A Magyar Lovassport Szövetséget Szotyori Nagy Kristóf, a díjugrató szakág elnöke képviselte.

A 2020-as ötkarikás játékokon való részvétel egyedül díjugratóink számára lehet realitás, lovastusában és díjlovaglásban komoly csoda kellene a tokiói szereplés kiharcolásához. A magyar lovasok az olimpiára való kijutás érdekében a rotterdami Európa-bajnokság helyett a barcelonai Nemzetek Díja Világdöntőre készülnek majd kiemelten. Az indulásnak egy sikeres július végi athéni versenyszereplés lesz a feltétele.

Az utánpótlást tekintve komoly tömegbázissal rendelkeznek a lovassportok, melyeket akár iskolai szakkörök keretében is lehetőség van oktatni. A következő fontos lépés az infrastruktúra fejlesztése és a képzett szakemberek garantálása lehet. Utánpótláskorú sportolóink szerencsére remek helyezéseket érnek el a korosztályos versenyeken, így a mennyiség mellett a minőség is biztosítottnak tűnik.

Az edzőképzés egyik központja Kaposvár, ahol a helyi lovasakadémiával működik együtt szövetség. 2010-ben vezették be azt a regisztrációs vizsgát, amely nélkülözhetetlen a különböző szintű edzői licencek megszerzéséhez. Ennek feltétele egy alapvető lovasedzői végzettség (akár a Testnevelési Egyetemen, akár OKJ-n), egy díjugrató pálya gyakorlati teljesítése (az idősebb edzők ez alól jelenthetnek kivételt), egy edzés levezetése, valamint egy elméleti vizsga. Mindezek mellett külföldi oktatók is tartanak hazánkban előadásokat és továbbképzéseket, melyeken a minősített szakembereknek kötelező részt venniük. Az edzők mellett pályaépítőink, versenybíróink és megfelelő állatorvosaink is vannak.

Problémákat vethet fel ugyanakkor a tehetséges lovak exportálása. A legjobb magyar patások szinte kivétel nélkül külföldre kerülnek, így a szövetség kiemelt célja azok itthon tartása különböző támogatások révén. Létesítmények terén már jobb a helyzet: a Kincsem Park és a Nemzeti Lovarda is minőségi helyszínek, vidéken pedig Kiskunhalas és Kaposvár a legfontosabb központ.

A beszélgetés egyik fontos témája a napokban Budapesten megrendezett olimpiai kvalifikációs díjugrató nagydíj volt. A hazai versenyrendezéssel kapcsolatban emellett fontos kiemelni, hogy 2021-ben Magyarország rendezheti meg az Európai Lovasjátékokat, ami a kontinens egyik kiemelt versenye lesz.

A Magyar Hullámlovas és Kitesurf Sportági Szakszövetség képviseletében Tancsa Péter sportágvezető érkezett az olimpiai bizottság székházába.

A sportág az olimpiák történetében jövőre Tokióban mutatkozhat be.

Mint elhangzott, a legjobbak ligában versenyeznek, ők profiknak tekinthetők, ebbe a szűk körbe nehéz bekerülni. Magyarországnak sajnos nincsen nemzetközi eredményessége. A világbajnokságon 42 ország versenyzői vettek részt, ez a szám az olimpián sem várható, hogy több lesz, inkább a 20-hoz közelít majd.

Tény, hogy a sportág olimpiai szereplése jó marketinget jelent, aminek köszönhetően megnőtt a szabadidősportolók és az eladott termékek, sportfelszerelések száma. Népszerű a medencés hullámlovaglás, de az olimpián nyíltvízen rendezik a viadalt. Japán már a hatvanas években élen járt a medencés lehetőségeivel. Egy komoly verseny megrendezéséhez mintegy 100m x 200m-es létesítményre van szükség. Európában Spanyolországban van ehhez hasonló. A magyarok Budapesten, a Palatinus strandfürdőben tudnak készülni a reggeli és az esti órákban.

A szövetség elsődleges célja az utánpótlásbázis kialakítása, ezért – svájci modellt is alkalmazva – iskolai programot dolgoztak ki képesség- és koordinációfejlesztéssel, ennek keretében budapesti intézményekkel alakítanak ki együttműködést.

A deszkás „testvérsportágak": surf, skateboard, snowboard, windsurf, kitesurf, wakeboard, sup és streetsurf.

(MOB, fotó: MOB/Szalmás Péter)