Magabiztosan és motiváltan, a legnagyobb ellenfeleket szemmel tartva, a formaidőzítésre pedig a tavalyinál nagyobb súlyt helyezve készül az olimpiai bajnoki címének megvédésére Gyurta Dániel, aki négy éve Londonban nem csak nyert, hanem 2:07.28 perces fantasztikus idővel még világcsúcsot is javított. Mindebből három dolog azonnal kiolvasható. Először is az, hogy a tavalyi világbajnoki harmadik helyezése, a 2009 óta tartó győzelmi sorozatának megszakadása nem hozta zavarba, másodszor meg az, hogy tapasztalt – májusban 27 esztendős – versenyzőként is szükségesnek tartja a riválisok taktikázásának és újításainak feltérképezését, mert, hogy abból is tanulni lehet. Talán ennél is fontosabb, hogy az „élesítésre”, az ideális forma kialakítására idén több időt és energiát fog fordítani. Ennek az elképzelésnek a „mellékterméke” az is lehet, hogy a nyári játékok előtt nem tér vissza olimpiai győzelmének színhelyére, így a májusi londoni Európa-bajnokságot nélküle fogják megrendezni. Erre azért januárban még nem lehet mérget venni…
A mai idők Kitadzsimája
„Az élsport nem csak arról szól, hogy mindenki leszegett fejjel megy előre, hanem arról is, hogy a fiatalok példaképet választanak maguknak, az érett versenyzők pedig folyamatosan tanulni akarnak az ellenfeleik sikereiből, ahogy a kudarcaiból is. Jól emlékszem 2003-ra, életem első felnőtt világbajnokságára, ahol le nem vettem a szememet a később már négyszeres olimpiai bajnok japán Koszuke Kitadzsimáról. Minden mozdulatára figyeltem. Arra, hogy miként készül a rajtra, hogyan osztja be az erejét, milyen időket úszik az elsőtől az utolsó 50 méterig. Aztán egy szép napon arra figyeltem fel, hogy sok versenyző inkább már az én titkomat szeretné ellesni, és kifigyelni a taktikámat. Ez cseppet sem zavart, inkább büszkeséggel töltött el. A feladat attól kezdve már az is volt, hogy a meglepetéssel továbbra is én szolgálhassak hol a táv közben, hol a hajrában. Ez a cél egészen a tavalyi világbajnokságig mindig teljesült is. Bosszantott, de nem keserített el a harmadik helyem, és ma is azt mondom, amit ott Kazanyban. Jobb, hogy az olimpia előtti esztendőben kaptam leckét, mint ha ugyanabban Rióban részesülnék. Hatalmas és aprólékos munkát végeztünk el 2015-ben, keményebbet és sokrétűebbet, mint valaha is. Mindebből semmi sem veszett kárba. Érzem ezt az izmaimban, a fizikai képességeim és az állóképességem fokában. Jóval magasabb szintről indulhattam neki az olimpiai évnek, mint tavaly januárban” – hangsúlyozta a Telekom Sporthír Szolgálat munkatársának nyilatkozó Gyurta Dániel.
Sok dudás egy csárdában
Nemrégiben „leltárt” készített Gyurta Dániel a stábjának tagjaival, és arra jutottak, hogy valószínűleg az ő sikerszámában, a 200 méteres mellúszásban számolható össze a legtöbb olyan versenyző, aki Rióban beleszólhat az aranyérem megszerzésért induló csatába.
„Túl könnyű lenne a helyzetem, ha csak azokra kellene figyelnem, akik Kazanyban előttem végeztek. A német Koch és az amerikai Cordes mellett velem együtt legalább még hatan rúghatnak labdába, amerikaiak, angolok és japánok egyaránt. Nincs mese, oda kell tennem magamat, és nagyon úgy néz ki, hogy London után Rióban is világcsúcsjavítás lesz annak a dolga, aki a dobogó legfelső fokán szeretne állni. A formába hozás fontosságát mi sem bizonyítja jobban annál, hogy a 200 mellen a 2015-ös világranglista első hat helyezettje közül négyen éppen Kazanyban úszták a legjobbjukat. Már csak 197 nap választ el az olimpiától, és minden napnak megvan a jól megtervezett feladata. Csak bele kell lapoznom az edzéstervembe, és azonnal azt is meg tudnám mondani, hogy az olimpiai döntőm előtt mondjuk 53 nappal a délutáni edzésen mit is kell majd teljesítenem.”
Elismerés Széles Sándornak
Nemrégiben azt nyilatkozta Széles Sándor, aki előbb olimpiai ezüstéremhez, majd az „ötkarikás”bajnoki cím kivívásához segítette Gyurtát, hogy gyógyultnak érzi magát, és amiben csak lehet, ismét segíteni szeretne első számú tanítványának.
„Nincs itt velünk Hódmezővásárhelyen Sanyi bácsi, és az egyhónapos floridai edzőtáborba sem fog követni engem, de így is tud segíteni, és számítunk is rá. Hatalmas erőre volt szüksége ahhoz, hogy az igen rossz tavaly nyári állapotából felgyógyuljon, és ezt csak egy olyan ember tudhatta megtenni, aki edzői évei alatt is óriási erőfeszítéseket tett a versenyzőinek fejlődésért.”
Hosszú évek után először nem az öccsével, a hosszútávúszó és a nyílt vízi versenyzésben is egyre jártasabb Gergővel együtt készül az év feladatainak teljesítésére, de napi kapcsolatban állnak, és a Franciaországból érkező hírek mindig jó kedvre derítik az olimpiai bajnokot.
„Örülök annak, hogy az öcsém jó helyre került, jól megy neki a munka, és a nulláról indulva már megtanult annyira franciául, hogy pontosan érti az edzői utasításokat, és konyhanyelven már meg is tudja értetni magát. Mind a ketten várjuk az áprilist, amikor az országos bajnokságon ismét találkozhatunk. Az ő elképzeléseit még nem ismerem, ami viszont engem illet, jelenleg úgy tűnik, hogy kicsi az esélye az indulásomnak a londoni kontinensbajnokságon. Négy éve elsősorban azért változtattam a felkészülésemen, és indultam el az Antwerpentől „megörökölt” debreceni Európa-bajnokságon, mert hazai pályán és közönség előtt szerepelhettem, és ez nagyon is nyomós érv volt” – mondta befejezésül a 200 méteres mellúszás történetének kiemelkedő alakja.
(Telekom Sporthír Szolgálat/Szalay Péter, fotó: MOB/Kovács Anikó)