„Két dolgot nézünk ilyenkor. Mekkora a magyar csapat mérete, ez egy nagyon fontos szám, mert mégiscsak ad egy betekintést vagy rálátást arra vonatkozóan, hogy milyen erős a magyar sport. Azt várjuk, hogy 150-160 főt elér majd az olimpiai csapatunk sportolói létszáma. A másik, amit nézünk, az érmek száma. Nem akarunk aranyérmekben semmifajta jóslatokba belekeveredni, az érmek számát tudjuk valamilyen módon előre megjósolni. Ebben pedig a 13-as szám az, amelynél most már több mint egy éve a sportigazgatóság és aztán az elnökség megegyezett, hogy ez egy reális várakozás" – mondta a prognózissal kapcsolatban, hozzátéve, hogy nincs okuk a módosításra, így optimista.

Kulcsár Krisztián továbbra is tartja, hogy a tradicionális sportágak – kajak-kenu, vívás, úszás – hozzák majd az eredmények jó részét, ugyanakkor kettőt kiemelt azok közül, amelyek nem tartoznak hagyományosan a magyar sikersportágak közé. „Az egyik a vitorlázás, nagyon drukkolunk, hogy legyen egy történelmi siker majd Tokióban. A másik pedig a karate, amelyben nagyon nehéz a kvalifikáció, még előttünk van az a verseny, amely alapján ki lehet jutni, de a magyar karatesport megérdemli, hogy legyen versenyzője Tokióban, és ott valami szép eredményt el is érjen el" – mondta.

Kérdésre reagálva úgy fogalmazott, hogy el tud képzelni jövőre zárt kapus olimpiát, de ezt a forgatókönyvet nem tarja túlságosan életszerűnek.

A 2020-as évet lelkileg megterhelőnek nevezte, mint mondta, nem egyes szám első személyben gondolja ezt, hanem próbál a magyar sport, illetve az olimpiai közösség nevében beszélni. Úgy folytatta: kell valamennyi idő, és ez szerinte fél év múlva itt lesz, „amikor visszatekintve úgy fogunk érezni, hogy ezen túl vagyunk, és minden jó, ha a vége jó". „Egyelőre nehéz felszabadult, jókedvű meg optimista nyilatkozatokat megfogalmazni, mert ez a sport minden szegmensében egy nagyon terhelt időszak. Ugyanakkor azt gondolom, hogy amikor az olimpia, meg előtte a futball Európa-bajnokság elkezdődik majd nézők előtt, akkor szép lassan ez egy rossz álommá silányul majd" – fogalmazott Kulcsár Krisztián.

Az interjúban szó esett arról is, hogy idén 125 éves a MOB, de ez az időszak nem igazán alkalmas az ünneplésre. „Jubileumi évnek nem a legideálisabb, de kicsit méltatlannak érezném, ha ezen fanyalognék, hogy mi hogyan tudjuk megülni a születésnapunkat. Ennél sokkal nagyobb és fontosabb dolgok mentek le a lefolyón, sajnos. Mi nagyon boldogok vagyunk, hogy itt vagyunk, jó ügyet szolgálunk, jó üzeneteket, fontos és szép értékeket próbálunk közvetíteni a társadalom felé" – mondta, kiemelve, hogy a magyar sport sikerességét illetően folytatni szeretnék a hagyományokat rövid és hosszú távon egyaránt.

Az olimpiai kvalifikációra rátérve hangsúlyozta: a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál (NOB) az a fő prioritás, hogy a versenyeken mindenki egyenlő feltételekkel vehessen részt. Olyannyira igaz ez, hogy ha felmerül, hogy az esélyegyenlőség esetleg nem valósulna meg, a NOB inkább a tervezettnél több versenyzőt engedne indulni a játékokon.

A jövő évre vonatkozó általános várakozását illetően úgy fogalmazott: nagyon szeretné, ha a tokiói olimpia után elmondhatnánk, a sport még egyszer kihúzta az emberiséget valami általános, globális krízisből, válságból. „Volt már ilyen egyébként. Háborúk utáni pszichés nehézségekből rángatta ki az emberiséget a sport, a spanyol nátha után a sport tudott diadalmaskodni a húszas években. Volt, hogy terrortámadás magát a sportot is beárnyékolta, és mégis a sport győzedelmes tudott lenni. Volt, hogy a politika olyan mértékben errodálta az eszmét, hogy országok tucatjai nem utaztak el az egyik olimpiára, aztán országok tucatjai a másik olimpiára, és mégis jól tudott kijönni ebből a sport" – sorolta, majd megismételte: nagyon szeretné, ha jövő augusztusban az olimpia lenne az, amely megmutatja "azt a bizonyos fényt az alagút végén".

(MTI-M1-MOB; fotó: MOB/Szalmás Péter)