Kosina Gergő, a Debreceni Búvárklub versenyzője minden szempontból jó évet tudhat maga mögött: tizenhat évesen junior világbajnoki első helyet szerzett, méghozzá nem is akárhogy, hiszen új világcsúcsidőt állított be 200 méteren.
A tavalyi év végén elnyerte Debrecen városban az év utánpótlás búvárúszója címet, ami hatalmas eredmény. Úgy tűnik, a fiatal sportoló sikere az utóbbi évben töretlen volt, 2013-ban az előző évi sikerein felbuzdulva nagy célokat tűzött ki maga elé. Az uszonyos úszó beavatott minket terveibe, és a kezdetekről is beszélt. – Igaz, hogy a búvárúszásban a világbajnokságnál nincs nagyobb verseny, azonban a tavalyi csak junior vb volt, idén a felnőtt világbajnokságon szeretném megmérettetni magam, ezt tűztem ki fő célként az idei esztendőre.
A felnőtt nemzetközi viadalon már sokkal erősebb a mezőny, jó lenne ott is felmérni a tudásomat. Ezen kívül szeretnék elindulni a junior Európa-bajnokságon, és ott jó helyezést elérni. A terveim elérésében a családom, az edzőm, Kókai Dávid, és a családi barátok támogatnak leginkább – nyilatkozta a cívisvárosiak kiválósága.
Igazságtalan kizárás a vb-n
- Nagy élmény volt a junior világbajnokság, azonban életem legrosszabb élménye szintén ehhez az eseményhez köthető. A 200 méteres úszás előtt a 100 méteres gyorsúszásban indultam, vagyis indultam volna, de a verseny előtti napon hoztak egy olyan szabályt, miszerint aki váltott lábbal indul nem használhat rajtgépet. Ezt az edzőmmel gyakoroltuk, ám a versenyen az indítóbíró engem és egy másik magyar fiút kizárt, mivel úgy látta, hogy feltettem a lábam a rajtgépre. Ez engem nagyon mélyen érintett, ugyanis készült videó felvétel a rajtról, amin látszik, hogy szabályosan rugaszkodtam el. Rosszul esik, hogy igazságtalanul kizártak ebből a számból – fogalmazott Kosina Gergő, aki a történtek ellenére képes volt 200 méteren remekelni.
Családi hagyomány
Sokan nem tudják, de a Kosina családban a búvárúszásnak generációs hagyománya van: a sportoló édesapja és nagyapja szintén ezt a sportágat űzte, nem véletlen hát, hogy ő is ezt választotta. – Az uszonyos úszás mellett sok más sportágban is kipróbáltam magam, főleg a labdás játékok érdekeltek, jártam teniszezni, kosárlabdázni, ezen kívül a gyorskorcsolyát űztem egy ideig. Szenvedélyem ezek iránt a sportok iránt elég rövid életű volt, apukám mindig lebeszélt az adott tevékenységről, vagy egyszerűen nem vitt le edzésekre – jegyezte meg mosolyogva Gergő, majd a búvárúszásról beszélt.
– Már a kezdetekkor sem fordult meg a fejemben, hogy búvárúszás helyett szimplán csak ússzak, mert tetszik ez a sportág. Az uszonyok miatt sokkal gyorsabban lehet haladni a vízben, ez nagyon jó érzés. Egyébként olyan sportolónak tartom magam, aki közepes tehetséggel lett megáldva, azonban szorgalmas vagyok, emiatt lehetek kiemelkedő a versenyeken – mondta az elszánt fiatal.
Tanulás és szabadidő
Gergőnek nemcsak a medencében, hanem az iskolában is helyt kell állnia, másokkal ellentétben ezek összeegyeztetése a búvárúszónak nem okoz nehézséget, a tanulás tervszerűen van beütemezve teendői közé.
– Általában hétvégén minden tantárgyra előre megtanulom a leckét. Ez azért jelent előnyt, mivel így hét közben már csak a dolgozataimra kell készülnöm. A Fazekas Mihály Gimnáziumba járok, ahol a sport miatt magántanuló vagyok. Ez nagy segítséget jelent a versenyekre való felkészüléskor. Természetesen az órákra bejárok, röpdolgozatokat nem írok, és felelni sem szoktam, de a témazárókat megírom, hogy év végén ne kelljen osztályozóvizsgákat tennem. Az osztálytársaimmal jó a kapcsolatom, ők gyakran segítenek nekem – avatott be minket a búvárklub növendéke.
A legtöbb élsportolóhoz hasonlóan Gergőnek sincs sok szabadideje, azonban ha mégis akad néhány órája, amit pihenéssel tölthet, szívesen számítógépezik, vagy olvas, filmeket néz. – Kedvenc könyvem az Életben maradtak. Ez az olvasmány azért lett a kedvencem, mert az elszántságról, a kitartásról és az összefogásról szól. A filmeket, sorozatokat ugyancsak szeretem, az őszi szünetben a Himym nevű sorozatból öt évadot néztem végig – nyilatkozta a tizenhat éves hajdúsági úszó.
(Forrás: haon.hu/ Vona Lilla)