Ötödször rendezett sikeres konferenciát a MOB és a Decathlon támogatásával az Utanpotlassport.hu szerkesztősége Egy nap az utánpótlásért címmel. A SYMA Rendezvényközpont A-csarnokának Melbourne-termében utánpótlás-edzők, sportvezetők, sportszakemberek számoltak be a korosztályt érintő aktualitásokról. A résztvevőket a MOB képviseletében Tóth József osztályvezető köszöntötte, aki a Héraklész programról tartott előadást.
Üdvözölte a jelenlévőket Pósfai Gábor, a Decathlon Magyarország ügyvezető igazgatója és Bruckner Gábor az Utanpotlassport.hu kiadójának, a MédiaBook Kft. ügyvezeteője is.
A konferencia fővédnöke dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke volt.
Zsiga Gyula BL-győztes kézilabdaedző hűen követte előadásának címét: Játsszatok, gyerekek, játsszatok! A címzettek azonban természetesen az utánpótlásképzésben részt vevő szakemberek voltak. A központi kérdés pedig a felelősség. Az előadó hangsúlyozta: az igazi eredmény az, ha sikeres felnőttsportolókat nevelünk, és nem az, hogy a korosztályos bajnokságban az élen vagyunk. Az eredménykényszer ugyanis rosszul hat az egész csapatra, mert törvényszerűen a fejlődésben előbb járó, akcelerált gyerekre épít, miáltal lelkileg is háttérbe szorítja a többieket, akik az életkori sajátosságaik miatt még nem alkalmasak a nagyobb teljesítményre. Márpedig az nem derül ki túl korán, hogy valójában ki a tehetség. A játék élménye adja meg az esélyegyenlőséget, és segíti az érés folyamatát.
Dr. Lénárt Ágota egyetemi docens, a Testnevelési Egyetem pszichológiai tanszékének vezetője a sportoló gyerek és a felnőttek kapcsolatáról beszélt, Az eredmény üldözésétől a lelki traumáig címmel. A gyermek, szülő, edző háromszögben sokféle konfliktus fordul elő. A pszichológus örömmel venné, ha megszületne a szülők etikai kódexe, mert a mama és a papa a sportban többnyire külső szereplő, vagyis nem szakember, és elsősorban a személyes érzelmeivel, indulataival vesz részt az együttműködésben.
Bodnár Péter, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkára a Rászorítva az eredményességre? címben foglalta össze a mondandóját. De beszélt a sportágban a kérdőjel feloldására hozott változásokról, alternatív versenyformákról is. Amerikai kutatás eredményét idézte, miszerint a gyermek elsősorban játszani szeret, és nem nyerni, hiszen a játék örömét keresi a sportban. Szerinte ezért nagy hiba, ha bárki a felnőttsport kicsinyített másaként tekint az utánpótlásra. Fontos gondolatot vetett fel: senkit, az ügyetlen, duci gyereket sem szabad kirekeszteni a játékból, a közösségből, mert mindenkire szükség van. Mert ha megvan a bizalom, az elfogadás, akkor kedvező változás is bekövetkezhet, de annak is örülni kell, ha az illetőből a gyermekeit sportolásra biztató szülő, netán a sportág eseményeinek fizető nézője lesz.
A délelőtti programot lezáró kerekasztal-beszélgetésen az előadók mellett a hallgatóság is részt vett. Várható volt, hogy a különböző, helyi problémákon túl általános kérdések is szóba kerülnek. Két, nagyon érdekes javaslatot jegyeztünk fel. Egyrészt, hogy a magyar sportnak szüksége lenne átfogó utánpótlás-nevelési koncepcióra, alapvető paraméterekkel és módszertani alapvetéssel. A másik igény szintén megszívlelendő: nevelőedző-képzést is lehetne indítani, a fiatalok még szakszerűbb felkészítése érdekében.
Dr. Vincze Géza labdarúgó-szakedző elégedetlen a sportág utánpótlás-nevelésével. Szerinte a gyengeségnek egyrészt szubjektív okai vannak, magyarán nem elégséges az edzőink többségének a felkészültsége, nem véletlen, hogy nem hívják őket dolgozni külföldre. Azért is lenne változatlanul fontos a szakedzői képzés. A másik lényeges ok a szervezettségben rejlik. Vincze szerint a magyar futball lassú, fejben is, futásban is, mégpedig azért, mert a legfogékonyabb korban, 6 és 12 év között nem foglalkoznak a gyerekekkel, vagy egyáltalán, vagy pedig nem szakszerűen. Szerinte a mindennapos iskolai testnevelésbe úgy kellene beépülnie a sportágnak, hogy hetente kétszer labdarúgó-szakember tartson órát. Ahhoz persze pedagógusi végzettségre is szükség lenne…
Bartalis István, a magyar jégkorong-válogatott csatára a fiatalkorát idézte fel, amelyet ifjúsági és juniorjátékosként Svédországban töltött. Megtudtuk tőle, hogy az észak-európai ország hokijában, sportjában nincs eredménykényszer. A szülők a gyermekeik edzését csendben nézik végig, nem mennek be az öltözőbe, mindent rábíznak a szakemberekre, akik mégis csak jobban értenek a sportághoz. A svédek kiemelkedő fizikai felkészültségének a titka a kemény nyári munka. Minthogy a gyerekek akkor ráérnek, mert éppen vakációjuk van, az ő fejlődésük is garantált.
A konferencia utolsó szakasza érdekes közelképet mutatott fel a magyar sport működéséről. Tóth József, a MOB utánpótlás-osztályvezetője (A Héraklész-program és annak háttere címmel), majd Kozmann György sportért felelős helyettes államtitkár (Állami álmok címmel) tartotta meg előadását. A kettőben azonos témák szerepeltek, de sajátos megközelítésben, a MOB a sportszakma, illetve az állam a fenntartó gazda pénzügyi szempontjait leltározta. Az eredmény közös. Szakmailag megalapozott, bőkezű támogatás született. A Sport XXI., a Héraklész-program, a TAO-támogatás, illetve a tizenhat kiemelt sportág kiemelt finanszírozása igazán kedvező helyzetbe hozta a magyar sportot.
Tóth József, a Magyar Olimpiai Bizottság utánpótlás-ügyekben illetékes osztályvezetője előadásában hangsúlyozta: a TAO eltelt négy éve még csak óvatos, visszafogott értékelést tesz lehetővé, de a számok azt mutatják, az érintett sportágak összesített eredményessége alapján a legnagyobb előrelépés a kosárlabdában mutatkozik. Itt ugyanis megfordult a 2003-tól mért negatív trend. A kézilabdában az Európa-bajnokságokon ugyanebben az időszakban tapasztalt lassú emelkedés kissé felgyorsult, vízilabdában azonban a negatív trend tovább folytatódott. "Ennek ellenére a vízilabda még mindig legeredményesebb labdajáték-sportágunk" - fűzte hozzá magyarázatként a MOB osztályvezetője.
Tóth József szerint a riói olimpiai szereplést megjósolni szinte lehetetlen, de a legjobb támpontul talán a játékok előtti évben, az olimpiai versenyszámokban megrendezett világbajnokságokon való szereplés szolgálhat. Ezeken Magyarország idén hat aranyérmet gyűjtött be, 2014-ben négyet, 2013-ban pedig kilencet.
A MOB osztályvezetője beszélt a 2013 végén indult Kiemelt Sportágfejlesztési Programról is, amelyben 16 sportág érdekelt. Ezek felnőtt világ- és Európa-bajnokságain az ötkarikás versenyszámokban idén összesen 41 dobogós helyezést értek el a magyar versenyzők, tehát előrelépés még nem érhető tetten.
Háromszáz új hazai sportingatlan épült, és közel ötszáz újult meg a társaságiadó-kedvezményre (TAO) épülő sporttámogatási rendszer 2011-es bevezetése óta.
Ezt Kozmann György sportért felelős helyettes államtitkár jelentette be az "Egy nap az utánpótlásért" címmel az utanpotlassport.hu szerkesztősége által kedden - idén ötödik alkalommal - megrendezett, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Decathlon által támogatott konferencián a Syma Rendezvényközpontban.
Az állami sportvezető további eredményként említette meg, hogy a TAO-ban érintett öt látvány-csapatsportágban - labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong - az elmúlt négy évben 260 ezerről 350 ezerre emelkedett az igazolt versenyzők száma, s a növekedés elsősorban az utánpótláskorú sportolók területén jelentős.
Kozmann György kitért arra is, hogy a 2011/12-es időszakban 33,5 milliárd, 2012/13-ban 43 milliárd, 2013/14-ben 55 milliárd forintnyi támogatás áramlott a magyar sportba a TAO-n keresztül, s ez utóbbi szám még növekedhet, hiszen a 2014-ben véget ért időszak elszámolása még nem zárult le. Szavai szerint a legutóbbi időszakban, 2014/15-ben 50 milliárd forint érkezése már biztos, de a végső összeg ennél nagyobb lesz. A kétszeres olimpiai bronzérmes kenus megjegyezte azt is, hogy ezekből a pénzekből 2011 óta összesen 119 milliárd forint jutott utánpótlás-nevelésre.
(Utanpotlassport.hu-MOB-MTI, fotó: MOB/Szalmás Péter)