Jelentős vérveszteséget okozó gyomorfekéllyel került kórházba, így csak „forró dróton” értesülhetett tanítványainak a Budapest Open versenyen elért sikereiről Széles Sándor, az UTE úszóinak vezetőedzője, így többek között arról, hogy Gyurta Gergő – az olimpiai bajnok Dániel öccse – a 400 vegyes döntőjében legyőzte Cseh Lászlót. A mester azóta már elhagyhatta kórházat.
„Természetesen jót tett a gyógyulásomnak a mobiltelefonon érkezett „tudósítás” Gergő első helyéről, amelynek azért nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Messze még a nyári országos bajnokság és még messzebb a barcelonai világbajnokság, arról nem is beszélve, hogy a most elért 4:19.30 perces idejével a nemzetközi mezőnyben nem is tudna labdába rúgni. Igaz, Gergő a 400 vegyesen nyert már ezüstérmet is az ifjúsági Euróba-bajnokságon, de ő elsősorban a hosszabb távok embere, a képességeit sokkal inkább az 1500 méteren tudhatja még jobban kibontakoztatni. És persze a szabad vízi 10 kilométeres versenyeken, amelyekbe már többször is belekóstolt, ahogy az idén Argentínában és Brazíliában. Nem titok, hogy kezdjük szisztematikusan felépíteni a medencés versenyzése mellett a nyílt vízi pályafutását is, amelyben az edzői csapatom tagjai közül Kovácshegyi Ferenc dedikált feladata a versenytapasztalatok elemzése. A lecke finoman fogalmazva is fortélyos. Kint a nyílt vízen kiszámíthatatlanul érkeznek a hullámok, ezért szüntelenül emelgetni kell a fejet, meg kell tanulni előzni és a támadásokat visszaverni, és bizony néhány véletlen vagy alattomosan célzott rúgás fájdalmát és bosszúságát is el kell viselni. Aztán ott kínt a pályán falak sincsenek, ahonnan el lehetne rugaszkodni, csak a nagy víz, meg az ellenfelek. Mindennek a megszokásához évente legalább 8-10 versenyre van szükség, hogy kialakuljon a kellő rutin, és annak a birtokában az úszó soha ne érezze úgy magát, hogy bizonyos helyzetekben szinte az egész világ ellene fordult” – vélekedik a Telekom Sporthír Szolgálatnak nyilatkozó szakember, aki az idei évadnak már az Újpesti Torna Egylet és a klubot befogadó kerület támogatásával indulhatott neki.
Széles Sándor ezúttal sem hagyott ki a nyilatkozatából egy burkolatlan kritikának minősülő megjegyzést, illetve gondolatsort.
„Gyakran hangzott el a londoni olimpia után, hogy Risztov Évi nyílt vízi úszónak született, azaz csakis ő nyerhetett. Lehet, hogy így is van, de könnyű ezt hangoztatni, ha már lefutott a verseny, ismert a végeredmény. Nálam az igazán nagy és bátor szakember az, aki biztos a dolgában és előre meg tudja mondani, hogy a tanítványa mire lehet képes, vagy mire nem. Ilyen volt Széchy Tamás bácsi, aki ugyan soha nem ivott a medve bőrére, de ha a versenyzőinek az esélyeiről kérdezték, az esetek többségében pontosan el tudta helyezni őket a „létrán”. Szeretnék a nyomdokába lépni, és a nyilatkozataimban is következetesen őt követni. Ezért is mondom ki már most, 2013 áprilisában, hogy Gyurta Gergő érmes lesz Rió de Janeiróban, és az a bizonyos érem a bronznál is szebben csilloghat.”
Az olykor a kritikák kereszttűzébe kerülő, ugyanakkor megkérdőjelezhetetlenül nagy tudású szakember valóban bátor előrejelzését a következő szavaival igyekezett alátámasztani.
„Van, aki azt mondja, hogy néhány centivel lehetne magasabb, mire én azt mondom, hogy a hosszú távokhoz nem kell két méteres langalétának lenni. Sőt, egyáltalán nem. Kitűnően megfelel annak a Széchy által hangoztatott kritériumnak, hogy az úszáshoz laza izmokra és elképesztően hajlékony ízületekre van szükség. Gergő szabályos cirkuszi mutatványokra képes, úgy forgatja a vállát előre és hátra, de valójában minden ízületével „emberfelettiként” bánik. Aki először látja ezt a tudományát, annak leesik az álla. A keringési funkciót rögzítő adatai is bámulatosan jók, de mindez még mindig kevés ahhoz, hogy – futballnyelven szólva – ne csak helyzetbe kerüljön, hanem gólt is tudjon rúgni. A megoldás kulcsa a jó idegzet, amely nélkül ember legyen a talpán, aki képes teljesíteni a napi adagot és mindezt éveken keresztül. Gergő még csak 21 éves, de jó tíz esztendeje már velem van és néha én is csak ámulok a bátyára emlékeztető tűrőképességén és mentális „állóképességén”. Örülök annak, hogy ennek az új kihívásnak vele együtt igyekezhetek megfelelni, mert mindig is vonzódtam a hosszú távokkal kapcsolatos feladatok megoldásához. Vízen és szárazföldön is. Már betöltöttem a 42. életévemet, amikor 2:58 órás idővel tudtam teljesíteni a maratoni futó távot. Furcsán hangozhat, de az akkori tapasztalataimból néhány apró részletet kiragadva az úszásban is fel tudok még használni.” - mondta Széles Sándor, aki nem titkolja, hogy 57 évesen is új ismereteket akar szerezni, hogy tudásának a gyarapításával könnyíthesse meg a tanítványainak a dolgát.
(Forrás: Telekom Sporthír Szolgálat – Szalay Péter)