A Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Antidopping Csoport (MACS) a szövetségi- és egyesületi dopping-koordinátorok feladatainak megfelelő végrehajtása érdekében gyakorlat-orientált továbbképzést végzett a seibersorfi antidopping laboratóriumban.

A seibersdorfi Ausztria első és egyetlen doppingellenes laborja, mely egy atomreaktor szomszédságában helyezkedik el és egyike a világ 33 antidopping laboratóriumának. Közép-Európában több WADA-akkreditált labor is működik, a Budapesthez legközelebbi központ Seibersdorfban található, Bécs mellett. A Magyar Antidopping Csoport ellenőrei által levett mintákat is itt vizsgálják. A seibersdorfi mellett egyébként Bukarestben, Prágában, Varsóban és Moszkvában is működik akkreditált laboratórium. Ezekben minimum 3.000 minta analízisét kell elvégezni évente. Európában – a 33 közül - találhatóak az antidopping laboratóriumok zöme. Csak összehasonlításképpen: Afrikában és dél-amerikai kontinensen összesen 2-2- labor van, viszont a legtöbb az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Németországban működik (szintén 2-2).

A dr. Tiszeker Ágnes (MACS-ügyvezető igazgató) és Szabó Bence (MOB-sportigazgató) által vezetett delegáció többek között betekintett a Magyar Antidopping Csoporttal (MACS/HUNADO) együttműködő osztrák labor működésébe is.

Az EPO kutatásában és kimutatásában élen jár a seibersdorfi laboratórium. A fehérje-típusú hormonok közül napjainkban az egyik legelterjedtebb tiltott doppinganyag az eritropoietin (EPO). Emberben, a vesében termelődő vérképző hormon, a vesén kívül kisebb mennyiségben a máj is előállítja. Az EPO vörösvértestek termelését és ezzel a vérben raktározott oxigén mennyiségét növeli, így javítja az oxigénszállítás kapacitását és a teljesítményt, elsősorban az állóképességi sportágakban. A WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) által akkreditált laboratórium vezetője, Günther Gmeiner szerint az anabolikus szteroidokat és az eritropoietint továbbra is gyakran használják a sportolók, az előbbieket könnyű kimutatni, a nagyon gyorsan ürülő EPO-nak viszont újabb és újabb generációi jelennek meg, így a jól időzített vizsgálatok hozhatnak eredményt. Erre a Magyar Antidopping Csoport is kiemelt figyelmet fordít, az ellenőrzések szervezésénél sok szempontot kell figyelembe venni, a részleteket pedig minél jobban próbálják titokban tartani a doppingellenes szervezetek. Gmeiner elmondta, hogy az EPO hatalmas vérlöketet ad és 10%-os teljesítmény növekedéshez vezethet.

A 2002-ben akkreditált seibersdorfi labor 14 fős csapattal rendelkezik. Dolgozik köztük biokémikus és gyógyszerész is. A Tour de France mezőnyének mintáit is itt vizsgálják, de kapnak felkérést az UEFA-tól (Európai Labdarúgó Szövetség) is.

Günther Gmeiner véleménye alapján egy dopping-vizsgálatnak gyorsnak, pontosnak kell lennie és 24 óra alatt kell lebonyolítani. Megjegyezte, hogy korábban számos „érdekesség” is történt. Példaként említette, hogy több alkalommal az A és a B minta között színben volt eltérés. Az első feladatuk az, hogy meggyőződjenek a színek hasonlóságáról. Ha mérvadó különbség merül fel első ránézésre a két minta között, akkor nem folytatják le a vizsgálatot. Hozzátette, ha rendben találják a mintákat, a B-nél reprodukálni kell a vizsgálatot jogi szakértő jelenlétében.

Az osztrák főigazgató előadásában szó esett a vértranszfúzióról is. A sporttudományban a 70-es évek óta ismert eljárás a vértranszfúzió, amellyel korábban a kazah Alekszandr Vinokurov megbukott a doppingvizsgálaton.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1988-ban tiltotta be az eljárást, amelynek két módja létezik: a versenyző saját (autológ átömlesztés – amikor a versenyző a korábban levett saját vérét egy későbbi időpontban, 3-4 hónap elteltével visszakapja) vagy idegen (homológ átömlesztés – csoportazonos vér, idegen embertől) vért kap, ezáltal növekszik szervezetében az oxigénszállításért felelős vörösvértestek aránya, így végső soron javul az állóképessége. Az idegen vér transzfúziójának bizonyítását csak a 2004-es athéni játékok idején dolgozta ki egy ausztrál kutatócsoport. Az első, emiatt eltiltott vétkes Tyler Hamilton, az amerikaiak olimpiai bajnok kerekese volt.

Tiszeker Ágnes előadásában a dopping történetéről is beszámolt. A doppingot a fizikai erő és az állóképesség növelése, a regenerálódási folyamatok gyorsítása, a fáradtság és fájdalom kikapcsolása, a versenyláz csökkentése és a jobb koncentráció miatt használják. Elmondta, hogy már 1896-ban, a Bordeaux-Párizs kerékpárversenyen egy angol versenyző stimulánsokat használt. Az első dopping-hír, amely megdöbbentette a sportvilágot 1960-ban, a római olimpián történt. Az első haláleset, amely az olimpiákhoz fűződik: a dán Knut Jensen kerékpáros a táv felénél holtan esett le a bicikliről. Amfetamin túladagolásban halt meg verseny közben. A doppingolás ezzel nemzetközi figyelmet kapott. 1968-ban Mexikóban volt az első dopping-ellenőrzés. 1972-ben, Münchenben 2000 vizeletmintából 9 volt a pozitív eset. Sydneyben, 2000-ben már EPO pozitív eredmények is születtek. Ben Johnson sprinter volta az első sportoló, akit megfosztottak az aranyérmétől (1988, Szöul), Florence Griffith-Joyner egészen fiatalon, 38 évesen hunyt el az anabolikus szteroidoknak köszönhetően, Marion Jones és a THG-botrány (designer szteroid), Marco Pantani (1970-2004), a clenbuterol hatása, biológiai útlevél, anabolikus szteroidok (nandrolon, oxandrolon), növekedési hormonok, hirtelen szívhalál, táplálék kiegészítők (izomtömeg növelők, zsírégetők, fogyókúrás szerek), kábítószer (a marihuána használata is doppingvétségnek minősül) – többek között az imént említett témákat is érintette Tiszeker Ágnes.

A MACS vezetője azt is megjegyezte, hogy míg Moszkvában, az 1980-as olimpián nem mutattak ki pozitív eredményt doppingolásban, addig 4 évvel később, Los Angelesben 12, Szöulban 10, Barcelonában 5, Atlantában 2, Sydneyben 11, Athénban 24 sportoló bukott meg. A 2008-as, pekingi eredmények még feldolgozás alatt vannak.

A felvilágosító munka erősítése érdekében korábban a MOB elrendelte, hogy az olimpiáig hátralévő időben minden kvalifikált sportolónak kötelező részt venni, legalább egy alkalommal a MOB és a MACS által rendezett előadáson. A londoni olimpiára készülő magyar sportolók mindegyike legalább 3 ellenőrzésen esik át, mielőtt repülőre ülne az ötkarikás csapat tagjaként. Továbbra is érvényes a zéró tolerancia elve. Ennek megfelelően az, aki az olimpiai játékokon doppingvétséget követ el, örökre kizárja magát az olimpiai mozgalomból. A kvalifikáció megszerzését követően mindenki köteles 24-48 órán belül doppingvizsgálatra jelentkezni. 2007 és 2011 között a magyar állam megrendelésére összesen 4650 mintavétel történt.

Idén 900-1000 között várható a hazai ellenőrzések teljes száma. Az olimpiai időszakra (in-competition/versenyidőszak) külön NOB-szabályzat vonatkozik. Ez július 16-ától, az Olimpiai Falu megnyitásától az augusztus 12-i zárónapig tart, ebben a periódusban bárki bárhol – akár itthon, akár külföldön – mintaadásra kötelezhető, s ha bármilyen tiltott listás anyagot találnak a szervezetében, még ha netán már leversenyzett is, doppingvétséget követ el. Ugyanígy az is, aki a holléti nyilvántartásban általa megadott órában nem elérhető az ellenőrök számára. A mintákat egyébként 8 évig őrzik. Összesen 6250 doppingmintát elemez a nyári játékok idején a londoni olimpia hivatalos laboratóriuma, amelyben 150 kutató fog dolgozni. Ezek alapján minden második olimpikont ellenőrizni fognak (összesen 10500 sportoló indul Londonban). A londoni olimpián ezer ellenőr lesz (ebből 12 magyar) és naponta 400 vizsgálatot végeznek el, 24 órán belül várhatóm az eredmény. Az új londoni labor 4400 négyzetméteren fekszik (hét teniszpálya nagyságú).

Ugyancsak szankcionálandónak minősül, ha – és ez a sportolók mellett a sportszakemberekre is vonatkozik – valakinél doppingnak minősülő tiltott szert találnak, annak puszta birtoklása is büntetést von maga után. A megbukott versenyzőre eltiltás vár, eredményeit törlik.