Csütörtökön először minden újkori olimpiák atyja, Pierre de Coubertin „sportága”, az öttusa szövetség képviselői számoltak be a sportág terveiről. Mint ismeretes, a tokiói olimpián történtek után a lovaglás helyzete finoman szólva is billeg. Az elmúlt cirka egy évben elkezdődött egy tesztüzem – akadályverseny –, valamint egyeztetések arról, mivel is lehetne orvosolni a lovaglás problematikáját. Várhatóan hamarosan pont kerül ennek az ügynek a végére. A szövetségi kapitányok elmondták, hogy egyre erősödik a válogatott keret, és minden adva van ahhoz, hogy a lehető legtöbb kvótát sikerüljön megszerezni a 2024-es olimpira. Kiemelt fontosságú lesz a 2023-as Európa Játékok, ahol 8 kvótát osztanak ki a párizsi játékokra. A szakemberek dolgoznak azon, hogy a lehető legjobb felkészülési lehetőségeket biztosítsák a válogatottak számára a kvótaszerzésre, értve ez alatt a minőségi munkát megalapozó edzőtáborokat, valamint a megfelelő egészségügyi hátteret. Utóbbihoz kapcsolódik, hogy dr. Kiss Marianna személyében új keretorvosa van az öttusának. A sportág igen költséges már eleve, hiszen például a lótartás sem gazdasági életbiztosítás, ám az utóbbi időszak egekbe szökő rezsiárai magukkal hozzák a létesítmények bezárását, illetve korlátozott használatát. A szakemberek szerint ezt az utánpótlás fogja megsínyleni.

Hasonló a helyzet ilyen téren a magyar tenisz háza táján is. A téli időszak akár légbefúvásos, akár épített sátras megoldása sem jelent garanciát zavartalan működésre, és itt is félő az utánpótlás lemorzsolódása. A válogatott sportolók helyzete kicsit más ebből a szempontból, hiszen ők az év – és így a téli időszak – nagy részét külföldön töltik a versenyek miatt, valamint a Nemzeti Edzőközpont sem zár be, igaz a 8 pályából csak 4 fog üzemelni. A profi teniszben érdekes az olimpia megítélése, hiszen nem ez a legpreferáltabb verseny, viszont a párizsi játékok különlegessége, hogy az olimpiai teniszversenyeket is a Roland Garros-on rendezik majd meg. A cél itt is a lehető legtöbb kvóta megszerzése, jelenleg 7-8 olyan játékosunk van, akiknél benne van a pakliban, hogy ott lehetnek 2024-ben a francia fővárosban. Mivel a tenisz „nagyon" egyéni sportág, így klasszikus értelemben vett szervezett válogatott felkészülés nincsen. A pentatlonistákhoz hasonlóan, a teniszezőknél is új keretorvost köszönthetünk, dr. Kiss Krisztina személyében. Válogatott szinten novemberben női csapatunk, februárban pedig a férfiak lépnek majd pályára a Billie Jane King-, valamint a Davis-kupában. A győzelem mind két esetben a továbbjutást jelenti a világdöntőbe.

A hetet a Magyar Torna Szövetség képviselői zárták, dr. Magyar Zoltán elnök vezérletével. Talán mondhatni, ez a legsérülésveszélyesebb sportág, ahogy elnök úr fogalmazott: neki 12 éves korától kezdve élsportolói pályafutása végéig minden nap fájt valamilye. Ezt azért szögezte le az elején, mert ez az a tényező (a sérülés), amit nem lehet előre betervezni, viszont az utóbbi években pont emiatt a szövetség nagy hangsúlyt fektetett a megfelelő felszereltségű egészségügyi szoba berendezésére, valamint a hozzá kapcsolt szakember-állományra. Mind a női, mind a férfi csapatunk fiatal, akik akár még a Los Angeles-i olimpián is ott lehetnek. Kvalifikáció szempontjából, bár már az idei is kvalifikál, de a magyar csapat a jövő évi viadalra fókuszál, ott szeretnék a párizsi részvételt kivívni. A nőknél a csapatkvóta megszerzése a cél, a férfiaknál Párizs kapcsán inkább még az egyéni kvalifikáció a reális elvárás. Ahogy az előző két sportágban, úgy a magyar tornasportot sem érintik kedvezően az energiaárak emelkedései, hiszen ez olyan sportág, ahol nem lehet egy bizonyos hőfok alá menni a teremben, és az államilag meghatározott 18 fok sem a legalkalmasabb a munkavégzésre. Jelen állás szerint csak a kvalifikációra készülő sportolók felkészülése biztosított.

(MOB; képek: MOB, MTI)