A rendezvény a július 29. és augusztus 7. között Budapesten sorra kerülő 15. Maccabi Európa Játékokhoz kapcsolódva három téma köré szerveződött.


A házigazda nevében, dr. Sterbenz Tamás egyetemi docens, a Testnevelési Egyetem általános rektorhelyettese köszöntötte a megjelenteket. Beszédében kiemelte, az egyetem mindig is fontosnak tartotta a tradíciók, hagyományok megőrzését. Így örömmel adtak otthon a konferenciának, hiszen a zsidó sportolók eddig is nagyban hozzájárultak a magyar sportsikerekhez.

A konferencia első témája az egyesületi sporttörténet volt.

Stella Syrkin, az Európai Maccabi Szövetség ügyvezető igazgatója, „Maccabi történelem Európában” címmel felidézte a mozgalom történetét, melyből kiderült, hogy 1985-ben alakult az első Maccabi klub Isztambulban. Az első világjátékoknak 1932-ben Tel Aviv volt a házigazdája, viszont 1929-ben Prágában már megtartották ennek európai változatát, mely multisporteseménynek idén Budapest lesz a házigazdája.


Jusztin Ádám, a Maccabi VAC elnöke, a játékok szervezőbizottságának társelnöke mutatta be a zsidó sportolóknak lehetőséget adó, 1906-ban Dömény Lajos által alapított első, zsidó érdekeltségű sportegyesületet, a Magyar Vívó és Atlétikai Klubot, mely 1941-ig 12 sportágat tudott soraiban. Ezután betiltották, és csak 1989-ban alakult újjá.


Dr. Deutsch Tamás, a MOB alelnöke, az MTK elnöke arról beszélt, hogy az 1888. november 16-án megalakult Magyar Testgyakorlók Köre adta az első ténylegesen medállal jutalmazott aranyérmes olimpiai bajnok sportolókat a magyar sportnak. 1904-ben az úszó Halmay Zoltán, majd egy olimpiával később a birkózó Weiss Richárd állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. (Az 1896-os olimpia kétszeres magyar bajnoka Hajós Alfréd a győzelmeiért ezüstérmet vehetett át.) 1912-től a klub színeiben versenyezhettek először nők, valamint labdarúgásban az első külföldi edzők és profi játékosok. A fasizálódó Magyarországon mind az egyesületben sportoló zsidók versenyzői jogát, mind a vezetők ténykedését felfüggesztették. Több szakosztályt megszüntettek. Az egyesület neve is megváltozott előbb Textiles, majd Bp. Bástya, illetve Bp. Vörös Lobogó színeiben sportolhattak a versenyzők tovább. 1956-ban nyerte vissza a klub eredeti nevét. Sportolóik a mai napig 35 arany-, 32 ezüst-, 21 bronzérmet szereztek az olimpiai játékokon. A Liu testvérek révén két MTK-s sportoló is szerepelt az első téli olimpiai aranyérmet szerzett rövidpályás gyorskorcsolya-váltóban.

Kő András MOB-életműdíjas újságíró, dr. Szegedi Péter szociológus-sporttörténész, és Dénes Tamás újságíró kerekasztal beszélgetése során derült fény arra, hogy az 1936. évi olimpiát több ország is bojkottálni akarta a hitleri Németország zsidó politikája miatt a játékok idején. Dr. Bay Béla hagyatékából került elő egy máig ismeretlen tény, miszerint a magyar vívó felkereste a bojkottot tervező nemzeteket, hogy tegyék félre politikai meggyőződésüket, hogy az olimpia a békét, és a barátságot hirdesse. A bojkott elmaradt. A magyar vívót személyesen Adolf Hitler tüntette ki a cselekedetéért.

Labdarúgásban a 20-as, 30-as években a válogatott játékosok többsége zsidó származású volt. Többen szerepeltek közülük a II. világháború előtti magyar olimpiai labdarúgó-válogatottakban. Később közülük többen edzőként folytatták. A legismertebb Guttmann Béla volt, aki pályafutása során 12 ország, 25 csapatát irányította.

Dr. Szabó Lajos, a MOA tanács tagja, a Magyar Sportmúzeum igazgatója beszélt a II. világháború előtti legismertebb zsidó bajnokokról. Többek között Hajós Alfréd úszóról; Werkner Lajos, Gerde Oszkár, dr. Fuchs Jenő, dr. Földes Dezső dr. Garay János, Gombos Sándor, dr. Petschauer Attila, Kabos Endre, Elek Ilona vívókról; Weisz Richárd és Kárpáti Károly birkózókról; Bródy György és Sárkány Miklós vízilabdázókról, valamint Keleti Ágnes tornászról. Közülük többen hunytak el deportálva, munkaszolgálatosként, vagy éppen bujkálniuk kellet, külföldre távoztak.

Dr. Szikora Katalin, a MOA-tanács tagja, a Testnevelési Egyetem nyugalmazott docense a konferencia befejező részében bemutatott két jeles zsidó sportdiplomatát: Kemény Ferencet, az első magyar NOB-tagot, valamit Mező Ferencet, akit 1936-ban, a berlini olimpia idején a Német Olimpia Érdemjel II. osztályával tüntettek ki. Ő volt az egyetlen zsidó ember, aki ezt a magas német birodalmi kitüntetést elnyerte.

Valamint olyan kitűnő sportszakemberek, mint Fischer Mór FIFA-alelnök, vagy Donáth Leó, akinek nagy szerepe volt a LEN megalakulásában, és Brüll Alfréd, aki a Nemzetközi Birkózó Szövetség elnöke is volt.

Továbbá megemlített olyan önzetlen zsidó mecénásokat, akik támogatták a magyar sportot: Aschner Lipót a Tungsram névadója, az Újpesti Torna Egylet elnöke, Goldberger Leó textilgyáros, akit az ország német megszállásának első napján a Gestapo letartóztatott és Mauthausenbe hurcolt, és bár megérte a tábor felszabadulását, 1945. május 5-én éhhalál következtében elhunyt. Weiss Manfréd, nagyiparost, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek alapítóját, Csepel mecénását.

A konferencia kísérőprogramjaként a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum „Akikért a harang szólt…” című kiállítása nyílt meg, amely április 15-ig lesz látható az egyetem aulájában.

A 15. Maccabi Európa Játékokra közel 40 ország mintegy 3000, a zsidó közösséghez kötődő versenyzőjét várják Budapestre. Az ép sportolók 27, a parasportolók két sportágban versengenek majd. A játékok védnöke Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke.

(MOB, fotók: Hegedűs Gábor és MOB)