Duisburgban robbant a nemzetközi mezőny – Rió komoly cél, fontos feladat minden nemzet számára.

A 2013-as esztendőben nagy lépéseket tett a magyar parakenus szakág, ugyanakkor a duisburgi világbajnokságon nem szereztek érmet versenyzőink. Hogy mit jelent-e kettősség? A választ Weisz Róbert szakágvezető adta meg, aki sikeresnek értékelte az idei évet.

„Sikeresnek, hiszen érezhetően fejlődik ez a szakág Magyarországon. Egyre többen indulnak a versenyeken, az idén volt olyan viadal, amelyen tizennyolc versenyző tette vízre a hajóját, és Pruzsina István és Rigó Gábor munkájának köszönhetően egyre több fiatal csatlakozik a csapathoz.”

A központi munka eredményeként a montemor-o-velhói Európa-bajnokságon két bronzérmet is szereztek versenyzőink, Bencze János és Kajdi Katalin is felállhatott a dobogóra, és érem reményében futottak neki sportolóink az augusztusi duisburgi világbajnokságnak is.

„Duisburgban robbant a szakág, mivel Rióban már a paralimpia programján szerepel sportágunk, így a világbajnokságon érezhetően megnövekedett a konkurencia, harminchárom ország száztizennyolc versenyzője szállt vízre. Minőségi és mennyiségi változásokat láthattunk, amit például abból is le tudtunk szűrni, hogy bár Bencze János legyőzte nagy lengyel riválisát és élete legjobb idejét lapátolta, így is csak az ötödik hely jutott számára. A brazilok, a britek, az olaszok csapatként voltak jelen, látszik, hogy intézményesen, szervezetten működik náluk a parakenusok felkészítése.”

Idehaza is erre törekszik a szövetség, valamint a Magyar Paralimpiai Bizottság, amelyek kiemelt támogatást nyújtanak a szakágnak, ám a fejlődéshez még több egyesületnek el kell jutnia oda, hogy foglalkoztassa a sérült versenyzőket.

„Jó úton haladunk, de úgy érzem, még több klubnak kellene ráébredni arra, hogy fontos ezt a szakágat is képviselni. Minél több fiatalt kellene a sportághoz vonzani, hogy minél nagyobb legyen a merítési lehetőség. Az év elején megfogalmazott sportágfejlesztési tervben kiemelten kezeltük a paraszakágat, amelyet eszköztámogatással és további támogatásokkal versenyképessé lehet tenni az elkövetkező években. Szükség van arra, hogy minimálisan segítsünk a sportolók egzisztenciális helyzetén, hiszen van, akinek az is gondot okoz, hogy eljusson az edzésekre. Ha összességében nézzük az évet, vannak figyelmeztető jelek, de egyelőre nincs okunk az aggodalomra. A világbajnokságon mindenki tudása legjavát adta, és hiszem, hogy Rióra felépül egy nagyon erős magyar csapat is.”

(Forrás: kajakkenusport.hu)