A konferencia témája volt „The Olympic Idea - Quo Vadis” - az olimpiai értékek és a mozgalom jelenlegi megítélése, annak változásai a coubertini időkhöz mérten, valamint jelentése a mai ember számára.

"Beszélgettem a Brazil Olimpiai Akadémia alelnökével, a WADA-tag dr. Lamartine DaCosta professzorral, aki a szimpózium fővédnökeként bemutatta kutatási eredményeit arra vonatkozólag, hogy ma milyen szerepe van illetve lehet az olimpiai értékeknek az olimpiai játékok legitimációjában, ahogy azt Coubertin annak idején megálmodta. Az előadások során bővebb információk hangzottak el az értékek, a mozgalom, valamint az abban érdekelt személyek, csoportok elvárásainak, eszmeiségének témájában. A szimpózium fő célja az volt, hogy a hallottak alapján lehetőség nyílhasson közös értekezésre a négy ország, Ausztria, Németország, Svédország és Svájc által tervezett, 2014 végén a NOB-hoz benyújtandó 2020-as „Agenda”, mint stratégiai terv javaslati pontjainak megvizsgálására, véleményezésére, esetleges javaslattételre, ötletek, tapasztalatok, nézőpontok megosztására kötetlenebb formában" - számolt be az eseményről Szijj Lilla.

Az eseményen képviseltette magát az IOC Studies Center, a Német-, a Litván- és a Horvát Olimpiai Akadémia, a Német Belügy- és Oktatási Minisztérium, a Japán Sport Tanács és számtalan egyetem sporttudományi kara (Brazília, Kanada, Svájc, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok (Florida), Norvégia, Görögország, Olaszország, Taiwan, Korea, Dél-Afrika, Ausztria, Ausztrália, Hollandia és Kína).

A rendezvényen professzorok, kutatók, akadémiai tagok, illetve a témában érdekelt vállalatok vezetői is részt vettek (pl. a PROPOJEKT GmbH, amely olyan kutatásokat végez, illetve ezek alapján szaktanácsadással foglalkozik, amely nagy segítségére lehet az olimpiára pályázó országoknak a pályázás, illetve előkészületek során).

"Érdekes és egyben szomorú volt számszerűsítve is látni az egyetemek kutatásainak eredményét, hogy milyen irányba halad az olimpiai értékekről való általános felfogás és ismeret, valamint azt, hogy támogatás hiányából fakadóan milyen nehézségekbe ütközik olimpiai nevelés terjesztése nemzeti szinteken. Programon szerepelt még az a kérdés, hogyan lehet, egyáltalán lehetséges-e a mozgalmat az év 365 napján életben tartani, és a sportközvetítéseket a mozgalom értelmével, mögöttes tartalmának közlésével kiegészíteni a nem olimpiai években? Hozzászólásomban kifejtettem, hogy a Magyar Olimpiai Akadémia 1985-től töretlenül ápolja olimpiai hagyományainkat, kapcsolatainkat, terjeszti az életfilozófiának is egyértelműen tekinthető olimpiai eszmét, illetve értékeket, és mindent megtesz azért, hogy az ifjúság ismerje korábbi és jelenkori olimpiai bajnokainkat, olimpiai történelmünket" - emelte ki a MOA Tanácstag.

(MOB-MOA)