A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak számos előírása van az olimpiai érmek anyagára és kinézetére vonatkozóan. Az éremnek minimum 60 mm átmérőjűnek és 3 mm vastagnak kell lennie, és szerepelnie kell rajta a sportágnak. Az aranyéremnek legalább 550 gramm, minimum 92,5%-os ezüstből kell készülnie, és legalább 6 gramm színaranyat kell tartalmaznia. Tisztán aranyból készült érmek utoljára 1912-ben kaptak a sportolók.

Az előírás alapján az ezüstérem ugyanolyan összetételű, mint az arany, csak bevonat nélkül, értéke körülbelül 260 dollár (60 000 forint). A bronzérem értéke ennél jóval kevesebb, kb. 3 USD (700 forint); rézből készül, kis ón és cink ötvözetével.

A közvetlen nemesfém-befektetés nagyon magas kockázatokkal jár, a tárolási-, visszavásárlási-, árfolyam, és egyéb kockázatok miatt. Ezek kivédésére hoztuk létre nemesfém alapunkat, K&H olimpia plusz alap néven, ami a négy legfontosabb nemesfémmel (arany, ezüst, platina és palládium) elérhető hozamokból kínál részesedést a teljes befektetett tőke védelme mellett.” – mondta el Mészáros Tibor, a K&H Bank betéti és befektetési marketing főosztály igazgatója. „A 4 nemesfém index 25-25-25-25%-os súllyal számolt kosarának futamidő alatti árváltozásától függ a K&H olimpia plusz alap hozama. A nemesfémek árfolyamának már egy csekély mértékű emelkedése esetén is relatíve magas feltételes hozamot hozhat.”

Az olimpiai érmek eszmei értéke valós értékük sokszorosa. Ha tehát egy sportoló úgy dönt, hogy hajlandó megválni medáljától, szép kis összeget kaphat érte. Bár kevesen vannak, akik eladják az érmüket, jótékonysági aukciók keretében több sportoló is felajánlotta már azokat. Otylia Jedrzejczak lengyel úszónő 2004-es aranyérmét aukción értékesítette jótékonysági céllal, a leütési ár végül több mint 82 ezer dollár volt; 2010-ben nyilvános árverésen 310 ezer dollárért kelt el az az aranyérem, amely az 1980-as Lake Placid-i olimpián győztes amerikai jégkorong-válogatott egyik tagjáé volt; egy idei árverésen pedig 1 millió dollárt adtak Vlamidir Klicsko, ukrán szuper nehézsúlyú bokszoló 1996-ban, Atlantában szerzett aranyérméért.

A magyar sportolók számára a jó olimpiai szereplés anyagi elismeréssel is jár; az első nyolc helyezett állami pénzjutalmat kap. Pekingben az aranyéremért 20 millió forint, az ezüstért 18 millió, míg a bronzéremért 14 millió forint járt. Bár a Magyar Olimpiai Bizottság még nem hozta nyilvánosságra az adatokat, az aranyérmesek legalább annyi juttatásra számíthatnak most is, mint akik Pekingben állhattak a pódium legfelső fokára. A többi helyezett esetében az Olimpiai Bizottság azt szeretné, hogy idén a pekinginél jelentősebb különbség legyen az egyes helyezettek között a pénzjutalom tekintetében.

A házigazda angolok érdekes módon nem kapnak ilyen juttatást a kormánytól, ugyanakkor egy tévés szereplésért vagy egy reklámban feltűnésért hatalmas összegeket kérnek el. A sportoló értéke nagyban függ természetesen a megszerzett éremtől, de 2-3 évig rendszeresen feltűnnek a médiában.

Magyarországon az olimpiai jutalmon kívül olimpiai járadékra is jogosultak az érmes sportolók, amelyet 35 éves koruktól havonta, életük végéig kapnak. Ez a magyar bruttó átlagkereset összegével egyezik meg, jelenleg 213 000 forint. Az ezüstérmes az aranyérmes 60%-át, a bronzérmes pedig a 40%-át kapja. A járadék felét kapják az olimpikonok özvegyei és az edzői is életük végéig. A többszörös aranyérmes minden első helyezéssel 20%-kal többet kap, 5 aranyérem felett pedig kétszeres járadékra jogosult.

„A K&H olimpiai esélyleső eddigi három fordulójának eredményei alapján a magyarok 3-6 olimpiai aranyérmet és 1-4 paralimpiai első helyet várnak Londonban. Ez az érmek értékét tekintve legrosszabb esetben (3+1 arany) is 640.000 forintot ér, 6 olimpiai és 4 paralimpiai első helyezés pedig jelenlegi árfolyamon számolva 1.600.000 forintot jelentene. Persze az eszmei érték minden egyes győzelem, olimpiai éremszerzés esetében felbecsülhetetlen” – fűzte hozzá Mészáros Tibor.