is bővíthető. Az ultramodern, fedett nézőteres létesítményt úgy építették meg, hogy kulturális rendezvények lebonyolítására is kitűnő helyszínt jelent. A százpercesre tervezett megnyitóünnepségre a kötelező elemeken (zászlófelvonás, lánggyújtás, csapatok bevonulása) túl látványos show-val készülnek a szervezők.
RADNÓTI UTCAI SPORTTELEP – ATLÉTIKA, CSELGÁNCS, TENISZ, TORNA
Az EYOF vadonatúj sportközpontja nyolc hektáron terül el, a komplexum magában foglal egy atlétikai centrumot – nyolcsávos versenypályával és futófolyosóval, valamint egy bemelegítőpályát –, teniszcentrumot kilenc kemény borítású pályával, amelyből négy lefedhető, egy tornacsarnokot, egy kétszintes csarnokot a küzdősportoknak, illetve egy multifunkcionális sportcsarnokot. Az épületek egy közös előcsarnokon keresztül fonódnak egymásba, a komplexum ráadásul a szintén újonnan épült Aqua Sportközpont szomszédságában található.
AUDI ARÉNA – KÉZILABDA
„Ezt a csarnokot a siker építette” – mondta az Audi Aréna átadásán Borkai Zsolt, a MOB elnöke. A 2014 végén felavatott létesítmény variálható befogadóképességű, de 5500 néző befogadására is alkalmas. Elsősorban a Bajnokok Ligája-győztes Győri Audi ETO KC otthona, korábban a női kézilabda Eb egyik helyszíne volt, de a küzdőterét keresztbe három pályára lehet osztani, így a szomszédos Magvassy Mihály Sportcsarnokot is bevonva egyszerre négy edzést tarthatnak. A létesítmény nemcsak a sport, hanem koncertek, kulturális rendezvények, kiállítások, vásárok és a társadalmi élet egyéb eseményeinek otthona is.
AQUA SPORTKÖZPONT – ÚSZÁS
Az újonnan épült uszodát 2016 februárjában adták át, azóta több versenyt is rendeztek benne (például országos bajnokságot). A sportközpontban az 50 méteres versenymedence mellett egy lefedhető, 33 méteres bemelegítőmedence is található. Az uszoda lelátóján 1200 néző foglalhat helyet.
EGYETEMI SPORTCSARNOKOK – KOSÁRLABDA, RÖPLABDA
A Széchenyi István Egyetem sportcsarnokában rendezik a kosárlabda- és a röplabdatorna mérkőzéseit, kiegészülve a Bercsényi Miklós Szakközépiskola tornatermével. Mindkét létesítményt teljesen felújítják 2017 májusáig, az EYOF-ot követően a győri oktatási intézmények hasznosíthatják.
ARANYPART – KAJAK-KENU
Közvetlenül az egyetemi létesítmények szomszédságában található a versenyeknek otthont adó Aranypart, a püspökerdei holtágnál. Kisebb átalakítások voltak szükségesek ahhoz, hogy versenyrendezésre alkalmas legyen, sajátossága, hogy négypályás lesz.
KERÉKPÁR
Új, Győrt a keleti oldalról elkerülő autópálya-szakasz épült, az Audi gyáraival összhangban, azokat is kiszolgálva. Így teljesen új aszfaltborításon tekerhetnek a versenyzők – a nemzetközi normáknak megfelelően. Tesztversenyekkel avatják a pályát 2017 tavaszán.
A Magyar Olimpiai Bizottság szerkesztésében és kiadásában megjelent kiadványt 2016 november 30-án mutatta be a MOB. A Sport 2016 évkönyv 8490 forintért vásárolható meg.
(Sport 2016/Ilku Miklós)