A „Telekom Team” egykori jeles tagjai ma is jó érzéssel gondolnak vissza azokra az időkre, amikor - versenyzői pályafutásuk csúcsán – a hazai telekommunikáció hozzájuk hasonlóan szintén élenjáró szereplőjének a támogatását élvezhették. A visszatekintő és a mai életüket bemutató interjúsorozat negyedik részében két egykori öttusázó csillagot szólaltat meg a Telekom Sporthír Szolgálat, akik visszavonulásuk után gyorsan megtalálták a helyüket a civil életben, és jelenleg sportvezetőként is bizonyítani szeretnének.

Vörös Zsuzsanna (36), Athén olimpiai bajnoka, a kutya szépségverseny győztes Jimmy büszke gazdája:

Azt mondják: egy igazán szorgalmas öttusázó öt év leforgása alatt tíz esztendő feladatának az elvégzésére vállalkozik. Ha ez az állítás csak nagyjából is igaz, akkor Vörös Zsuzsanna most azt mondhatná, hogy nem 16, hanem 32 versenyzéssel eltöltött mozgalmas esztendőre tekinthet vissza…

„Bizony mozgalmas éveket éltem le öttusázóként, de az athéni olimpiai győzelem, a hat-hat világbajnoki és Európa-bajnoki elsőségem mind azt bizonyította, hogy érdemes volt küzdeni és sok mindenről lemondani” – mondja Vörös Zsuzsanna, aki 2010-ben fejezte be a versenyzést, azt a korszakot, amelynek a csúcsok mellett voltak nem könnyen átvészelhető mélypontjai is.

A székesfehérvári sport büszkesége, a magyar öttusa sport első, és eddig egyedüli olimpiai bajnoknője ma a hazai szakszövetség egyik alelnöke, városában az öttusa szakosztály igazgatója és egyben edzője is. Mindennapjainak meghatározó része a kutyatartás, képzés és ápolás, amelynek a fokmérője ugyanúgy a versenyzés, pontosabban a versenyeztetés, ahogy az aktív sportolói éveiben is az edzések hatékonyságának mércéje volt. Nagy kedvence a tévében is gyakran feltűnő Jimmy, egy öt és fél éves Old English Sheepdog, és nem csak a valóban mutatós négylábú szépsége miatt. Versenykutyája 2011-ben Pilsenben, egy évvel később Birminghamben, egy 7000 kutyaszépséget felvonultató nemzetközi eseményen, majd idén Budapesten, a 18 ezer (!) benevezett négylábú közül került ki győztesen, pompás küllemével és ápoltságával, a „gazdi” nagy-nagy örömére.

Mindebből az is kiderül, hogy Vörös Zsuzsanna ma sem él szokványosnak nevezhető életet, még ha az említett kettes szorzó most már nem jellemző a tempójára és az elfoglaltságainak összességére,

Balogh Gábor (37), hatszoros világbajnok, az 1999-es VB triplázója:

A legendás hírű Balczó Andrásra emlékeztető „Balci” becenevét reményteljes junior öttusázóként érdemelte ki, ami az óta is egy aranyéremmel felérő elismerésnek számíthat a 2009-ben 33 évesen visszavonult sportoló számára. Vörös Zsuzsannához hasonlóan ő is második tekintélyes magaslatokra jutott fel versenyzőként, de nem egyszer került gödörbe, ahonnan cseppet sem volt könnyű dolog kijutni. Így utólag ezt a folyamatot, vagy inkább hullámzást az élet rendjének nevezi, egy élsportolói pályafutás velejárójának.

„A nagy sikerek lelkesítettek és éltettek, a vereségek pedig leckéül szolgáltak és megkeményítettek. Nem csak a sportág tudományát tanultam ki, hanem a kudarcok tűrését is, amelyeknek olykor keserves volt az iskolája. Annál szebb volt viszont minden visszatérés a „tűzvonalba”, tulajdonképpen ez is egyfajta versenynek számított az életemben” – emlékezik Balogh Gábor.

Hat aranyérmet nyert a világbajnokságokon, sportágtörténeti szenzációnak számított az 1999-es budapesti triplája: győzelem egyéniben, csapatban és váltóban. Rá egy évre Sydneyben az olimpián csak egy ellenfele előzte meg, és éppen ez bosszantotta a legjobban.

„Nagyon kevés hiányzott a győzelemhez, és akkor még úgy gondoltam, hogy négy évvel később a pekingi olimpián sikerül feljutnom a dobogó legfelső fokára. Sok minden játszott közre abban, hogy a második nekifutás nem éppen jóra sikeredett.”

Utolsó emlékezetes győzelmét hazai pályán, a budakalászi Európa-bajnokságon aratta.

„Már jóval a visszavonulásom előtt megkezdtem a felkészülésemet a „második életemre”, iskolákat jártam ki és keresni kezdtem a helyemet a civil világban. Büszke vagyok arra, hogy a végzettségemnek és a felgyülemlett tapasztalataimnak köszönhetőn a Miniszterelnök úr sportügyekért felelős tanácsadója lehetetek, és arra is, hogy a Magyar Diáksport Szövetség elnökeként tevékenykedhetek. Kötelességemnek érzem azt, hogy azt a sokat, amit a sporttól kaptam, most ugyanannak a közegnek maradéktalanul vissza tudjam adni.”

(Telekom Sporthír Szolgálat – Szalay Péter)