Gyorskorcsolya. Szombaton Kim Min Seok, a dél-koreai születésű sportoló előbb a legrövidebb távon, 500 méteren 35.63 másodperces idejével nemcsak 31 századdal felülmúlta Nagy Konrád 2017 októberében felállított magyar rekordját, de a húszfős mezőnyben is a legjobbnak bizonyult. Ezt követően a számára már túl hosszú 5000 méteren sem vallott szégyent, mert 6:32.62 perces ideje a 13. volt, ráadásul több mint három másodperccel jobb a november végén elért országos csúcsánál (6:35.74). A szombati remek nap után vasárnap is kitett magáért Kim Min Seok a heerenveeni Európa-bajnokság záró napján. Először ezerötszáz méteren futott – kissé balszerencsés módon, hiszen egyedül, míg két riválisa párban, így húzhatták egymást. Így is a harmadik leggyorsabb volt, vagyis a szombati ötszáz után vasárnap is a pódiumra szólították a magyar gyorskorcsolyázót – az összetett Eb-ken távonként nem osztanak érmeket, virágcsokrot kapnak a legjobbak.

„A teljesítmény a legfontosabb, majdnem mindegy, érem vagy virág a jutalom, a lényeg, hogy Kim kétszer is ott állt a pódiumon – mondta el Bánhidi Ákos, a Magyar Országos Korcsolyázószövetség (MOKSZ) gyorsasági ágazatának vezetője. – Előre lehetett tudni, hogy Kim jó választás, hiszen kiváló eredményekkel rendelkezett, így aztán a heerenveeni teljesítménye nem feltétlenül meglepetés a számunkra, más kérdés, hogy két év után visszatérni egyáltalán nem könnyű.”

Kim a harmadik helyről vághatott neki a tízezer méternek. Ezt a távot csak a nyolc legjobb futja le ilyenkor, Kim korábban még sosem teljesítette a leghosszabb távon versenyen, vasárnap tette meg először, s rögtön egy magyar csúccsal (14:05.75) tette ezt meg. A korábbi rekordot 2013-ból Nagy Konrád tartotta 14:26.43-mal. Összetettben ugyan visszacsúszott a nyolcadik helyre, de 152,382 pontja így is hatalmas magyar rekord, ugyanis Dolp István több mint harmincéves, 175,840 pontos eredményét múlta felül.

Vívás. A vívók idei első világkupa- és GP-versenyeit rendezték 3 helyszínen, Párizsban, Hongkongban és Tuniszban.

A férfi tőrözők a világ legerősebb világkupaversenyén indultak Párizsban. Egyéniben Dósa Dániel sokadik nyolcaddöntőjét hozta pályafutása során, de egyetlen rossz szót sem lehet szólni a teljesítményére. Egyéni világbajnokot győzött le, és kétszeres egyéni olimpiai bajnoktól szenvedett vereséget. A 64-es főtáblán Dósa a kínai Csajt győzte le magabiztosan, 15:11-re. A következő körben a 2013-as budapesti világbajnokság egyéni aranyérmesével, az amerikai Chamley-Watsonnal találkozott, és simán, 15:10-re győzött. A következő körben a világranglistát vezető, kétszeres egyéni olimpiai bajnok hongkongi Cheung Ka Long következett, ellene nem sikerült a bravúr, 9:15 lett a vége. A másik magyar főtáblás, Tóth Gergely szépen helytállt a japán Macsujama ellen, de a 64-ben 15:13-ra kikapott. Dósa 13., Tóth 56. lett.

A csapatversenyen 30 induló nemzet közül a nyolcadik helyen végzett a Dósa Dániel, Mihályi Andor, Szemes Gergő, Tóth Gergely összeállítású férfi tőrcsapat a párizsi világkupán. A nagyon erős mezőnyben a magyarok sikeresen használták ki a kedvező sorsolást, és Kolumbiát (45:19), valamint a meggyengülő Egyiptomot (45:25) nagyon simán legyőzve jutottak be a negyeddöntőbe, ami értékes teljesítménynek számít. Tán ennél is lényegesebb volt, hogy a négyért a nagyon erős Japánt is sikerült megszorítani. Szinte végig a távol-keletiek vezettek, de a 40:45-ért egyáltalán nem kell szégyenkezni. Az 5-8. helyért már nem sikerült újabb győzelmet aratni.

A női tőrözők hongkongi vk-viadalán egyéniben a két főtáblás, Pásztor Flóra és Lupkovics Dóra egyaránt vereséget szenvedett a 64 között. Az olimpiai nyolcadik helyezett Pásztor egyetlen tussal kapott ki az amerikai Rhodes-tól, Lupkovics pedig a franciák legjobbjától, Ranvier-től szenvedett 15:11-es vereséget és a 33. illetve 55. helyen végeztek.

Vasárnap a csapatversenyen lépett egy fontosat előre a női tőrcsapat, de azért maradt némi hiányérzet a hongkongi világkupán elért hetedik helyezés okán. A Kondricz Kata, Lupkovics Dóra, Nekifor Erika, Pásztor Flóra összeállítású válogatott a talán legfontosabb meccsét, a Kína elleni nyolcaddöntőt nagyon magabiztosan hozta. Úgy nyertek 41:28-ra, hogy mindenki tett hozzá a magabiztos, végig kézben tartott meccshez. A folytatás már kevésbé volt sikeres. A későbbi aranyérmes olasz csapatot megszorítani sem tudták Pásztorék a negyeddöntőben (24:45), ennél fájóbb volt azonban, hogy az 5-8. helyért Spanyolországtól is 45:40-es vereséget szenvedtek. A befejezés jól alakult, Pásztor Flóra főszereplésével újabb rangos ázsiai riválist, Koreát sikerült 45:38-ra legyőzni, és ezzel lett hetedik a csapat.

Mindkét nem kardozói pástra léptek a tuniszi egyéni Grand Prix-n. Orleans után Tuniszban sem a magyarok voltak a főszereplők az év első nagy nemzetközi versenyén. A hölgyek szerepeltek jobban, a négy világbajnok egyaránt győzelemmel kezdte a főtáblát, a 32 között viszont „megfeleződtek”. Katona Renáta az orosz Kobzovát, Szűcs Luca a nagyon fiatal kínai junior világbajnok Pant verte, Pusztai Liza viszont a japán Szanótól, Battai Sugár az üzbég Dajbekovától vereséget szenvedett. A nyolcaddöntő viszont mindkét még versenyben lévő két vívó számára is a végállomást jelentette, Luca a bolgár Ilijevától 15:8-ra, Renáta a görög Georgiadutól 15:10-re kikapott, és ezzel kiesett.

A férfiak versenyére még nem utazott el a nemrég kinevezett vezetőedző, az athéni olimpia ezüstérmes Nemcsik Zsolt. A főtáblán kevés sikerélmény jutott a mieinknek – a 64-es táblán mindössze egyetlen asszót sikerült nyerni, Szatmári András révén. Egyéni világbajnokunk visszatérése nem tekinthető kudarcnak, elvégre a koreai Limet 15:8-ra verte, majd egyetlen tussal kapott ki az olasz válogatott Gallótól (14:15). Úgyhogy most maradt a 32, de bizonyosan lesz ennél sokkal jobb is. A többiek – Rabb Krisztián, Iliász Nikolász és a még junior Dallos Benedek – egyaránt a 64 között szenvedtek vereséget.

Vízilabda. A magyar férfi válogatott a bukaresti világkupa selejtezőtornán a döntőig megállíthatatlan volt. Hétfőn a torna nyitónapján a csoportkörben találkozott a két csapat, akkor 12-11-re nyertek a magyarok úgy, hogy négy góllal vezettek a záró játékrész előtt, ezúttal viszont messze elmaradtak akkori teljesítményüktől. A görögök elleni szombati elődöntőben parádézó magyar együttes visszafogottan kezdte a spanyolok elleni meccset, támadásban emberelőnyben és azonos létszám mellett sem sikerült betalálnia, míg a másik oldalon Varga Zsolt tanítványai képtelenek voltak semlegesíteni Alvaro Garnadost, aki négy átlövéssel mattolta Szakonyit. Az első nyolc percben csupán Tátrai tudott a spanyol kapuba találni, így komoly magyar hátrányban (4-1) kezdődött a második negyed, melyben nem sikerült megújulnia a magyar együttesnek. Manherczéknek szinte semmi sem sikerült ebben a periódusban sem, ráadásul nem csupán a lövések voltak pontatlanok, hanem az idő előrehaladtával egyre több technikai hiba csúszott be a magyar játékba. Közben a spanyolok védekezése kapusuk, Aguirre vezérletével a hibátlanhoz közelített és támadásban is biztos kézzel használták ki emberelőnyeiket, így a félidőre megduplázták előnyüket (8-2). A harmadik nyolc perc első felében 10-2-re nőtt a rivális előnye és úgy tűnt, kiütéses vereség lehet a meccs vége, a szakasz második felében aztán Nagy Ádám és Nagy Ákos faragott a hátrányon, majd a negyedik negyedben támadásban sokkal határozottabb lett a magyar válogatott. Ennek ellenére felzárkóznia nem sikerült a csapatnak, mivel a spanyolok az utolsó szakaszban is kiválóan emberelőnyöztek, a világklasszis teljesítményt nyújtó, nyolc góllal záró Granados vezérletével. A csapat váratlanul simán, 15-9-re kikapott a spanyol gárdától.

Varga Zsolt (a magyar szövetség alapján): „Nem azt mondom, hogy ez az igazi arca a csapatnak, miképp azt sem, hogy a szombati volna az. Reálisan valahová a kettő közé kell belőni most. Tegnap ugye minden lövésünk ült, jó helyre mentek, a görögök kapust cseréltek, minden működött. Ez ma megfordult, és azért látszott, hogy hol van a több rutin, tapasztalat, hiszen szembe találtuk magunkat a világ egyik legjobb csapatával, amelyik ma tényleg kompletten állt fel. Egy ilyen mérkőzés, amit ma megtapasztaltunk, a tanulási folyamat része, ezt a magunk javára kell fordítani, és látni, milyen keményen kell még dolgozni, hogy ezen a szinten, ilyen nagycsapatok ellen is jól tudjunk teljesíteni. Ma például az volt a cél, hogy Granados ne lőjön sokat, Sanahuja sem, elemeztük a kapusukat, ehhez képest történt az, ami történt. Fontos, hogy át tudjunk billenni, a nyárra, vagy már a szuperdöntőre még jobban megtanulni, hogy amikor így alakul egy mérkőzést, azt miként tudjuk a legjobban menedzselni."

A sorozat végjátékát – melyben már korábban biztosította helyét Varga Zsolt csapata – április 11. és 13. között a montenegrói Kotorban rendezik. A magyarok első ellenfele a Divízió 2-ből feljutott Németország lesz a negyeddöntőben.

Alpesi sízés. Adelbodenben eredetileg szombaton rendezték volna az óriásműlesiklást és vasárnap a műlesiklást, az időjárási előrejelzések miatt azonban a szervezők megcserélték a két versenyt annak érdekében, hogy az óriás-műlesiklást biztosan meg tudják rendezni, ami 1967 januárja óta minden évben része a világkupa-sorozatnak. Szombaton szlalomban a magyar színekben szereplő Leitgeb Richárd is rajtolt és szezonbeli legjobb teljesítményét nyújtotta, ugyanis a nemzetközi szövetség honlapja szerint 63-as rajtszámmal a 75 fős mezőnyben a 39. lett az első futamban, ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy a második körben is síelhessen. A 30 fős második futamhoz 0,78-al jobb idő kellett volna.

Biatlon. Összehozta a világbajnoki részvételt Pónya Sára, aki pályafutása eddigi legjobb teljesítményét érte el az IBU-kupában, miután csütörtökön megismételte decemberi kiemelkedő szerepelését.

Sára megosztotta gondolatait a szövetség honlapján a sikeres szereplésről: „A decemberi IBU-kupa eredményemet sikerült a héten megismételni, ami szintén túlszárnyalta az elképzeléseimet. A németországi Arberbenzben versenyeztem csütörtökön, ahol szintén 0,1 hibás lövészettel a 56. helyen végeztem a 85 fős nemzetközi mezőnyben. Ezzel az eredménnyel az átlagomat sikerült levinnem 164-re, mellyel most már biztos indulója vagyok a Lenzerheidén rendezendő biatlon világbajnokságnak. Ez életem eddigi legjobb eredménye, nagyon jó érzés, amikor az elvégzett munka meghozza a gyümölcsét. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy a sérülésem után másfél évvel sikerült egy ilyen eredményt elérni. Az elmúlt másfél évben nagyon magamra találtam a sportban, ami egy elmondhatatlan boldogságot és kiegyensúlyozottságot ad a mindennapoknak, és még nagyobb boldogság, amikor ez egy jobb eredmény formájában is megmutatkozik."