Hosszú Katinka a Világkupa-sorozat dubaji állomásán azt a négy számot részesítette előnyben, amelyekben a jó időeredmény és a győzelem reményében állhatott rajtkőre:

Az már délelőtt egyértelmű volt, hogy megint valami nagy dolog van készülőben, hiszen a 200 vegyes előfutamában mindössze 4 tizedre került a dohai világrekordjától, 200 háton pedig új országos csúcsot állított fel (2:00.85), és csupán négy, azaz 4 századmásodpercre volt az ukrán Zevina Európa-csúcsától...

Délután a 200 gyors megnyerésével melegített a nagy attrakcióra, bár itt kissé lassabban ért célba, mint négy napja, most 1:52.25-tel nyert (Dohában 1:51.41-et ment). A sebességgel mindazonáltal nem volt baj, hiszen 50 háton újabb országos rekordot úszott (26.10 – a dohai 26.18-at adta át a múltnak), hogy aztán következzék a nagy show, a 200 vegyes.

Katinka pedig parádézott, a pillangó után még csak egy tizeddel volt a dohai részidő alatt, féltávnál már 36 századdal, és ez megtartotta a mellúszást követően is, hogy aztán gyorson még nagyobbat „üssön” a régi időn, amelyet végül 48 századdal, azaz csaknem fél másodperccel javított meg (2:02.13) – ez volt az idei szériában a 4. világrekordja.

„Levezetésnek” még betakarította a 200 hát aranyérmét is, biztos, ami biztos, bár a rekorddöntés ezúttal elmaradt (2:01.17, igaz, még ez az idő is jobb volt 43 századdal, mint amennyivel Dohában győzött). Mindez azt jelentette, hogy Katinka négyből négy számot nyert, letepert egy világrekordot, plusz úszott két országosat – mondhatjuk talán, hogy remek napja volt.

Akárcsak Gyurta Dánielnek. Világklasszisunk Doha után bejelentette, ha minden úgy sikerül, ahogy eltervezi, Dubajban meg fogja javítani a világrekordot. Dani ritkán szokott így beharangozni valamit előre – tán még sohasem tette –, így ezek után voltaképpen nem is csodálkoztunk, hogy tartotta a szavát. Igaz, az ő „birkózása” a régi idővel kicsit izgalmasabb volt, mint Katkáé, ami persze annak is betudható, hogy ez bizony egyike volt a cápadresszes korszak még élő rekordjainak.

A 2009-es isztambuli rövidpályás Európa-bajnokság zárónapján elért 2:00.67-es eredményt a szakírók akkor csupán „rettenetes rekordként” emlegették, amely úgymond brutális lezárása volt a gumiruhák időszakának, elvégre Dani akkor tényleg „agyonvágta” a korábbi legjobb időt. Az egésztestes ruhák előtt 2004-ben javították meg utoljára a 200 mell 25-ös medencés csúcsát (2:02.92), amelyet 2009 nyarán az ausztrál Sprenger vitt le 2:01.98-ra, ezt robbantotta be Dani, 1.3 másodpercet javítva rajta. Sokan úgy vélték, ez a csúcs egyike lesz a hosszú időre bebetonozottaknak – ám már Dohában látszott, olimpiai bajnokunk öt év alatt textilben is elérte a cápa-korszak sebességét, négy napja még 39 század hiányzott, most viszont 19 századdal megjavította a világrekordot. Az utolsó ötvenen sikerült elképesztő módon felgyorsulnia, addig ugyanis egyik fordulónál sem volt a „piros vonal” előtt, ötvennél még egy század, száznál és százötvennél viszont három tizeddel volt gyengébb a 2009-es részeredménynél – a végén viszont „ő volt a jobb”, az új csúcs pedig mától 2:00.48 perc.

A Verrasztó-testvérek egy-egy éremmel gazdagították a magyar termést: Evelyn 200 gyorson lett harmadik, Dohához képest picit gyengébb idővel, 1:55.99-cel (200 háton ötödikként ért célba), míg Dávid 400 vegyesen szinte hajszálpontosan annyit úszott, mint az első állomáson, 4:02.52 (egy századdal jobb, mint legutóbb), ami az ezüstéremre volt elég ezúttal is. Kétszáz pillangón már jócskán javult (1:54.56, több mint négy másodpercet), ami az 5. helyre volt elég; a negyedik magyar induló, Kis Gergő 400 vegyesen nyolcadikként, 400 gyorson pedig hetedikként zárt.
Folytatás hétfőn, a hölgyeknél ugyebár lesz 100 vegyes és 400 vegyes is a programban, azaz folytatódhat a Katinka-show.


Gyurta Dániel: „Ez így volt tervezve”

Gyurta Dániel és Hosszú Katinka is egy-egy 10 ezer dolláros csekk meghitt társaságában pózolhatott a dubaji rövidpályás úszó Világkupa-sorozat második állomásának első napján – ez a világrekorderek jutalma. Íme, a két csúcsdöntő véleménye.

Gyurta Dániel a dohai állomás után megígérte, hogy Dubajban világrekordot javít – ilyesmit korábban sohasem tett, viszont utóbb elmondható: nem véletlenül jósolt ily magabiztosan.
„Dohában már éreztem, hogy jó formában vagyok, összességében az Európa-bajnokságon sem volt probléma az úszásommal a száz mell döntőjét leszámítva, azaz úgy gondolom, jó az az út, amin járunk” – kezdte az értékelését Dani.

A 2:00.48-as rekord most úgy született meg, hogy 150-ig egyszer sem sikerült jobb részidőt teljesíteni, az utolsó ötvenen viszont elképesztő sebességi fokozatba kapcsolt a magyar világklasszis.

„Ez így volt tervezve. Tavaly ötször úsztam a Világkupákon, többször is a világcsúcs-részidőnél jobban álltam az első százötvenen, a hajrára viszont nem maradt elég bennem, ezért gondoltuk úgy, más megközelítést alkalmazunk. Persze, abban, hogy most sikerült, az is szerepet játszott, hogy nem egyedül kellett úsznom, az újdonsült Európa-bajnok, Marco (Koch) mindvégig nyomás alatt tartott, azaz az ő úszását is kontrollálnom kellett, ami még nagyobb erőbedobásra serkentett, és most a végére is maradt kellő erő.”

S hogy mennyire volt tökéletes úszás a mostani?

„Még mindig van ebben a kétszázban. A második száz elég erős volt, két 31 másodpercen belüli ötvenet jöttem, de épp az elején még mindig lehet javítani. Nem mondom, hogy a következő állomásokon, vagy akár az idén, de mindenképp megpróbálom, hogy egyszer tényleg összejöjjön a tökéletes úszás.”

Hogy akkor áttöri-e a bűvös 2 perces határt?

Nos, Dani itt már nem hajlandó jósolni.
„Komoly kijelentés lenne részemről azt mondani, hogy persze. Azért öt tizedes javulás ezen a szinten óriási lenne – bár tény, ahogy évről évre erősödik a mellúszó-mezőny, nem kizárt, hogy hamarosan 1:59-es idő kell majd a győzelemhez. Bár ez már tényleg az a határ, amihez a tökéletes kell, de mint mondtam, meg fogom próbálni. Ugyanakkor hadd tegyem hozzá, az sem véletlen, hogy öt évig tartott, mire sikerült a cápadresszes rekordomat felülmúlni. Ne feledjük el, hogy ez csaknem 6.5 másodperccel jobb, mint az ötvenes rekord, azaz tényleg csak kirobbanó erőben, formában lehet megdönteni. Nekem ez ma sikerült, és arra tényleg büszke vagyok, hogy nem egy minden pillanatában kifogástalan úszással sikerült mindezt elérnem.”

Olimpiai bajnokunk nem dől hátra, a hétfői 100 méterrel is komoly tervei vannak („szeretnék 57 másodperc alá kerülni mindenképp” – a cápás rekordja 56.72), aztán hazatérése után döntik el az edzőivel, miképpen alakuljanak a következő hónapok. „Lehet, hogy mégsem megyek el az összes Világkupára, hiszen most szükség van egy újabb felkészülésre, elvégre az a legfontosabb, hogy a decemberi rövidpályás világbajnokság jól sikerüljön. Örülök, hogy teljesítettem ezt a célomat, az új csúcs felállítását, ám számomra továbbra is az a legfontosabb, hogy Rio jól sikerüljön. Ezek tényleg csupán állomások az odáig vezető úton, még ha a mostani kifejezetten jól is sikerült.”

Hosszú Katinka a fárasztó napot követően röviden foglalta össze véleményét:
„Nagyon örülök, hogy sikerült tovább javítanom a világcsúcsomat! El sem hiszem, hogy több mint egy másodpercet javultam tavaly óta. Ráadásul már 200 gyorson és 200 háton is nagyon közel kerültem a rekordokhoz, ami nagyon durva, hiszen amikor 2012-ben elkezdtem járni a Világkupákra, örültem, ha egyáltalán dobogóra tudtam állni ezekben a számokban. Ehhez képest most már a világcsúcsok közelében járok – azaz úgy néz ki, hogy a kőkemény munka tényleg kifizetődik, és jönnek az eredmények!”

(Forrás: úszó szövetség)