A Nemzetközi Judo Szövetség csütörtök délután adta hírül, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elfogadta a sportág olimpiai kvalifikációs rendszerét. A kvótákért az idén május 30-án, a madridi European Openen lehet először pontokat gyűjteni, a sorozat negyedik eseménye lesz a budapesti GP-viadal.

A rendszer gyakorlatilag megegyezik a londoni olimpia előtt alkalmazottal, vagyis a világranglistán a férfiaknál súlycsoportonként az első huszonkét ország képviselője, a nőknél az első tizennégy ország képviselője szerez indulási jogot a hazájának – ha több judósa is „befutó” helyen áll, akkor a nemzeti szövetség – esetünkben az MJSZ – jogosult megnevezni közülük az indulót.

A kontinensek további kvótákat oszthatnak ki az első szempont szerint kimaradó versenyzők között, Európa 14 férfi és 11 női hellyel gazdálkodhat – Londonba így kapott indulási jogot a debreceni Madarász Tamás.

A judo összesen 386 versenyzőt indíthat a 2016-os riói olimpián, ezek közül 352 a különféle rangsorok alapján kap kvótát, a rendező Brazília minden súlycsoportban egy, vagyis összesen 14 judóst indíthat, míg a fennmaradó húsz zöldkártya felett a Nemzetközi Judo Szövetség rendelkezik.

A két éves kvalifikációs időszak 2016. május 30-án zárul, a világranglista pontszámítási rendszere alapján az első évben szerzett öt legmagasabb pontszám 50 százalékos értékben, míg a második évben megszerzett öt legmagasabb pontszám száz százalékban számít majd a végelszámolásnál.

Hat féle versenyen lehet pontokat szerezni, a világbajnokság adja a legtöbb pontot (a győztes 900-at kap), ezt követi az évente egyszer megrendezett World Judo Masters (700), az évi négy Grand Slam-torna (500), a kontinensbajnokság (400), a Grand Prix (300), végül a Continental Open-viadal (100).

A részletes kvalifikáció itt olvasható.