A konferenciát Molnár Zoltán, a MET (Magyar Edzők Társasága) elnöke nyitotta meg, aki elmondta, reméli folytatódik a pozitív tendencia, miszerint egyre nagyobb arányban kapnak nők is helyet a magyar sportban akár diplomáciai, akár tudományos szinten, majd jó példaként szolgálva bejelentette, hogy legutóbbi közgyűlésén a MET a tagjai közé választotta Kelemen Ildikót, a MOB Nők a Sportban Bizottságának elnökét.

Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár is kiemelte beszédében azt a törekvést – mind nemzetközi, mind hazai szinten – mely a nők szerepének erősítését célozza meg, és bár Magyarországon is emelkedik a női vezetők száma, van még hova fejlődni. Ezért arra ösztökéli nőtársait, merjenek merészek lenni, bátran vállaljanak vezető szerepet a magyar sportban, a sportolók felkészítésében, a kormány pedig minden tőle telhetőt el fog követni, hogy segítse részvételüket. Dr. Szabó Tünde lehet az élő példa minden sportvezetői ambíciókat dédelgető hölgy előtt, hiszen a Magyar Úszó Szövetség őt jelöli a LEN-be, Gyárfás Tamás helyére, kinek megbízatása idén jár le a nevezett szervezetben.

Kulcsár Krisztán köszöntőjében először is elnézést kért kis késése miatt, amire mint mondta, a konferencia témájához is kapcsolódó oka volt, ugyanis február 17-én délelőtt tartotta alakuló ülését a MOB Etikai Bizottsága, melynek Dr. Kolbenheyer Zsuzsanna és Dr. Hardy Ilona személyében két női tagja is van, utóbbi egy évig a bizottság elnöki tisztét is betölti. Kulcsár Krisztián elmondta, hogy mind az etika, mind a nők helyzetének javítása két olyan kérdéskör, mely kiemelten fontos számára olyannyira, hogy a Nők a Sportban Bizottságnál személyesen képviseli a MOB elnökségét, és bár nem boldog a nők ilyen alacsony arányától, azon dolgoznak, hogy ez a jövőben változzon, hiszen bizonyított, hogy az a szervezet, ahol kiegyenlített a nemek aránya, jobban működik.

Az előadók sorát Dr. Bukta Zsuzsanna a MOB Nők a Sportban Bizottságának tagja nyitotta, aki a közelmúltig a Magyar Curling Szövetség elnöki teendőit is ellátta. Az ELTE-PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetének adjunktusaként egyik kutatási témája a nők helyzete a sportban, a sportvezetésben, melyhez 2018-ban a Nők a Sportban Bizottsággal egy felmérést is elvégeztek, melyben 89 szervezetnek küldték ki a kérdőívet, a válaszadási arány 64% volt. A felmérés alapján 426 ezer igazolt sportolóból mintegy 118 ezer a nők száma, továbbá az utánpótlásban magasabb a lányok aránya, bár, ha ugyan ezt megnézik a szakemberek tekintetében, már nem ez a helyzet, még a nőiesnek mondott sportágaknál is több a férfi edző. Nemzetközi szinten sem jobb a matek, a nemzeti olimpiai bizottságokban 16,6% a női vezetők aránya, a nemzetközi sportági szövetségek közül is csak egyetlen egynek van női elnöke, a Nemzetközi Triatlon Szövetségnek.

Fazekas Erzsébet sportújságíró, egykori atléta, jelenleg a Sport Tv munkatársa a médián belüli etikettről tartott önkritikát sem mellőző előadást. Mint mondta, a riporternek és a riportalanynak kölcsönösen segítenie kell egymást és nem csak a kérdezőnek, hanem magának a válaszadónak sem árt, ha előre készül – amennyiben lehetőségei engedik. Fontos a kölcsönös empátia is, az edző a sportolója felé is egy picit pedagógus, pszichológus, és ezt a fajta attitűdöt nem árt, ha olykor az újságíróval szemben is alkalmazza, ahogy utóbbinak sem árt, ha például egy vesztes mérkőzés után együttérzőbb kérdéseket tesz fel. Az előadás konklúzióját úgy fogalmazta meg Fazekas, hogy „minden jó eredményhez rengeteg munka kell. A médiamegjelenés ma már nem szabad, hogy szükséges rossz legyen. Az edzői szakma szerves részévé kell válnia és eszközként okosan kell felhasználni, de erre fel kell készülni” – ugyan ez igaz a sportolókra is.

A nők diplomáciai részvételével kapcsolatban együtt tartott prezentációt Dr. Gál Andrea a Testnevelési Egyetem docense, tanszékvezetője és Fodor Anett a Nők a Sportban Bizottság tagja. Tanszékvezető asszony kapcsolódva az előtte szólókhoz elmondta, hogy mostanában indult el az a folyamat, hogy segítsék a nők sportdiplomáciában való részvételét. Ma már egyre többet hallani a kettős karrierről, ám még így is egy sor akadállyal kell megküzdenie a nőknek az érvényesülésért, hiszen a sport, mint olyan, maga is eléggé maszkulin ágazat, valamint a döntéshozás és diplomácia is férfiak uralta terület. Egy felmérésben férfiakat és nőket egyaránt megkérdeztek, hogy vezető pozícióban melyik az erősebb a nemi, vagy a szakmai identitásuk. A férfiaknál a nemi identitásuk része a vezető szerep, hiszen születésüktől kezdve gyakorlatilag erre vannak kódolva, a nőknél fordított, náluk a vezető szerep inkább a szakmai identitásuk része. Ez magyarázható azzal is, hogy a nők felé sokkal magasabbak az elvárások akár a médiában, akár a sportban. A klasszikus női- és a vezetői szerep pedig sokszor okoz szerepütközéseket, melyek leküzdéséhez elengedhetetlen egy erős háttér. Fodor Anett elmondta, hogy a EIGE (European Institute for Gender Equality) kétévente kiad – legutóbb 2019-ben –egy indexet az EU országainak nemi egyenlőségéről, melyben Magyarország az egyik sereghajtó. Majd ennek kapcsán példának hozta fel, hogy a politika lehet példamutató, hiszen kimutatták, hogy Obama elnöksége alatt az Amerikai Egyesült Államokban érezhetően alacsonyabb volt a rasszizmus, így, ha több nő kerülne hangsúlyos szerepbe a döntéshozás területén, talán más szektorokban is elindulna a változás.

A konferencia utolsó előadója Szabó Edina az Érd Női Kézilabda csapat vezetőedzője, aki életútján és személyes tapasztalatain keresztül mutatta be, hogy mennyi szépsége, de ugyan akkor árnyoldala is van annak, ha egy nő az edzői pályát választja. A jó edzőben három fontos dolognak kell meglennie: szenvedély, meggyőződés és ambíció, utóbbi számára egyenlő a sport által képviselt és átadott értékekkel. Női edzőként nagyon erős belső tartással kell rendelkeznie az embernek, hogy meg tudjon felelni a magas elvárásoknak, valamint, hogy a folyamatos kritikát, és az előítéleteket is helyén tudja kezelni. Mindezekhez pedig elengedhetetlen a stabil háttér mind a családban, mind a szakmai stábban.

Az idei konferencia ismét bebizonyított, hogy ezekről a témákról nem lehet eleget beszélni, hiszen ameddig nem következik be az igazi, tevékeny szemléletváltás, addig aligha fog változni a nők szerepe akár a sportban, akár az élet más területein.

(MOB; Fotó: MOB/Szalmás Péter)