Két-két olimpiai arany- és ezüstérem, hat világbajnoki diadal, szinte megszámlálhatatlan magyar bajnoki cím fűződik a nevéhez. Az 1988-as szöuli ötkarikás játékokon egyesben és négyesben - Ábrahám Attilával, Csipes Ferenccel és Hódosi Sándorral - aratott sikerei után méltán lett Gyulay Zsolt - becenevén Gyuzsó - kajakkirály. Harmincesztendősen akasztotta szögre a lapátokat. Két éve "szakmát váltott": ő lett a Hungaroring Zrt. vezérigazgatója, aki hat aranyérmet remél a pénteken kezdődő londoni olimpián és nézőcsúcsot a hétvégi Forma-1-es Magyar Nagydíjon.

- Emlékszik még a 24 évvel ezelőtti kajak egyes és négyes olimpiai fináléra? Arra, hogy miképp zajlott le a döntő?
- A mai napig emlékszem, szinte minden részlet él bennem, hiszen ez egy olyan élmény volt, amelyet egyszerűen nem lehet elfelejteni. Az előfutam és a döntő belevésődött az emlékezetembe. Az egy tökéletes pálya volt. Hozzátenném, hogy pontosan, szinte részletekre menően emlékszem más versenyekre is.
- Tartja még a kapcsolatot a fiúkkal, az aranynégyes többi tagjával?
- A mai napig kapcsolatban vagyunk. Szoktunk együtt ultizni, bár az utóbbi időben sajnos ez nem mindig jött össze. A Sanyikával (Hódi - a szerk.) kevésbé, mert ő Amerikában él. Ha visszatekintünk a többi generációra, akkor szerintem mi tartjuk a legszorosabban a kapcsolatot.
- Melyik volt a legemlékezetesebb, legizgalmasabb versenye?
- A legnagyobb izgalmakat hajdani a vidéki seregszemlék okozták, amikor "nyakba akasztós" érmeket lehetett nyerni. Talán az első, amikor Fadd-Domboriban győztem, az volt a legszebb. Ha nagy versenyekről van szó, akkor talán a barcelonai olimpia a legemlékezetesebb: utolsó idővel jutottam be a fináléba és majdnem sikerült megnyernem a döntőt. Talán ez volt a legnagyobb fegyvertényem.
- Az egyik legszebben dekorált hazai versenyző, edzői képesítést szerzett, elismert szakember, mégis "elbukott" amikor megpályázta a szövetség kapitányi posztot.
- Azért nem lettem kapitány 1996-ban, mert úgy gondolom, akkor még éretlen voltam erre a tisztségre. Kissé elkeseredtem, amikor Angyal Zoltánt választották meg, mert két szavazattal maradtam el tőle. Szerintem nem helyes, hogy az elnökségi tagok választják meg a szakvezetőt. Rossz döntésnek tartom, hogy most Storcz Botond lett a kapitány, aki éppen csak kiszállt a versenyhajóból. Ebből a szempontból végül nem is rossz, hogy közvetlenül a versenyzői pályafutásom után nem lettem kapitány. Nagyon sok tapasztalat kell ehhez a poszthoz.
- Mi a helyzet a mai kajak-kenuval, mit jósol, ismét "húzóágazat" lesz az ötkarikás játékokon?
- Természetesen az lesz, van négy-öt aranyesélyünk. Ettől függetlenül akik ismerik a belső viszonyokat, tudják, a magyar kajak-kenu helyzete nem rózsás. Elavult a szövetségi kapitányi rendszer, idejét múlt, ahogy az elnökség működik. Szerintem az olimpia után változásokra van szükség. Ettől függetlenül úgy vélem, hogy az eredmények jók lesznek.
- Kiket tart a legnagyobb esélyesnek Londonban?
- A lányoknak (Kovács Katalin, Douchev-Janics Natasa - a szerk.) van esélye és Vajda Attilának. Persze mindig akadnak olyanok, akik befuthatnak, nekem Kökény Roland és a Dombi Rudolf a titkos esélyesem kajak kettesben. Nagyon sokat és nagyon keményen dolgoztak. Kökénynek külön is szurkolok, megérdemelne egy kiváló helyezést. A fiúkért, a kajak négyesért is szorítok, mert szűkebb hazámból, egy váci fiú, Pauman Dani is ott van közöttük.
- Mit jósol Londonra, hány arany-, ezüst- és bronzérmet hoz majd haza a magyar olimpiai küldöttség?
- Hat arany-, két ezüst- és négy bronzérmet várok.
- Két esztendeje más pályát választott...
- Amikor végül nem lettem szövetségi kapitány, elkerültem a kajak-kenu mellől, cégvezetőként dolgoztam különböző helyeken, és mint gazdasági vezető kezdtem el dolgozni. Aztán fokozatosan visszakerültem a sportba, mint az Újpest ügyvezetője, két éve pedig a Hungaroring Zrt.-ben dolgozom.
- Mi történt az elmúlt két év alatt. Veszteséggel, vagy nyereséggel vette át a "boltot"?
- Az a kérdés, hogy mit nevezünk veszteségnek, vagy nyereségnek. Úgy gondolom, hogy az eltelt két év alatt stabilizáltuk a cég helyzetét. Minden évben nagyon sokat dolgot kell tenni azért, hogy meg tudjuk rendezni a versenyt, és az jól bonyolódjon le.
- Szeret autót vezetni? Önt választották meg a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) elnökének is. Imádja a gyorsaságot, vagy csak helyváltoztatásra használja a gépkocsit?
- Nem vagyok egy száguldozós típus. Utazásra használom az autót, bár meg kell mondanom, a lehetőségeimhez képest mindig nagyon jó kocsim volt. Szeretem az autóversenyeket, de én nem próbálkoztam ezzel. Nyilván, aki eljutott egy szintre egy adott sportágban, az nem kezd egy másikat a nulláról.
- Komoly problémákkal kezdődött a rali-bajnokság, az első futamot meg sem tudták rendezni...
- Mára konszolidálódott a helyzet. A bajnokságban sajnos jelentősen lecsökkent az indulók száma, de ez már gazdasági kérdés. A szövetségnek, bár mindent elkövetett ennek érdekében, nem feladata a bajnokság megszervezése. Úgy érzem nehéz évek várnak az autósportra, bár remélem, a mélyponton már túl vagyunk.

- Visszatérve az F1-es futamra, hogy áll az idei Magyar Nagydíj, jegyek, pálya, tribünök?

- Jól állunk a jegyértékesítésben, remélem többet fogunk eladni, mint tavaly. Ez nagy eredmény, köszönhetően annak, hogy szeretnénk emelni a magyar látogatók számát. A kedvezményes, utazással egybekötött jegyek kétharmada már elkelt, és ha mind a tízezer belépőt el tudjuk adni, akkor megduplázzuk a hazai nézők létszámát.
- Mi lesz a magyar futam jövője, a szerződés 2016-ig szól, van esély a hosszabbításra?
- Ez nem a Hungaroring döntése; 2016-ig biztosított a verseny jövője. Arról, hogy ezt követően mi lesz, talán még egy kicsit korai beszélni. Úgy gondolom, ha Magyarországnak az a szándéka, hogy továbbra is megrendezze a futamot, akkor ennek nem lesz akadálya.

Tarpay László András/MTI-Press