A UIPM végrehajtó bizottsága tavaly novemberben jelentette be, hogy a 2024-es játékokat követően a lovaglás már nem lesz része a sportágnak, majd a kongresszus – nemzetközi tiltakozás ellenére – helyben hagyta azt. A dán szövetség februárban a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordult, és kérte a döntés érvénytelenítését, mivel szerinte a vb-nek nem volt joga ilyen határozatot hozni, megszegte a UIPM alapszabályát és megsértette az etikai kódexet. A CAS elutasította a keresetet.

A hétvégi online kongresszuson a 83 érvényes szavazatból 69 volt a módosítást támogató és három tartózkodás mellett 11 az azt ellenző. A változás már jövőre jól érzékelhető lesz, mivel a juniorok és fiatalabb korosztályok világversenyein 2023-tól az akadályverseny szerepel majd a programban. A gyors bevezetést mintegy húsz szövetség – köztük a magyar – ellenezte, azzal érvelve, hogy a 2024-es olimpiára is eséllyel pályázó junioroknak így kevesebb lehetőségük lesz a lovaglást éles helyzetben gyakorolni, mivel a saját korosztályukban már másra kell készülniük.

A UIPM novemberben azzal indokolta a szám kivételét, hogy az addigi formájában bizonytalan az öttusa helye az ötkarikás programban. Aztán a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó testülete decemberben bejelentette, hogy – a súlyemelés és az ökölvívás mellett – az öttusa nem szerepel a 2028-as, Los Angeles-i olimpia előzetes programjában, ugyanakkor bizonyos feltételek teljesülése esetén még bekerülhet. A NOB közgyűlése februárban hasonlóan foglalt állást.

A UIPM májusban tudatta, hogy akadályverseny tesztelése kezdődik meg annak a folyamatnak a részeként, amelynek végén a párizsi olimpia után a lovaglást új számmal váltják fel. A világszövetségnek év végéig kell véglegesítenie javaslatát az új formátumra vonatkozóan, illetve addig kell megjelölnie, hogy melyik sportág kerül a lovaglás helyére. Emellett jelentős költségcsökkentést kell felmutatnia és bizonyítania, hogy a sportág biztonságos, széleskörűen hozzáférhető és vonzó a fiatalok, illetve a nagyközönség számára.

A UIPM négy tesztversenyt rendezett az új, többek között kötélen kapaszkodásból, kúszásból, gerendán haladásból álló számból.

Gallai István, a magyar szövetség főtitkára a kongresszus feszített munkájáról az MTI-nek kiemelte, hogy több felszólaló volt az akadályverseny mellett, ifj. Juan Antonio Samaranch, a UIPM első alelnöke például felhívta a figyelmet arra, „ha ma nem szavazzuk meg az új sportágat, akkor nulla esélyünk van visszakerülni az olimpiai programba". A döntés meg is született, hogy a juniorok és fiatalabb korosztályok világversenyein már jövőre be kell vezetni az akadályversenyt. „Ez ellen felszólaltunk, és többen kiálltak mellettünk. Sok versenyző ugyanis még a párizsi olimpia idején junior vagy első éves felnőtt lesz, mint például Gulyás Michelle volt Tokióban, és akkor ők kevesebb világversennyel a hátuk mögött fognak esetleg lovagolni az ötkarikás öttusaversenyen. Ami a világ szeme előtt zajlik majd, és újabb rizikófaktort jelenthet a sportág számára" – hangoztatta többek véleményét Gallai István főtitkár.

A kongresszuson személyi kérdésben is döntést hoztak. A küldöttek nem vonták meg a bizalmat Klaus Schormann elnöktől. A dánok és a mauritiusiak kezdeményezésére felkerült a kétnapos online közgyűlés napirendjére a kérdés, de a szavazáson – a hazai szövetség tájékoztatása szerint – csak 13 voks volt a szervezet német első emberének visszahívása mellett. Két hete Alex Watson személyében új elnökjelölt bukkant fel, a korábbi ausztrál olimpikon, a 2000-es sydneyi játékok öttusaversenyének igazgatója Londonban jelentette be, pályázik a nemzetközi szövetség elnöki posztjára. Jelezte, hogy le kell váltani a hivatalban lévő elnököt, a tavaly nyolcadszor megválasztott Schormannt, mert a sportág példátlan változások előtt áll, és szerinte a UIPM vezetősége nem demokratikusan jár el, nem tarja be az alapszabályban foglaltakat, továbbá kezelni kell a rendszerszintű hibákat az irányítás és a fejlesztések területén.

A nemzetközi szövetség most hétvégén határozott arról is – amint az a közleményében olvasható –, hogy 2025. január 1-jétől számítva egy személy 12 évig lehet elnök, és a végrehajtó bizottsági tagságot is 12 évben limitálták. A jelenlegi elnök a mostani mandátuma lejártakor 32 éve lesz hivatalban.

Magyar szempontból egyértelműen pozitív fejlemények is voltak a kongresszuson: az év női felnőtt versenyzője az idei vb-n ezüst-, az Eb-n bronzérmes Gulyás Michelle, az év edzője pedig a kétszeres olimpiai bajnok Martinek János, a magyar férfi válogatott szövetségi kapitánya lett, aki a Magyar Olimpiai Aladémia alelnöki posztját is betölti.

(MTI, MOB; fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)